● news.bsdnet.hu

A kutatócsoport összesen 843, 1963 és 2023 között megjelent tanulmányt vizsgált felül, hogy felmérje, milyen kapcsolat van az alkoholfogyasztás és 20 különböző egészségügyi állapot között. Az eredményeket egy 0-tól 5 csillagig terjedő skálán értékelték, amely a rendelkezésre álló bizonyítékok erősségét és következetességét mutatta meg. A rákbetegségek esetében az elemzés egyértelmű és következetes eredményeket hozott. A megállapítások szerint már kevesebb mint napi egy alkoholos ital elfogyasztása is növeli ezen daganatok kialakulásának esélyét, a kockázat pedig a bevitel mennyiségével együtt emelkedik. Ezenkívül az alkoholfogyasztást a májbetegségek, például a májzsugor, valamint a hasnyálmirigy-gyulladás magasabb kockázatával is összekötötték. A légúti fertőzésekkel és a tuberkulózissal is találtak összefüggést, bár ez a kapcsolat gyengébbnek bizonyult. A szív- és érrendszeri, a neurológiai, valamint az anyagcsere-betegségek esetében a vizsgált kapcsolat összetettebb. Ezek az állapotok a bizonyítékok alapján az 1 és 2 csillagos kategóriába kerültek. Az adatok arra utalnak, hogy az alacsony vagy közepes mértékű alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség és az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával, azonban nagyobb mennyiségű ivás esetén ez az összefüggés megfordul, és a kockázat növekszik. Emmanuela Gakidou egészségügyi közgazdász hangsúlyozta, hogy az utóbbi eredmények nem az alkoholfogyasztást népszerűsítik, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékok vegyes és bonyolult voltára mutatnak rá. A mostani vizsgálat egyik gyenge pontja, hogy a felülvizsgált tanulmányokban az adatok gyakran a résztvevők önbevallásán alapultak, és jelentősen eltértek abban, hogy milyen mértékben vették figyelembe az egyéb kockázati tényezőket, például a dohányzást vagy az étrendet. Mivel a kutatók konzervatív elemzési megközelítést alkalmaztak, lehetséges, hogy a valós egészségügyi kockázatok még annál is magasabbak, mint amit ezek a statisztikák mutatnak. A Nature Health folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a jelenlegi adatok alapján nem állapítható meg mindenki számára érvényes, biztonságos alkoholfogyasztási küszöbérték. Ehelyett azt javasolják, hogy a közegészségügyi ajánlásokat az adott populációra szabottan kellene kialakítani, figyelembe véve a helyi egészségügyi terheket és a relatív kockázatokat.