● news.bsdnet.hu

Közvetlenül az áprilisi választások előtt kötött két hatalmas értékű, összesen több mint 10 milliárd forintos keretszerződést a felsőoktatás digitalizálására a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozó állami konzorcium. A megrendelés egy országos e-learning-platform kialakítására és 100 digitális tananyag elkészítésére vonatkozott, ám a beruházás körül komoly aggályok merültek fel. A felsőoktatási intézmények jelentős része ugyanis jelezte, hogy sem a központi tananyagokra, sem az új informatikai rendszerre nincs valós igénye, mivel a saját, jól bevált felületeiket használják – számolt be a részletekről a Magyar Hang . Hankó Balázs minisztériuma 10 milliárdos szerződést kötött A gigantikus összegű megrendeléseket az áprilisi választás előtt az akkor Hankó Balázs által vezetett Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozó állami konzorcium hozta tető alá. A projekteket döntően uniós forrásokból finanszírozzák, a cél pedig egy teljesen központosított digitális oktatási rendszer létrehozása lenne a hazai egyetemeken. A kivitelezési tendereket azonban két olyan vállalkozás nyerte el, amelyek közvetve a Palkovics Lászlóval is korábban üzletelő Fauszt Zoltán nevével fémjelzett üzleti körhöz köthetők. A lap szerint ez az érdekeltség az elmúlt években rendszeresen jutott zsíros állami informatikai megbízásokhoz. A fejlesztések költségei elképesztő összegeket emésztenek fel. Egyetlen tananyag kéziratának elkészítése önmagában több millió forintot kóstál, az anyagok digitalizálása pedig még ennél is komolyabb tételt jelent. A nyertes cégek azzal indokolják a magas árat, hogy tantárgyanként több verzió készül, és rendkívül nagy fejlesztői kapacitást mozgósítanak a feladatra. Nem kérnek a központi rendszerből az egyetemek A Magyar Hang által megkérdezett felsőoktatási intézmények többsége azonban egyáltalán nem tart igényt a Hankó Balázs minisztersége idején megrendelt platformra. Az egyetemek szinte kivétel nélkül saját fejlesztésű vagy már évek óta megbízhatóan működő, például Moodle-alapú rendszereket használnak a mindennapi oktatásban. Emiatt semmi nem indokolja egy új, országos felület bevezetését. Egyes intézmények kifejezetten elzárkóztak a központi megoldástól, míg mások az akadémiai autonómia védelmére hivatkozva tiltakoznak. Minden jel arra mutat, hogy a több mint 10 milliárdos beruházás mögött nem a felsőoktatás valós és kézzelfogható igényei álltak, sokkal inkább az uniós források gyors és rohamléptekben történő lehívása volt a cél. Ráadásul a projektek pénzügyi elszámolása még nem zárult le teljesen, így tényleges kifizetésekre eddig nem került sor.