● news.bsdnet.hu

Ma egy kicsit megint külpolitikai, sőt, globális kérdésekkel foglalkozom, mert ha nagy a lárma a ház előtt, érdemes kinézni és megtudni, mi történt. És most elég nagy a lárma: a világsajtó részben megdöbbenéssel, részben felháborodással reagált a Palantir techóriásminap megjelent kiáltványára,sokan a „tech-fasizmus” alapvetésének nevezik, és szó, ami szó: ha kicsit elemezzük, elég riasztó dolgokat találunk benne. (Képünk illusztráció) De menjünk szépen sorban és először tisztázzuk: mi az a Palantir? A Palantir a Szilícium-völgy egyik technikai óriáscége, ami alapvetően adatgyűjtéssel és adatfeldolgozással foglalkozik. Szoftvereket szállít az amerikai hadseregnek és a bevándorlási rendőrségnek (ICE), ilyenformán nagy és elkötelezett támogatói Donald Trumpnak és a MAGA eszmeiségének, bár – leginkább a maguk módján. Ami időnként elég meglepő, a cég alapító-vezérigazgatója, Peter Thiel ugyanis nem csak híve, hanem egyenesen követelője is a „szabadságvárosoknak”, melyekben nem lenne hatályosak sem az amerikai törvények, sem az amerikai alkotmány, hogy ezzel megkönnyítsék a tudományos-technikai fejlődést – és a „szabadság” fogalma csak a város vezetőire, tulajdonosaira korlátozódna. Thielnek egyébként valóságos mániája az Antikrisztus kutatása is, egyszóval eléggé excentrikus figura, de a vezetőség többi tagja sem különb. A kiáltvány, melyben (többek között) a mesterséges intelligenciára alapuló „új világrend” alapelveit próbálták megfogalmazni, április 18-án jelent meg a Palantir X-fiókján, a következő címmel: „Amiről gyakran kérdeznek minket”. A bejegyzésben pontosítják, hogy ez a cég vezérigazgatója és társalapítója, Alex Karp által írt „The Technological Republic” („A technológiai köztársaság”) című könyv „rövid összefoglalásáról” van szó, amelynek a vállalat ügyeiért felelős vezető, Nicolas Zamisk a társszerzője. A könyv 2025-ben jelent meg – és a szerzők szerint a vállalati munka „elméleti alapokra helyezésének kezdetét” jelenti. Hogy ennek mi köze bármiféle néven nevezhető új világrendhez? Van, de nem sok... Akkor lássuk a szöveget, megjegyzéseimet szokás szerint a bekezdések végén, csillag alatt teszem meg. 1. A Szilícium-völgy erkölcsi szempontból tartozik annak az országnak, amely lehetővé tette felemelkedését. A Szilícium-völgy mérnöki elitjének közvetlen kötelessége részt venni tehát az állam védelmében.* *Ez humbug, halandzsa, patetikus szamárság. Ha már kettős könyvelési, „tartozik-követel” alapon tekintjük a dolgokat, az amerikai állam is legalább ugyanannyival tartozik a Szilícium-völgynek a forradalmian új és egyedi technológiákért, a mérleg nyelve középen áll, ez így nem igazol semmiféle „államvédelmi kötelezettséget”. Ha az uraknak van kedvük részt venni az „államvédelemben”, ám tegyék, de ezért külön babér nem jár és nem is kötelesség. 2. Fel kell lázadni az „alkalmazások zsarnoksága” ellen. Lehet-e az iPhone a civilizációnk egyik, ha nem a legfőbb vívmánya? Ez a tárgy megváltoztatta az életünket, de lehet, hogy most már korlátozza a lehetőségekről alkotott elképzeléseinket is.* *Miért pont az iPhone, miért nem maga a PC vagy általában a digitális technológia? Azért, mert az iPhone volt az első, ikonikus terméke a Szilícium-völgyi generációnak. Idecibálni ostobaság, valaki, aki részt vett a szöveg megfogalmazásában, sokat olvashatta Marinetti és Majakovszkij meg Hlebnyikov futurista kiáltványait, főleg az utóbbiakat: ahogy látom, itt az iPhone az Puskin, akit ki akarnak dobni a Jelenkor Gőzhajójából. 3. Az ingyenes e-mail nem elég. A kultúra vagy a civilizáció – és még inkább az uralkodó osztályok – hanyatlása csak akkor bocsátható meg, ha ez a kultúra képes biztosítani a gazdasági növekedést és a társadalom biztonságát.* *Megint futurista mélységeket vagy magasságokat látunk: ezek szerint ha fizetős lesz az e-mail, hirtelen prosperálni kezd a gazdaság és stabilizálódik a társadalom? A szerző dealerének címét kéri egy barátom, mert érdekes és erős fű lehet az, amit szív. 4. A „soft power” és a magasztos elvekre alapuló retorika korlátai nyilvánvalóvá váltak. A szabad és demokratikus társadalmak képessége a győzelemre többet igényel, mint erkölcsi érveket. „Hard power”-re, vasmarokra van szükség, és ebben a században ez a szoftverekre fog épülni.* *„Giling-galang”, mondja a vészcsengő, ami a tech-fasizmus megjelenésére figyelmeztet. Abból még soha semmi jó nem származott, amikor meggyőzés és érvek helyett bárkik, bárhol vasmarkot és szigort követeltek, rossz annál inkább. Ráadásul ez a szoftverekre alapuló vasmarok, vagyis a mesterséges intelligencia – lássunk csodát – pont náluk, többek között a Palantirnál van, ők fejlesztik, forgalmazzák, tanítják, képzik ki. 5. A kérdés nem az, hogy létrehoznak-e MI-alapú fegyvereket, hanem az, hogy ki és milyen céllal hozza létre azokat. Ellenfeleink nem fogják az idejüket látványos vitákra pazarolni arról, hogy célszerű-e olyan technológiákat fejleszteni, amelyek kritikus jelentőségűek a hadsereg és a nemzetbiztonság számára. Egyszerűen cselekedni fognak.* *Nyugalom, szükség esetén az Egyesült Államok is „egyszerűen cselekedni fog”, sőt, jelenleg épp ott szabályozzák legkevésbé az MI-t. 6. A katonai szolgálatnak általános kötelezettséggé kell válnia. A társadalomnak komolyan fontolóra kell vennie a teljesen önkéntes (vagyis inkább: zsoldos) hadsereg elvetését, és csak akkor szabad megkezdenie a következő háborút, ha annak kockázatát és költségeit minden tagja viseli.* *Viselné, de nem örömmel. Ez csak akkor lehetne demokratikus, ha a döntések felelősségét is az egész társadalom hordozná, népszavazás útján és nem a választott képviselői hoznák azokat. Más kérdés, hogy egy akkora államban, mint az USA, naponta mintegy ötven-száz népszavazásra lenne szükség. 7. Ha egy amerikai tengerészgyalogos jobb puskát kér, akkor azt ki kell fejlesztenünk neki; ugyanez vonatkozik a szoftverekre is. Képesnek kell lennünk arra, hogy vitát folytassunk a külföldi katonai műveletek megengedhetőségéről, miközben rendíthetetlenül támogatjuk azokat, akiket a frontvonalakra küldtek.* *Az első mondatnak nem sok köze van a másodikhoz, a második meg ellentmond saját magának, így a szép! Ahol vita folyik a hadműveletek megengedhetőségéről, ott nem támogatják „rendíthetetlenül” a frontharcosokat. 8. A köztisztviselőknek nem kell az állam „papjainak” lenniük. Bármely vállalkozás, amely ugyanúgy fizetné alkalmazottait, ahogy a szövetségi kormány a közalkalmazottakat, csődbe menne.* *Ez viszont igaz, éspedig mindenhol. 9. Több megértést kell tanúsítanunk azok iránt, akik a közpolitikának szentelték magukat. A megbocsátás minden formájának felszámolása – az emberi természet bonyolultságával és ellentmondásosságával szembeni türelmetlenség – olyan vezetőket eredményezhet, akiknek a megválasztását később bánni fogjuk.* *Itt álljunk meg egy kicsit, mert megszakad a szívem szegény, meg nem értett, korrupt és/vagy egyéb módon bűnöző állami vezetőkért. Jó, nem lehet mindenki Washington, aki állítólag sohasem hazudott, és persze, hogy nem szabad senkit máglyára küldeni apróbb botrányok miatt, de ahol komoly a vétség, ott nem lehet bocsánat. Ha az amerikai elnök kriptovalutával elkövetett csalás útján milliárdokat keres, bizony szükséges a vizsgálat is, a büntetés is. Az pedig végképp nem érv, hogy „egy becsületesebb ember a vezetésben lehet, hogy rosszabb lenne”. 10. A modern politika túlpszichologizálása félrevezet minket. Azok, akik a politikában keresik az élet értelmét és az önazonosságot, belső élményeiket olyan emberekre vetítve, akikkel soha nem fognak találkozni, végül csalódni fognak.* *Ez viszont jogos: ne misztifikáljuk a politikai vezetőket, nem rocksztárok. És a rocksztárokat se misztifikáljuk. 11. Társadalmunk elhamarkodottan siet elpusztítani ellenfeleit, és gúnyolódni rajtuk. Az ellenfél felett aratott győzelem alkalom a pihenőre, de nemalkalom az örömünnepre.* *Igaz is, nem is: a bosszú nem szép dolog, de röhögni azért hadd legyen szabad a bukott zsarnokon vagy pribéken. Nem hal bele. 12. Az atomkorszak rövidesen véget ér, és egy új korszak veszi át a helyét, mely a mesterséges intelligencián alapuló elrettentésre alapul.* *Meglehet, sőt, valószínű: de ezt ne úgy tekintsük, mintha az MI feleslegessé tenné a nukleáris technológiákat. És úgy sem, mintha abszolút csodafegyver lenne: sok mindenre képes, de azért a világon mindenre nem. 13. A történelem során egyetlen ország sem támogatta inkább a haladó értékeket, mint az Egyesült Államok. Az USA messze nem tökéletes, de könnyű elfelejteni, hogy több lehetőséget nyújt az örökletes kiváltságokkal nem rendelkező emberek számára, mint bármely más állam.* *Míg nem kanonizálják ezt a kiáltványt és nem születik még néhány ilyen. Utána tessék majd megnézni, miféle világ jön! 14. Az amerikai szuperhatalom rendkívül hosszú békeidőszakot biztosított a világunk számára. Sokan elfelejtették, vagy természetesnek veszik azt a közel egy évszázadot, amely alatt a nagyhatalmak között nem volt közvetlen katonai összecsapás. Legalább három generáció – milliárdnyi ember, gyermekeik, és most már unokáik is – nem ismerte a világháborút.* *És ez miért baj? 15. A második világháború utáni német és japán „neutralizálást” felül kell vizsgálni. Németország meggyengítése eltúlzott reakciónak bizonyult, aminek Európa most fizeti meg az árát. A japán pacifizmus további támogatása szintén megváltoztathatja az erőviszonyokat Ázsiában.* *Akárki is írta ezt, elégtelenje volt történelemből. Egy kellőképpen nem semlegesített Németország és Japán pár év alatt újrakezdte volna a harcokat, csak már kifejezetten sérelmi alapon – hiszen így következett a második világháború is az elsőből. A német szembenézés a múlttal csak az 1960-as évek végén következett be, igaz, azóta a mai német identitás részévé vált. 16. Tapsot érdemelnek azok, akik ott próbálnak alkotni, ahol a piac tehetetlennek bizonyult. A közvélemény gyakran gúnyolódik Elon Musk nagyratörő ambícióin – mintha a milliárdosoknak csak a saját meggazdagodásukkal kellene foglalkozniuk. Az általa létrehozott értékek iránti érdeklődést általában figyelmen kívül hagyják vagy kigúnyolják.* *Nos, többször is elemeztem már: Musknak több a kudarca, mint a sikere. És vannak olyan „sikerei” is, például a DOGE, ami az amerikai közigazgatás tönkretételéről szólt, hogy azokat igen nehéz volna megtapsolni. 17. A Szilícium-völgynek részt kell vennie az erőszakos bűnözés elleni küzdelemben. Sok amerikai politikus gyakorlatilag megkerüli a probléma megoldását, nem tesz komoly lépéseket ez ügyben, és nem vállalja azokat a kockázatokat, amelyek az emberéletek megmentéséhez lennének szükségesek.* *Ez rendben volna, de hogyan lehet a leghatékonyabban védekezni az erőszakos bűnözés ellen? Úgy, hogy megelőzzük azt. Ebben – tehát a potenciális bűnözők leleplezésében – nagyot alkothat egy adatgyűjtő- és kezelő cég, de lássuk csak, ki a potenciális bűnöző? Az, akimégnem követett el bűncselekményt, deesetlegelkövethet. Vagyisbárki.Tehát ha minden potenciális bűnözőt megfigyelünk, akkor mindenkit meg kell figyelnünk. Digitális diktatúra, eljön a te országod, Kínában már el is jött 18.A közszereplők magánéletébe való könyörtelen beavatkozás elriasztja a tehetséges embereket a közszolgálattól. A közszféra elemzése – a saját meggazdagodásukon kívül más dolgokkal foglalkozni merők elleni felszínes és kicsinyes támadásaival – annyira intoleránssá vált, hogy végül csak a kevéssé hatékony és tartalmatlan személyiségek maradnak a hatalom közelében.* *Azért jó lenne tudni, hogy meddig tart a magánélet, hol a határ, mert ez így bianco csekk minden elképzelhető és elképzelhetetlen kicsapongásra. Bármit is tett valaki, közölheti, hogy az magánéletének része. Nálunk is volt ilyen, csak nálunk „írói munkásság részének” hívták a kilencvenes évek elején, ha Csurka István vállalhatatlanokat írt és mondott. 19. A közéletben tanúsított óvatosság, amelyet saját magunk is elkövetünk, romboló hatású. Azok, akik nem mondanak semmi helytelent, gyakran egyáltalán nem mondanak semmit.* *Mondjunk tehát sok helytelent, hátha akad közte helyes is véletlenül? 20. Szembe kell szállni a bizonyos körökben elterjedt általános intoleranciával a vallási meggyőződésekkel szemben. Az elit vallás iránti intoleranciája azt mutatja, hogy politikai projektjük kevésbé nyitott intellektuális mozgalom, mint azt a támogatóik állítják.* *De melyik vallás iránt legyünk toleránsak? Mindegyik iránt? Az volt eddig, és azért nem működött, mert egyik felekezet radikálisai nem szenvedheti a másik szélsőségeseit. 21. Egyes kultúrák kiemelkedő eredményeket értek el, mások viszont tehetetlenek és visszamaradottak voltak. Ma minden kultúrát egyenlőnek tekintenek. A kritika és az értékítélet tilos ebben a kérdésben. De ez a dogma figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy bizonyos kultúrák és szubkultúrák csodákat műveltek, míg mások középszerűnek bizonyultak, vagy ami még rosszabb, regresszívek és károsak.* *Nono, csak lassan a testtel. Attól függ, mit nevezünk eredménynek. Az egyiptomi piramisokat? Látványosak, de hasznuk nem sok volt. A Via Appiát? Sok haszna volt, ez igaz, de csak ott, ahová elért. Hiszen mégiscsak egy útról van szó. Ugyanakkor más körülmények között, például Dél-Amerika őserdőiben ezerszer hasznosabb volt a fúvócső, mint a muskéta, mert az ember lassabban fogy ki a tüdejéből, mint a puskaporból és ólomgolyóból. A kínaiak előbb ismerték az iránytűt, mint az európaiak, csak nem használták navigációra. Akkor most melyik kultúra volt „eredményes” vagy „kreatív”? 22. Szembeszállnunk kell a felszínes és üres pluralizmussal. Az Egyesült Államokban és a tágabb értelemben vett Nyugaton az elmúlt fél évszázadban az inkluzivitás nevében kerülték a nemzeti kultúra meghatározását. De felmerül a kérdés: pontosan mi legyen inkluzív, mit fogadunk be és mibe?* *Ha valahol, hát pont az Egyesült Államokban majdnem lehetetlen megállapítani egy ilyen „nemzeti minimumot”, mert abba szó szerint mindennek bele kéne férnie. Vagy ha nem fér bele, vállalni, hogy sok, sőt nagyon sok állampolgár másodrendűvé válik, ami gyorsan elvezetne egy polgárháborúhoz. Esetleg több oldal is részt venne ebben, megfelelő politikai ügyetlenség esetén. Eddig tehát a Palantir „kiáltványa” és nem mondom, hogy nagyon megnyugtató irat. Odáig talán nem mennék, hogy a tech-fasizmus alapvetésének nevezzem, de azt el kell ismernem, hogy általános elfogadása bizony megvetné egy tech-fasiszta rendszer ágyát. Érdekes, hogy Thiel és társai hálát éreznek az Egyesült Államok iránt, mert az lehetővé tette a Szilícium-völgy kifejlődését, de nem éreznek hálát annak korábbi, liberális, kapitalista és demokrata rendszere iránt, ami nélkül egyszerűen létre sem jöttek volna a vállalkozásaik és a fejlődésnek ez az ága elsorvadt volna. Ez még csak egy kiáltvány, még nem törvénykönyv. Legyünk azon, hogy meg is maradjon annak, ami, ne legyen több. Különben jellemző neve van ennek a Palantirnak. A Gyűrűk Urában így hívják a „látóköveket”. Amiknek segítségével Szauron Szeme mindent, mindenkit látott és ellenőrizhetett. Lehet, hogy már a cég alapításakor ilyesmire készültek? Szele Tamás