● news.bsdnet.hu

A politikusok helyett inkább a pápához igazodjon az egyház – éles kritikával illeti a Szemléleken megjelent írásában a NER és az egyházak kapcsolatát a legmagasabb rangú egyházi vezető, Német László belgrádi érsek és bíboros. „Furcsa az az állítás, miszerint az elmúlt 16 évben tulajdonképpen nem voltak komolyabb anomáliák, és nem akadtak olyan jelenségek, amelyek az egyház részéről világos és egyértelmű állásfoglalást kívántak volna meg” – írja aSzemlélekenmegjelent írásában Német László bíboros és belgrádi érsek, akit különösen zavar, hogy „az egyházi vezetésből többen úgy beszélünk az elmúlt másfél évtizedről, mintha a rendszerbe nem lettek volna beágyazva nagyon is konkrét elvárások”. https://hvg.hu/360/20241206_hvg-politikai-rendezvenyek-egyhazi-iskolak-oktatas A bíboros szerint az egyházi közegben is működött a pluralitás elfojtása, de nem látványos, hivatalos szankciókon, hanem sokkal kifinomultabb mechanizmusokon keresztül: „elhallgattatás, mediális vákuumba szorítás (például a „hivatalos” magyar katolikus sajtóban), bizalmatlanság, pénzelvonás”. Német László a püspöki szolgálatot érintő kritikájában így fogalmaz: „Nem kerülhetjük meg tehát az önkritikát. Sokszor mi, püspökök egyszerűen nem vesszük észre, hogy világnézetünk és lelkipásztori horizontunk beszűkült, és így azt sem láttuk, hogy mikor kellett volna szólnunk az elmúlt évtizedekben. Ha megtettük volna, lehet, hogy ma társadalmilag sem itt tartanánk.” https://hvg.hu/360/20260429_hortobagyi-t-cirill-pannonhalmi-foapat-interju-a-hatalom-tulszerette-az-egyhazakat Német László a helyi egyházak szemére veti, hogy távol kerültek a világegyház évek óta lüktető dinamikájától, szinodális útkeresésétől, viszont a politikához nagyon közel engedték magukat. Problémásnak látja azt is, hogy a hallgatás olyannyira rendszerszintűvé vált, hogy 16 éven át nem született érdemi megszólalás a társadalmi igazságtalanságokról, a közbeszéd eldurvulásáról, a gyűlöletkeltés intézményesüléséről, a korrupció grasszálásáról, emberek rendszerszintű megbélyegzéséről, kiközösítéséről, a velük szembeni gyűlöletkeltésről. Ebben az esetben szerinte a hallgatás nem erény, hanem súlyos mulasztás. „Úgy látom, hogy a választások utáni egyházi nyilatkozatok egy része a múlt relativizálására törekszik, és nem a kritikus szembenézésre. Ugyanakkor vannak olyan hangok is – papok, szerzetesek, világi hívek részéről –, amelyek őszintén szólnak az egyház és a politikai hatalom közötti túlzott közelség veszélyeiről. Ezek a hangok a remény jelei, és azt mutatják, hogy a magyar egyházon belül él a megújulás vágya, az egyházi megújulásnak is van tőkéje, kairosza, melyet ki kellene használni” – véli Német László. A bíboros utal Ferenc pápa tanítására, az általa korunk próbaköveiként azonosított témákra, mint a társadalmi igazságosság melletti kiállás, a korrupció elleni következetes fellépés, a migránsokkal és a menekültekkel szembeni evangéliumi magatartás, valamint a teremtett világ védelme. Szerinte ezek nem relativizálhatók sem politikai, sem kulturális szempontok alapján. „Kívánom, hogy a jövőben sokkal inkább a pápa tanítása foglalkoztasson bennünket, mint politikusaink törekvései, hiszen így tölthetjük be igazán társadalmi szerepünket” – írja. Német László szerint „a 2026-os választások utáni helyzet nemcsak politikai fordulópont lehet, hanem kegyelmi pillanat is az egyházi megújulás, a megtérés számára. (…) Ehhez bátorságra van szükség: bátorságra az önkritikához, az igazság kimondásához, és ahhoz is, hogy ne egy politikai hatalomhoz, hanem Krisztushoz igazodjunk. Szembenézéssel kell elkezdeni, mindenkinek a saját nevében. Ezért kérek bocsánatot hallgatásomért akkor, amikor embertársaink kirekesztést, gyűlöletet tapasztaltak”. Német László egy olyan Magyarországot látna szívesen, ahol „az állam tiszteletben tartja az egyházak tanító és lelkipásztori küldetését, nem akarja pártpolitikai célokra felhasználni őket, az egyházak pedig nem törekszenek politikai hatalomra, hanem prófétai szabadsággal, a társadalom lelkiismereteként szólnak hozzá a közélethez”. A mentális problémák mögött gyakran nem csupán biológia és személyes nehézségek állnak.