● news.bsdnet.hu

Már csak a te 1%-od hiányzik! frissítve „Az igazságügyi tárca és a kormányzat a jogállamiság keretei között, az alkotmányos garanciák megtartása mellett fog minden döntést meghozni. Az alkotmányossági garanciák, a jogállamisági garanciák prioritást élveznek” – válaszolta Görög Márta igazságügyi miniszterjelölt a Parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának kedd reggeli meghallgatásán arra a kérdésre, hogy miként tervezik a köztársasági elnököt és más alkotmányos szervek vezetőit alkotmányos keretek között eltávolítani. Több fideszes politikus is erre volt a leginkább kíváncsi, miután Magyar Péteraz első miniszterelnöki beszédébenismét lemondásra szólította fel Sulyok Tamást és más állami szervek vezetőit. A leendő igazságügyi miniszter a bizottsági meghallgatáson zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, kiemelt célként fogalmazta meg, hogy megerősítsék a bíróságok és az ügyészségek függetlenségét, továbbá alkotmányozási folyamat fog elindulni, új választási törvényt nyújtanak be, és Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A meghallgatáson részt vett Tuzson Bence és Bóka János, az Orbán-kormány két, ma leköszönő minisztere is. Előbbi rögtön az elején sérelmezte, hogy csak 4-4 percben lesz lehetősége kérdezni a képviselőknek, ilyenre szerinte 1990 óta nem volt példa. Görög Márta miniszteri kinevezését a Tisza Párt 8 képviselője támogatta, a Fidesz 2 képviselője nemmel szavazott, Apáti István, a Mi Hazánk képviselője pedig tartózkodott. Görög Márta az expozéja elején bemutatkozott,róla korábban itt írtunk bővebben.Azt mondta: pályafutása az oktatás, a kutatás, a tudomány és a tehetséggondozás iránti elkötelezettségről szól, 2016 óta egyetemi tanárként dolgozik a Szegedi Tudományegyetemen, de emellett jó pár más szakmai tisztséget is felsorolt. Úgy fogalmazott, hogy a jogászi identitását alapvetően az határozza meg, hogy a szegedi jogi kar végzett hallgatójaként a szegedi jogi kar dékáni székéből érkezett, és zsinórmértékként szolgál számára a szegedi jogászprofesszorok értékrendje. „Az igazságügy állapota minden országban sokat elmond az állam valódi természetéről” – mondta Görög Márta, és arról beszélt, hogy leendő tárcája a jogállamiság alkotmányos keretei között fog dolgozni a kormányzati célkitűzések megvalósításáért és a társadalom szolgálatáért, amely minőségi jogalkotáson és a közbizalom erősítésén alapul. A jogállamiság helyreállítását, jogbiztonságot, a jogalkotás átláthatóságát és folyamatos szakmai konzultációt ígért. Görög szerint a magyar jogalkotás nem létezhet elszigetelten, a nemzetközi és az európai jog sztenderdjeinek érvényesülése nélkül. Az elsődleges feladatok között említette az uniós források hazahozását, ezt ideológiamentesen, össztársadalmi érdektől vezérelve szeretnék megoldani. Bevezetője szerint három pillérre épül a leendő minisztérium feladatköre: Úgy látja, hogy az elmúlt években kiüresedett a fékek és ellensúlyok rendszere Magyarországon, sérült a hatalmi ágak elválasztásának követelménye és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom, meggyengült az Országgyűlés szerepe, és bírálta a május 13-án lejáró veszélyhelyzeti kormányzást is. „Kiszámíthatatlan, a jogállamiság és így a jogbiztonság követelményét nélkülöző közhatalomgyakorlás elbizonytalanítja a polgárokat, a vállalkozásokat és Magyarország nemzetközi partnereit.” Helyre szeretné állítani az alkotmányos stabilitást, ezért széles körű alkotmányozási folyamatot készítenek elő a Miniszterelnökséggel együttműködésben. A miniszterjelölt indokoltnak tartja a sarkalatos törvényeknek, valamint a jogászi hivatásrendek működésének és a választási rendszernek a felülvizsgálatát. A „jelenleginél átláthatóbb, tisztességesebb és arányosabb” választási rendszert fognak kidolgozni. Azt ígérte: az igazságügyi tárca politikai érdekektől és ideológiáktól mentesen, kizárólag szakmai szempontok mentén kívánja végezni a munkáját. Rendezni szeretnék a jogászi hivatásrendeket, megerősítik a bíróságok és az ügyészségek intézményes függetlenségét, javítják az igazságügyi dolgozók munkakörülményeit és megbecsültségét. Nonprofit lesz és a bírósági felügyelet alá kerül a végrehajtói és felszámolási rendszer, valamint széles körű szakmai párbeszédet szeretne a devizások ügyének megoldása érdekében is. „A korrupció gyengíti az államot, rombolja a versenyt, elbizonytalanítja a tisztességes befektetőket és vállalkozókat” – tért át a következő témára Görög, és zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Azt mondta: a Miniszterelnökséggel és Belügyminisztériummal közösen fogják kialakítani a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal jogi környezetét. Az új hivatal elnökét az Országgyűlés kétharmados többsége fogja megválasztani. Ígéretet tett arra, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és radikálisan csökkenteni szeretné az igazságügyi miniszter által engedélyezett megfigyeléseket, amit nyomozati, bírói körbe helyezne vissza. Bejelentette, hogy három államtitkársága lesz a minisztériumnak: politikai, közigazgatási és jogalkotási. Tuzson Bence leköszönő igazságügyi miniszter sok mindenben egyetértett Görög expozéjával, de voltak olyan részletek, amelyek állítása szerint megdöbbentették, és kétségeket ébresztettek benne. Ilyen például az a kijelentés, hogy az alkotmányos rendszer átalakítására van szükség. Mire gondol, amikor az igazságügyi rendszer átalakításáról beszél? Miből látja, hogy korábban sérült volna az igazságszolgáltatás függetlensége? – kérdezte Tuzson a miniszterjelöltet. A saját miniszteri eredményeit hosszasan méltatva kiemelte, hogy mekkora béremelést kaptak az igazságügyben dolgozók. Arra nem tért ki, hogymilyen viták voltak 2024-bena bírók fizetéséből, az alacsony bérek miattbepanaszolták a kormányt az Európai Bizottságnál. 2025-ben, napokkal amagyar bírók tüntetéseután egy lengyel–litván ügybenmondta ki az EU bírósága, hogy a tagállami bíráknak megfelelő fizetés kell, mert ez a függetlenségük lényegi biztosítéka. Megkérdezte Görög Mártát, hogy mit gondol arról, hogy Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást és más, kormánytól független közjogi méltóságokat a lemondásra. „Az igazságügyi tárca és a kormányzat a jogállamiság keretei között, az alkotmányos garanciák megtartása mellett fog minden döntést meghozni. Az alkotmányossági garanciák, a jogállamisági garanciák prioritást élveznek” – válaszolta Görög arra a kérdésre, hogy miként tervezik az alkotmányos szervek vezetőit alkotmányosan eltávolítani. Arról is beszélt, hogy nem átalakítani kívánja a bíróságokat, hanem megerősítené a bíróságok függetlenségét. Ennek érdekében széles körű szakmai párbeszédet kezdeményez valamennyi bírósági szervezet bevonásával, ez az egyeztetés pedig a bírók kinevezési szabályaira is kiterjedhet. Szélesítené az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreit. Alkotmányos alapelvnek tartja a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, és hosszabb távú, konszenzusos alkotmányozást szeretne. Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője arról kérdezte, hogy mikor kerül állami kézbe a bírósági végrehajtói rendszer, és lesz-e kilakoltatási moratórium a devizások ügyének rendezéséig. A Mi Hazánk Európai Ügyészség helyett magyar korrupcióellenes hivatalt szeretne, szerintük ugyanis az Európai Ügyészség nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Mellé- vagy alárendeltségben képzeli el az uniós kapcsolatokat? – kérdezte Apáti, majd később egyértelműsítette a kérdést: szuverén nemzetállamokban vagy európai egyesült államokban hisz-e a miniszterjelölt. Görög azt mondta: az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem jelenti a magyar ügyészségek hatáskörének csökkentését. A bírósági végrehajtási rendszert több lépcsőben szeretné átalakítani, mert a rendszerszintű problémákat szerinte rendszerszinten lehet kezelni széles körű szakmai egyeztetések után. A kérdésre válaszolva arról beszélt: felelős és fenntartható jogi megoldást igényel a devizások ügye, és mivel több szereplőt érint, széles körű szakmai egyeztetésekre lesz szükség ezen a területen is. Annyit megosztott azért, hogy olyan megoldást szeretne, ami az adósok érdekét támogatja. A fideszes Szűcs Gábor arról kérdezte, hogy ismer-e olyan európai országot a miniszterjelölt, ahol a miniszterelnök lemondásra szólította fel az összes közjogi méltóságot. Milyen témákban módosítanák az Alaptörvényt? Hogyan változna a bíróságok rendszere, az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök jogállása, szerepe? – sorolta perceken át a kérdéseket a Megafonból igazolt képviselő. A KDNP-s Latorcai Csaba a Facebook-kommentelői kérdéseit olvasta fel: kapnak-e jogi segítséget a devizások, hogyan kívánja Görög elősegíteni, hogy ne csökkenjen az ország jogi szuverenitása. A KDNP politikusa hallott olyan pletykákat, hogy azért akarja a Tisza Párt eltávolítani Sulyok Tamást, hogy elnöki rendszert vezessenek be, és Magyar Pétert válasszák meg elnöknek. Megkérdezte, hogy milyen ütemezéssel tervezik felállítani a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatalt. Nem minden kérdésre adott választ a miniszterjelölt, ezt Tuzson Bence a meghallgatás végén kifogásolta. Annyi azonban kiderült, hogy az első kormányüléseken döntenek a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal felállításának ütemezéséről. Megerősítené az Integritási Hatóság jogköreit, valamint a közbeszerzés jogi környezetét. Fontos demokratikus értéknek tartja a hatalom koncentrációjának csökkentését, és ennek intézményes garanciájának látja, hogy az Alaptörvény módosításával két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök mandátumát. Azt is mondta, hogy amelegeket pedofilokkal összemosó törvényjogszerű korrekciójára lesz szükség az Európai Unió Bíróságának ítélete után, mivel Magyarország az Európai Unió tagja, és kötelező érvényű döntést hozott a bíróság. Az uniós pénzek feltételei jogállamisági, korrupcióellenes és átláthatósági-elszámoltathatósági témájúak. Ez a három feltételkör a magyar kormánynak is fontos. A konkrétumok között említette Görög, hogy végig kell gondolni a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozását (ez az Európai Bizottság 2024-es értékelése szerinttucatnyi okból nem teljesítia feltételeket), az „integritási követelményeket” (ezzel a vagyonnyilatkozati rendszerre is célozhatott, amelyet uniós források gyakran emlegettek a hátralévő hiányosságok között), az Integritás Hatóság garanciáinak megerősítését, valamint a közbeszerzési szabályok módosítását. „A magyar jogász szakma koronázatlan királynőjét, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Dr. Görög Mártát kértem fel igazságügyi miniszternek” –így mutatta be Magyar Péter múlt péntekenGörög Mártát, miután a sógora, Melléthei-Barna Márton, a korábbi igazságügyi miniszterjelölt egy nappal korábbanvisszalépett a pozíciótól.Melléthei-Barna azzal indokolta a döntését, hogy nem szeretné, hogy a legkisebb árnyék is vetüljön a rendszerváltásra a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolata miatt. Görög Márta a Magyar Jogász Egylet Elnökségének, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Magyar szerint miniszterként az ő feladata lesz a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása, a törvényalkotás átláthatóságának és annak a biztosítása, hogy a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg. „A következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek” – írta Magyar. A miniszterjelöltek kinevezés előttibizottsági meghallgatásahétfőn reggel 8 órakor kezdődött. A szakbizottságok véleményezése után a köztársasági elnök kedd délután 13 órakor nevezi ki az új kormány minisztereit a Sándor-palotában, és aztán az Országgyűlés kedd délután 16 órakor kezdődő plenáris ülésén teszik le az esküjüket. A hétfőibizottsági meghallgatásokról itt írtunk bővebben.