● news.bsdnet.hu

Médiaperspektívák Magyarországon a 2026-os parlamenti választások után címmel szervezett konferenciát a CEU a közmédia magyarországi helyzetéről és az állami csatornák előtt álló kihívásokról. A konferencia magyar nyilvánosság újjáépítésének normatív és gyakorlati kihívásait vizsgálta. Zimonyi Melinda Szerkesztő Ezeket látta már? Václav Stetka, a frankfurti Viadrina Európa-Egyetem digitális politikai kommunikáció professzora előadásában felidézte az elmúlt 16 magyarországi politikáját, kiemelve, hogy minden választással, amelyen az ellenzéki erők visszaszorultak, egyre messzebbre került a kormányváltás lehetősége. Mint mondta, ha most nem a kormányváltó erők győznek, akkor talán Magyarország egy valódi konszolidált autokráciába fordult volna a következő időszakban. „Valami olyan zajlik most, amit nem láttunk Közép-Európában 1989 óta: nemcsak kormányváltás, de egy komplett rendszerváltás zajlik” – fogalmazott Stetka, aki emlékeztetett: Csehországban, Szlovénia és Szlovákiában az illiberális politikusok egy vereség után a következő választáson visszatértek az ország irányításához. Orbán Viktor egy ikon volt, modell az illiberális demokráciát építő politikusoknak – mondta a professzor, hozzátéve: ez a kép nemcsak a hazai támogatók számára, hanem nemzetközi szinten is vonzó volt. Ráadásul Orbánnak nem csak elméleti víziója, hanem gyakorlati politikai útmutatója is volt a hatalom kiépítésére és megtartására – mondta Stetka, aki szerinte ennek az „útmutatónak” az elemei számos országban megjelentek, közte Donald Trump választási kampányában is. A professzor szerint nincsenek igazán jó példák a demokratikus átmenetre, ez ismeretlen terület Közép-Európában, ezért figyeli most olyan sok politikus és szakértő, hogy mi zajlik Magyarországon. Václav Stetka, a frankfurti Viadrina Európa-Egyetem digitális politikai kommunikáció professzora / Fotó: Blikk A közszolgálati média válsága és esetleges megújítása állt annak a szakmai vitának a középpontjában, amelyen magyar és nemzetközi szakértők vitatták meg a hagyományos műsorszolgáltatási modellek fenntarthatóságát. A CEU által szervezett konferencián a felszólalók egyetértettek abban, hogy az állami finanszírozásu médiának átalakulásra van szüksége. Intézményi és finanszírozási problémákat is felvet Magyarországon és Kelet-Közép-Európa más országaiban a közszolgálati média újjáépítése – derült ki azon a konferencián, amelyet a Közép-Európa Egyetem (CEU) szervezett a magyar média parlamenti választások utáni helyzetéről. A konferencián elhangzott, hogy a magyar közszolgálati műsorszolgáltatást széles körben bírálják amiatt, mert autonóm közszolgálati szolgáltató helyett kormányzati kommunikációs apparátusként működik. A kihívás nem csupán a jogi függetlenség megteremtése, hanem a szerkesztőségi kultúra, a szakmai normák és a társadalmi legitimitás újjáépítése a mély megosztottság és a bizalmatlanság környezetében. Lengyelországi példák azt mutatják, hogy a közmédia megítélése erősen polarizált: a mindenkori kormánypárti szavazók általában elégedettek vele, míg az ellenzék folyamatosan kritizálja – mondta a konferencián Anna Wojcik. A varsói Kozminski Egyetem oktatója alkotmányjogászként a közmédia elvi szükségessége mellett érvelt, ám médiafogyasztóként már kétségeinek adott hangot. Nádori Péter, az Origo egykori főszerkesztője, a Direkt36 munkatársa szerint a köztévé és a közrádió jelenlegi újraépítési kísérletei inkább csak egyfajta nosztalgiát, illúziót tükröznek. Bár az államnak valóban biztosítania kell bizonyos funkciókat a közkommunikációban, a valóság az, hogy kevesen követik ezeket a csatornákat. Egy mindenki számára akár mobiltelefonon is elérhető platformra, applikációra lenne szükség – vélte Bayer Judit, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) oktatója, aki szerint számos ötlet létezik az állami média átalakítására. Emlékeztetett, az Egyesült Államokban például nincs klasszikus közszolgálati média, működnek viszont helyette megbízható tartalomszolgáltatók. Bayer Judit felvetette, hogy az állam akár tendereken is versenyeztethetné a már létező médiumokat, hogy különféle közszolgálati tartalmakat gyártsanak a közcsatornákra. Ezt a felvetést azonban Nádori Péter vitatta: véleménye szerint kizárt, hogy egy magát függetlennek nevező platform (mint például a Direkt36) részt venne ilyen projektekben, hiszen onnantól kezdve nem tekinthetné magát függetlennek, ha közvetlenül a kormányzattól fogadna el pénzt. A dezinformáció, a csökkenő bizalom és a mesterséges intelligencia gyors elterjedése formálja azt az információs környezetet, amelyben a magyar médiarendszer átalakítása zajlik – hangzott el a Médiaperspektívák Magyarországon a 2026-os parlamenti választások után című konferencián. A CEU által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint az állam által támogatott narratívák évei kikezdték az újságírásba vetett alapvető bizalmat. Ez a trend ráadásul Közép-Kelet-Európa-szerte megfigyelhető, de Magyarországon különösen súlyos. Ezzel egy időben a közösségi oldalakon megjelenő, AI-vezérelt tartalomgyártási és -terjesztési eszközök fokozzák a dezinformáció mértékét és kifinomultságát, ami megnehezíti a szerkesztőségi válaszlépéseket. Balint Mikola, Gabriella Szabo, Karolina Zbytniewska, Alexander Bor, és Agnes Urban a „Médiaperspektívák Magyarországon a 2026-os parlamenti választások után” címmel szervezett konferencián / Fotó: Blikk A konferencia résztvevői szerint a bizalom újjáépítése többszintű megközelítést igényel: a független újságírás megerősítését, a médiaműveltségbe való befektetést, valamint átlátható AI-irányítási szabványok kidolgozását. Milyen is az a közszolgálati média, amely a demokrácia szolgálatában állhat? – tette fel a kérdést Karolina Zbytniewska, a FocusEurope.pl főszerkesztője, kiemelve: mindannyian folyamatosan megfigyelés alatt állunk. Emlékeztetett, AI-vezérelt rendszerek monitorozzák a hírfogyasztási szokásainkat, és az ennek megfelelő hírcsatornákat kínálják fel nekünk újra. Az emberek kevésbé bíznak az információban, ám megbíznak egyes intézményekben – mondta Szabó Gabriella, az ELTE oktatója, aki szerint ha egy polarizált társadalomban az újságíró semleges akar maradni, akkor minden oldalt egyformán ki kell szolgálnia – ezt azonban nem akarják a média munkatársai. A valódi újságírói műhelyek nem sokat tudnak tenni annak a folyamatnak a megakadályozásáért, hogy mesterséges intelligencia által generált tartalmakat fogyasszanak az emberek – mondta Urbán Ágnes (Mérték Média Monitor), aki szerint a problémára megoldás lehetne a tartalomfogyasztók edukálása. Hozzátette: nem csak a gyerekekről és fiatalokról van szó, hiszen az egyik legsebezhetőbb csoport ezen a téren az idősebbek köre. Egy egészséges mértékű szkepticizmusra is szükség lenne – egészítette ki Alexander Bor (CEU), aki szerint azonban a túlzott szkepticizmus sem járható út. Mint mondta, a legtöbb ember ugyanakkor nem érdeklődik a politika iránt, így az edukáció nem minden esetben lenne eredményes. közmédia