● news.bsdnet.hu

Egyedül a mezőgazdaságban haladja meg az EU-országok átlagát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid és hosszú távú gazdasági kihívásokat mutatunk be. Cikksorozatuk második részében Magyarország termelékenységével foglalkoztak. A GKI szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikai vitáiban visszatérő kérdés, hogy a magyar gazdaság versenyképessége érdemben javult-e, és ez ténylegesen közelebb hozta-e az országot az EU fejlettebb gazdaságaihoz, vagy a lemaradás továbbra is fennmaradt. Arra jutottak: Magyarország gazdasági teljesítménye az elmúlt 15 évben több ágazatban is érdemben javult, ám ez a fejlődés nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy széles körű felzárkózás történjen az EU-hoz képest. A 2025-ös adatok alapján a mezőgazdaság emelhető ki, ahol a hazai termelékenység kissé meghaladja az EU átlagát (104%). Ennek oka, hogy sokan vállalkozóként dolgoznak, így a vállalkozói jövedelmek is növelik az egy főre jutó termelékenységet. Emellett a nagy táblás, kevésbé intenzív termelés alacsony munkaerő-igényű, miközben az uniós támogatások az alacsonyabb keresetek miatt arányaiban nagyobb súlyt képviselnek a bevételekben. Az „egyéb szolgáltatások” (például javítás, háztartási és kisebb személyi szolgáltatások) közepes szinten, az EU-átlag 60 százalékán teljesítenek. A legnagyobb lemaradás az ingatlanügyletekben látszik (az EU-átlag 36%-a). A feldolgozóipar és az infokommunikációs szektor is gyenge pozícióban van (az EU-s termelékenységi átlag 40-42%-a), ami különösen fontos, mivel ezek a magasabb súlyú ágazatok közé tartoznak. https://hvg.hu/gazdasag/20260505_demografiai-visszaeses-nepessegfogyas-foglalkoztatottsag-gki-tisza-kormany A 2010 és 2025 közötti időszakban több ágazatban is érdemi előrelépés történt. A legerősebb javulás a pénzügyi szektorban látszik, ahol a termelékenység 46 százalékkal nőtt (az EU-átlag +8%), ezt követte a kereskedelem és turizmus (+42%, EU: +11%), a szakmai szolgáltatások (+33%, EU-átlag: +11%), valamint az információ és kommunikáció (+32%, EU-átlag: +37%). A szolgáltató szektor egyes részei azért tudtak gyorsabban növekedni, mert rugalmasabban alkalmazkodtak a változásokhoz (pl. internetes megoldások, újabban az AI alkalmazása), így csökkenő létszám mellett is növelték a hozzáadott értéket. A mezőgazdaságban is volt fejlődés (+19%, EU-átlag: +50%), de jóval visszafogottabb ütemben. Ezzel szemben az iparban és más tőkeigényes ágazatokban gyakorlatilag nem történt érdemi változás (–0,4%, EU-átlag: +16%), az építőiparban pedig csak mérsékelt növekedés látszik (+4%, EU-átlag: –10%). Nem egyszerű vezetői segédlet, hanem a megbízható árbevétel- és eredménykimutatás egyik alapfeltétele. Mikor áfamentes? A kérdésre dr. Csobánczy Péter, az Adózóna szakértője válaszolt. Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk. Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat? Ha ilyen finomhangolással kezdődik a rendszerváltás, ha ilyen egyéni és kollektív jelentőségű, egyszerre szimbolikus és konkrét döntésekkel, akkor az azt igazolja, hogy a politikai tudatosság erős. Olyan erős és következetes, amilyenre az elmúlt évtizedekben (évszázadban) nem volt példa.