● news.bsdnet.hu

A 80 éves, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas legenda a fürdőszoba felé tartva hirtelen egy sötét, alagútszerű folyosón találta magát. Mint mondja, olyan volt, mintha valaki üldözte volna, aki mindenáron meg akarja őt ölni. Miközben a felesége jókedvűen a konyhába hívta reggelizni a családot, a színész bal oldala teljesen lebénult, és képtelen volt megmozdulni. Szerencséjére Harsányi Gábor fia azonnal felmérte a helyzet komolyságát, és másodpercek alatt tárcsázta a segélyhívót ezzel megmentve édesapja életét a biztos tragédiától. Most exkluzív interjúban mesélt a Borsnak a drámai pillanatokról a népszerű színművész. Bár a művész végig a tudatánál volt, a külvilágot teljesen eltorzulva érzékelte . Az interjúban megrázó részletességgel idézte fel a pillanatot, amikor a halál torkában találta magát, és az azt követő kórházi perceket: A drámai percek ellenére Harsányi Gábornak óriási szerencséje volt: csak egy kisebb erecske záródott el a fejében , és a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően semmilyen maradandó károsodást nem szenvedett. A művész szentül hiszi, hogy a felépülését a korábbi aktív életmódjának és a harcművészetek iránti rajongásának köszönheti. Nem hajlandó fotelban üldögélő nyugdíjasként leélni a mindennapjait, még akkor sem, ha a teste néha már jelez. Így beszélt a jelenlegi állapotáról és az időskor nehézségeiről: „Nekem hála a Jóistennek csak egy kis erecske dugult el, de hát semmi nem maradt vissza. Nagyon jól tudok mozogni, mindent meg tudok oldani. Talán azt tudom mondani, hogy néha álmosabb vagyok a kelleténél, de már az se. A rehabilitáción, amin most vagyok, ez nagyon szépen rendbe hoz, tornázom. Szóval, egy kicsit csingilingi volt, igen, de szerencsém is volt. (...) Úgy érzem, de hát lekopogom, tudja, az ilyesmit az ember nem akarja elkiabálni, mert hát hiába. 80 után minden jöhet. Egyszerűen minden jöhet, akármit csinálsz, minden jöhet. Szóval, én néztem az öregeket, ugye együtt éltem mármint színházba, a Besenyeitől kezdve az Agárdi papáig, a Sinkovitsig. Jó karban voltak ők tartva, de nekik is eljött az idejük.” Bár a halál szele meglegyintette, a színész energiája és alkotóvágya a régi. Jelenleg saját novelláit mondja fel okostelefonra, amit a Facebook-oldalára tesz fel, de a legnagyobb vágya mégis egy utolsó, mindent elsöprő életműfilm leforgatása lenne , ami felteszi az i-re a pontot – még ha a környezete néha értetlenül is áll a hatalmas ambíciói előtt. „Évek óta mondom, hogy még egy átütő sikert szeretnék csinálni. Még egy Jó estét nyár, jó estét szerelem-et, vagy egy Egy óra múlva itt vagyok-ot, vagy egy Palacsintás királyt, vagy egy Nérót – mondhatnám azt a 80-100 filmet is. Csak még egyet. És akkor az i-re a pont megvan. Ha ennyi volt, akkor köszönöm, ennyi volt. Ha még kapok valamit, amíg lehetőségem van rá, hogy ezt az életfilmet megcsináljam, hát az nagyon-nagyon csodálatos lenne, nem? A doktorom mindig azt kérdezi tőlem: mit akarok még befejezni? Fölteszek még egy koronát? Vagy mi? Hogy gondolom ezt? Nem lesz nehéz megérteni, hogy mi a lótúrót akar valaki nyolcvanéves korában. És ez szörnyű, mert ez a vágy iszonyatos. Amikor felhalmozódik az a rengeteg tapasztalat, az a rengeteg élmény, kudarc, fájdalom és siker – és még sorolhatnám –, ezek mind összegyűlnek, és az ember valahogy megpróbálná az egészet letenni egy művészi alkotásban. De nem lehet. Nem lehet”– mesélte nagy lelkesedéssel a Borsnak.