● news.bsdnet.hu

Újabb részleteket közölt aTelexaz elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi gazdasági bűncselekményeként emlegetett ügyről: A konstrukció lényege az volt, hogy aföldgáz valóban megjelent a piacon, vagyis nem fiktív gázügyletekről volt szó. A csalás nem magában a földgázkereskedelemben, hanem az ahhoz kapcsolt, papíron létező elektronikai termékek adásvételében történhetett. A több mint száz cégből álló hálózatban a résztvevők például okosórákról, napeleminverterekről, fülhallgatókról és más elektronikai eszközökről állíthattak ki számlákat, miközben ezek a termékek a valóságban nem léteztek. Ezzel a módszerrel a gázértékesítés után keletkező áfafizetési kötelezettséget fiktív beszerzésekkel tüntethették el. A rendszer különlegessége, hogy a csalók egy olyan piacra építették rá a konstrukciót, ahol a tranzakciók eleve hatalmas értékűek lehetnek, a kereskedés pedig sokszor nem fizikai szállításként, hanem elszámolási és kapacitáslekötési folyamatokon keresztül zajlik. A magyar híroldal által ismertetett nyomozati anyagok szerint a gázbeszállító cégek egy része komoly nemzetközi szereplőktől, például az OMV-től vagy az AXPO-tól is földgázt szerezhetett be. A lap szerint ez azért különösen fontos körülmény, mert ilyen nagynevű vállalatoknál még tapasztalt piaci szereplőknek sem magától értetődő üzleti kapcsolatot nyitni. A cikk ebből arra következtet, hogy aháttérben olyan szereplők állhattak, akik jelentős kapcsolatrendszerrel és finanszírozási háttérrel rendelkeztek. A cikkben több konkrét, nyomozati anyagokban szereplő megfigyelési szálat is bemutnak. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2024 szeptemberében több, fedőnéven azonosított személy mozgását követte Budapesten és Székesfehérváron. A lap szerint közülük egy román férfi egy olyan gázbeszállító cég ügyvezetője volt, amely 2024 januárja és augusztus vége között 80 milliárd forint értékben adott el földgázt. A nyomozás eddigi ismert eredményei alapján a hatóságok főként a rendszer alsóbb szintjeit érték el. A Fővárosi Főügyészség szerint az ügynek már 41 gyanúsítottja van. A lap által ismertetett vallomások alapján több cég élén olyan strómanok álltak, akiknek semmilyen érdemi rálátásuk nem volt a vállalkozások működésére. Volt olyan ügyvezetőként bejegyzett személy, aki sem írni, sem olvasni nem tudott, mások hajléktalanszállón vagy szociális intézményben éltek, illetve korábban takarítóként, kőművesként, konyhai kisegítőként, szemétgyűjtőként vagy alkalmi munkásként dolgoztak. A Telex értesülései szerint több esetben ezek az emberek pár tízezer forintért adták a nevüket cégekhez, amelyek később milliárdos forgalmat bonyolítottak le. A cikk szerint olyan esetek is előfordulhattak, amikor a bejegyzett ügyvezetők nevében akkor állítottak ki számlákat vagy indítottak tranzakciókat, amikor az érintettek éppen börtönben voltak. A lap szerint ez is azt erősíti, hogy a cégek tényleges irányítását nem a papíron szereplő vezetők végezték. Hozzáteszik, hogy az egyik legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy kik mozgatták a háttérből a céghálót, és hová került a pénz. A lap egy szlovák közvetítőcég bankszámlakivonatára hivatkozva azt írta: a társaság 92,5 millió eurót fizetett földgázért az OMV-nek és az AXPO-nak, miközben a magyar oldali cégektől 121 millió eurót kapott. A két összeg közötti különbség a cikk szerint feltűnően közel áll a magyar 27 százalékos áfakulcshoz. Az újság által megkérdezett szakértők szerint a konstrukció mérete és szervezettsége arra utal, hogy nem egyszerű bűnözői csoport működéséről lehetett szó. A lap felidézi a Válasz Online korábbi elméletét is, amely szerint az ügy mögöttakár orosz titkosszolgálati érdek is állhatott. Az elméletet erősítheti, hogy a gyanús hátterű cégek jelentős gázbeszerzési képességgel rendelkeztek, a térségben pedig ilyen mennyiségű földgáz biztosítására 2024-ben leginkább az orosz fél lehetett képes. Az ügyben jelenleg két ember van letartóztatásban, mindketten tagadják a bűncselekmény elkövetését.A szakértők szerint ugyanakkor több kérdés továbbra is nyitott: kik voltak a valódi szervezők, hogyan juthattak a frissen alapított cégek ilyen gyorsan komoly nemzetközi gázpiaci kapcsolatokhoz, miért csak egyes vevői köröket vizsgálnak részletesen a hatóságok, és miért nem sikerült eddig azonosítani a konstrukció tényleges haszonhúzóit. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images