● news.bsdnet.hu

Magyari Péter nem azonos Magyar Péterrel, az "i" teremt okot a félreértésre. Meg az, hogy a Válaszonline.hu munkatársa gyakran foglalkozott a majdnem névtárssal, a frissiben megválasztott miniszterelnökkel. Tegnap például egy sorozatot indított a Magyar-kormány minisztereiről. Több oldalról összeszedett háttér-információkból vázolt portrét róluk, és a mozzanatokból kikerekedett a kormányfő arcképe is. Folytatja a sorozatot, egyelőre azonban maradnék az első résznél. Egy mellékes mondatánál: „Annak dején Ruff találta ki a Fizessenek a gazdagok! szlogent és a mögötte lévő programot.” A neves szociológus, Lakner Zoltán fejtegette, hogy „Az utóbbi években a Fizessenek a gazdagok! kopirájt nélkül kezd visszaszivárogni a nyilvánosságba.” (SpiritFM, 2023. október 1.) A mondást utolérte tehát a szállóigék sorsa: a politikusok és a publicisták mostanában nyakra-főre emlegetik. Vagy elfelejtették, vagy nem is érdekli őket, hogy valójában ki találta ki a társadalom alsó rétegeiben különösen népszerű jelmondatot. Többnyire választási kampány idején kerül elő, általában népgyűléseken, amidőn a szónoknak technikailag is nehezére esne, hogy kitegye azt a fránya idézőjelet. Ezért hajlamos a saját gondolataként előadni. De ha már könyvet írok a szállóigék eredetéről, akkor engedtessék meg, hogy feltételezhessem Ruff Bálintról, a Magyar-kormány újdonsült kancelláriaminiszteréről, a miniszterelnök talán legközvetlenebb munkatársáról, hogy képzett politológusként tisztában van a Fizessenek a gazdagok! fejlődéstörténetével. Ebbe simán belefér, hogy előéletében, amidőn Botka Lászlónak, a szegedi polgármesterből lett szocialista miniszterelnök-jelöltnek adott politikai tanácsokat, arra is felhívta a figyelmét, hogy e súlyos mondattal kezdeni kéne valamit. Így történhetett meg, hogy azóta a fél ország Botkának tulajdonítja a nagy hírre vergődött szólásmondást. A szállóige persze azért száll szájról szájra, mert kifejezi a kor hangulatát és folyamatait. A Fizessenek a gazdagok! története kalandos. Első csúcspontját 1950-ben érte el, amikor a Szikra nevű pártkiadó megjelentette Rákosi Mátyás válogatott beszédeit. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja, a Szabad Nép pedig újságoldalnyi cikket közölt a kötetről. A szerkesztőség legbefolyásosabb munkatársa, Betlen Oszkár 47-szer írta le benne, hogy „Rákosi elvtárs”. Azt is közölte 1950. május 28-án, hogy a belső ellenséggel vívott harc „osztályjellege legnépszerűbben a ’fizessenek a gazdagok’ jelszóban nyer kifejezést.” Ő sem állította azonban, hogy a mondást Rákosi találta volna ki. A szókapcsolatot először Losonczy Géza írta le 1945 áprilisában. A később mártír sorsú, újságíróból lett politikus és Nagy Imre ’56-os kormányának államminisztere a világháború utolsó évében 28 éves és a Szabad Nép belpolitikai rovatvezetője volt. A majdani jelmondatot azért vetette papírra, mert a háborún és az infláción meggazdagodott „spekulánsok” megsarcolása nem állt távol a népérzülettől. Csakhogy a ’45-ös országgyűlési választás kampányában még nem játszott jelentős szerepet, a magyar kommunisták ugyanis kudarcot vallottak. Két év múlva, az úgynevezett kékcédulás és csalással megnyert választás előtt viszont már a szállóigévé fejlesztett jelmondattal kampányoltak. Előkészítették a befogadását. Rákosi Mátyásnak például ugyanazt az angyalföldi teret ajánlották föl, ahol 1946-ban bejelentette a sikeres forintot. 1947. május 9-én délután pedig több tízezer ember vonult végig a pesti Váci úton, és (sz. o.) Szabad Nép-beli tudósítása szerint tömött sorban kiabálták: „Eleget koplaltunk, most fizessenek a gazdagok és a spekulánsok.” Feladták a labdát a nagygyűlés szónokának, aki nemcsak a kommunista párt főtitkára volt, hanem a Nagy Ferenc vezette koalíciós kormány második embere is. A „főnöke” épp Svájcban tartózkodott, helyette államminiszterként Rákosi irányította a végrehajtó hatalmat, és gondoskodott arról, hogy a kisgazda politikus ne térhessen haza. A Fizessenek a gazdagok!-kal arra utalt, hogy szerinte a tehetősek megadóztatása nélkül nem lehet talpra állítani a gazdaságot. Ezt őszinte megnyilatkozásnak érdemes tartani, bár igazi jelentése később tárult fel. Újabb két év múlva, immár a Dobi-kormány államminisztereként és a hatalmat egyre gátlástalanabbul gyakorló Rákosi Mátyás többet is elárult a stratégiájáról: „Megvalósultak az akkor kitűzött célok: a stabilizáció, az összeesküvők felszámolása és a jelszó: Fizessenek a gazdagok.” Aztán 1956 nyarán megbukott. Majd úgy telt el néhány évtized, hogy a feltűnést keltő szállóige szőrén-szálán eltűnt a hazai nyilvánosság fórumairól. Mintha sosem létezett volna. A második karriert Orbánék első kétharmados győzelme, 2010 után futotta be. Botka László ellenzéki miniszterelnök-jelöltként 2017-ben tűzte a zászlajára, és bejárta vele az országot. Nevére vette a jelmondatot. Az immár neki tulajdonított szólást fanyalgás fogadta, és a szegedi polgármester vissza is vonult az országos politikától. Nemcsak emiatt persze, de a további motívumok szétfeszítenék az eredetnyomozás kereteit. A Fizessenek a gazdagok! nemrégiben támadt föl, a Jámbor András-féle Szikra-mozgalom kulcsmondataként. A három műszakos munkásemberből lett MSZP-társelnök, Komjáthi Imre is járta vele az országot. Egyikük sincs már a magyar országgyűlésben, a tanulságos múltú szállóigének azonban nem fellegzett be. Ruff Bálintnak köze van az életben tartásához. Nem lepődnék meg, ha az újdonsült kancelláriaminiszter főnöke, Magyar Péter is a szájára venné. Illik az elszámoltatási programjához. Tíz mondat a „Fizessenek a gazdagok!”-ról Fizessenek azok, akiknek semmi sem drága. Fizessenek a gazdagok! (Losonczy Géza újságíró, Szabad Népe, 1945. április 11.) A hároméves terv gazdasági előfeltétele, hogy megvalósuljon végre az a követelés, amelyet gyakran hangoztattunk, de nem tudtunk az életbe átvinni: az, hogy fizessenek a gazdagok. /Úgy van! Éljenzés.!/ (Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt elnöke, a kormány miniszterelnök-helyettese, Szabad Nép, 1947. május 10.) Az előző rendszer kezdetben népszerű politikai jelszava volt, hogy „fizessenek a gazdagok!” Népszerűsége addig tartott, amíg a feketézők, nagy bankok, gyárak és nagybirtokok tulajdonosai ellen irányult. (Halák László közíró, Élet és Irodalom, 1990. február 15.) A ma induló kampányunk címe: „Tegyünk igazságot, fizessenek a gazdagok!” Igenis azt gondolom, hogy Magyarországon a gazdagok - milliárdosok, milliomosok, milliós fizetéssel rendelkezők - nem veszik ki megfelelőképpen a részüket a közös feladatok megoldásából. (Botka László szocialista politikus, Népszava, 2017. március 14.)A Gondoljunk csak az üstökösként feltűnt Botka László egykori, majd belső puccsal megbuktatott elnökjelölt Fizessenek a gazdagok! program-mottójára, amelyet először Rákosi hangsúlyozott 1947-ben. (Forró Péter újságíró, Magyar Hírlap, 2018. június 19.) Megijedtem, amikor Botka előállt a programjával, mert valóban a mi jelszavunk az, hogy fizessenek a gazdagok. Ha az MSZP miniszterelnök-jelöltje előáll egy ilyen javaslattal, akkor mi marad nekünk? (Thürmer Gyula munkáspárti politikus, Magyar Demokrata, 2018. június 20.) Fizessenek a gazdagok! (Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke, HírKlikk.hu, 2022. október 30.) Decemberben elkezdtük a Fizessenek a gazdagok! kampányt. (Jámbor András országgyűlési képviselő, a Szikra-mozgalom vezetője, Magyar Narancs, 2023. március 2.) Amikor azt mondom, hogy nincs mese, fizessenek a gazdagok, és vegyék tudomásul, hogy mi pedig vissza fogjuk venni az ország irányításának lehetőségét, jogát és hétköznapi gyakorlatát, akkor szó sincs fenyegetésről. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2023. szeptember 22.) Annak idején Ruff találta ki a Fizessenek a gazdagok! szlogent és a mögötte lévő programot. (Magyari Péter újságíró, Válaszonline.hu, 2026. május 11.)