● news.bsdnet.hu

Valódi vidékpolitikai fordulatra van szükség, nem kampányszerű gesztusokra vagy helyben nem működő látványberuházásokra – erről beszélt Lőrincz Viktória, a Tisza-kormány leendő terület- és vidékfejlesztési minisztere a bizottsági meghallgatásán. Lőrinc Viktória elmondása szerint látta, hogy mit jelent az, mikor egy kistelepülésen bezár egy iskola, nincs háziorvos, elmennek a fiatalok, ilyenkor szétesnek a közösségek. Leszögezte, hogy a vidék nemcsak probléma, nem a múlt maradványa, hanem a jövő kulcsa, a megerősítése mindannyiunk közös érdeke. Falvaink, városaink nem lehetnek csak területi egységek. – Túl sok helyen a lemaradás, reménytelenség érzése vált uralkodóvá, ezen együtt változtatnunk kell – emelte ki hozzátéve, hogy az elmúlt másfél évtizedben rendkívüli központosítást hajtottak végre, a döntések távolabb kerültek az önkormányzatoktól és a helyi valóságtól. A minisztérium első stratégiai célja a területi és helyi közigazgatás helyreállítása. Ma sok állampolgár azt tapasztalja, hogy értelmetlen adatbekérések vannak, ez versenyképességi kérdés is. A következő években szeretnék egyszerűsíteni az ügyintézést, és át fogják tekinteni a kormányhivatali rendszer struktúráját is, több területen indokolt visszaadni az önálló szakmai kompetenciákat. A közszolgálati életpálya megújítása is prioritás, olyan rendszert kívánnak kialakítani, ami meg tudja tartani a helyi szakembereket. Miután 2026-ban valós uniós forrásvesztés veszélyével néznek szembe, ezért nem lesznek presztízs célú átszervezések, a működőképesség javítása lesz a cél. Például a Nemzeti Fejlesztési Központnak stabilan kell működnie, nem lehet 2026 közepén akkreditációs kockázatokat gyártani, nehogy elvesszen egyetlen eurócent is. A miniszterjelölt szerint nem elég elkölteni a pénzt, eredményt kell felmutatni, a közpénz erkölcsi kérdés is. Nagy küldetés szerinte a város és a vidék közötti együttműködés helyreállítása, a főváros működését pedig országos jelentőségű kérdésnek nevezte. – Hosszú távú, kiszámítható együttműködés kell a mindenkori kormány és a főváros között, ezért lesz Budapest-törvény. Budapest ügye nem pártpolitikai kérdés, nemzeti ügy – szögezte le. Az önkormányzás szerinte nem lehet csak adminisztratív gondolat. Túl sok település érezhette az elmúlt években, hogy saját sorsnak nem alakítója, csak végrehajtója. Tervezhető működés, stabil finanszírozás kell, nem lehet úgy fejleszteni, hogy a települések fele bizalmatlan a saját államával szemben. Mint mondta, az önkormányzati finanszírozási rendszer reformja az első időszak egyik legfontosabb feladata lesz. A falufejlesztés sem mellékes ügy a szavai szerint, hanem nemzeti. Megteremtik az okosfalu koncepcióját, de ez nem arról szól, hogy lesz-e wifi a főtéren, hanem hogy egy közösség képes-e a sajt jövőjét megtervezni, innovatív megoldásokat adni. Kiderült az is, hogy a Hermann Ottó Intézet lesz a minisztérium egyik legfontosabb partnere, aminek tudásbázissá kell válnia, felkészülni a klímaadaptációra, a vízmegtartásra. A helyi idegenforgalmat is fontosnak nevezte, mert ahova vendég érkezik, ott munkahely keletkezik, a közösség életben marad. Fenntartható, helyi értékekre, együttműködésen alapuló rendszert szeretne. A Magyar Turisztikai Ügynökségnek ebben partnernek kell lennie. Lőrincz Viktória vezetői filozófiáját azzal összegezte, hogy „a rend, partnerség, kiszámíthatóság és következmények a legfontosabb értékei”. Lesz következménye annak, ha a közpénzt valaki nem közérdekből keresi. Nem a sajtóhír és a politikai zaj a mérce, hanem az, hogy jobb lett-e az emberek élete. Kérdésekre válaszolva a miniszterjelölt azt mondta, hogy a helyi közösségeknek valódi beleszólást kell adniuk. Nem Budapestről akarják megmondani, hogy mi a fontos, a helyi közösségek mondják el az igényeiket. A vidékhez viszik a politikát, nem a politikát a vidékhez. Hogy miből lesz forrás? Sokat lehet spórolni azzal, ha megszüntetik a propagandát, nem hazugságokat terjesztenek, hanem odaadják a vidéknek. Elismerte, a korábbi kormány Magyar Falu Programjának voltak jó elemei is, amiket megőriznének. Ő hisz a vidéki emberek bölcsességében, ahol nincs bölcsőde, oda azt fognak építeni, nem térkövezni a főteret. A budapesti agglomeráció szerinte az egyik legnagyobb területfejlesztési kihívás. Térségben kell gondolkodni, együtt kell tervezni a közlekedést, fejlesztést. Fontos a finanszírozási igazságosság is. Országos ügyként fogják kezelni Budapestet és környékét. A bölcsődeépítések jó kezdeményezés volt, ők pedig ami jó, nem tagadják meg, hanem folytatják. A CSOK nem a vidékfejlesztési, hanem a szociális tárcához fog tartozni, ahogy az oktatás kérdése is, de együtt fognak működni az érintettekkel. A versenyképes járások program alaplogikáját is jónak nevezte, mert térségekben gondolkodott, de a program működését át fogják vizsgálni, például mert sokszor a politikai szempont itt is erősebb volt a szakmainál. Hogy hogyan alakítják át a szolidaritási hozzájárulást, ahhoz előbb pontos adatokat kell kérniük, mindent át kell vizsgálni, de ez sem az ő hatásköre, ehhez együtt fognak gondolkodni a többi tárcával. A miniszterjelöltet végül támogatta a bizottság, megszavazták 6 igen, 0 nem és 2 tartózkodás mellett.