● news.bsdnet.hu

Az MTVA vezérigazgatójának, Papp Dánielnek a lemondása után jelenleg komoly szakmai vita zajlik arról, miként lehetne átalakítani a hitelét vesztett magyar közmédiát. Megvannak az elképzelései a rendezőként, producerként és szerkesztő-műsorvezetőként is ismert Szabó Stein Imrének is, aki korábban a Magyar Televízió főtanácsadójaként, majd a szórakoztató és film terület főigazgatójaként és az RTL kommunikációs igazgatójaként, valamint az ATV megújítását levezénylő szakmai vezérigazgató-helyetteseként egyaránt dolgozott: szerinte erős közmédiára van szükség, amely a kereskedelmi csatornák számára is versenyhelyzetet teremt. Apats Gábor Újságíró Ezeket látta már? – Ha nincs erős közmédia, vagy elsorvad, akkor hosszabb távon a teljes nyilvánosság torzul... Erős közszolgálat hiányában a kereskedelmi média kontroll nélkül működik, mert a minőséget és a sokszínűséget nem lehet pusztán hatósági eszközökkel kikényszeríteni. Egy egészséges közmédia viszont képes alakítani a piacot. Elég Angliára vagy Németországra gondolni... A BBC nemcsak követi, hanem formálja is a trendeket, és a hitelesség egyik legfontosabb referenciapontja – magyarázta Szabó Stein Imre a Népszavának adott interjújában . Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy jövő héten megkezdődik a közmédia teljes átalakulása. A kormányfő a közösségi oldalán osztotta meg, hogy ennek érdekében törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamenthez. – A jövő közszolgálati televíziója nem lehet jelentéktelen szereplő. Az állampolgárok televíziójának kell lennie, nem egy sarokba állított intézménynek – jelentette ki a szakember. A beszélgetés során Szabó Stein kifejtette, hogy szerinte a közmédia nem működhet önmagában: a programkínálatával hatással kell lennie a piaci szereplőkre, vagyis a kereskedelmi csatornákra is. Megfelelő körülmények között Szabó Stein Imre is részt venne az új közmédia felépítésében / Forrás: Szabó Stein Imre – Erősnek kell lennie, versenyhelyzetet kell teremtenie, mert különben a teljes médiapiacot kizárólag a kereskedelmi logika alakítja. Így fordulhat elő, hogy például nemzeti ünnepeken is mondjuk Bud Spencerre alszunk el, miközben a közös nemzeti emlékezet háttérbe szorul. Ez nem pusztán ízlés kérdése, hanem intézményi hiány. Ha lenne erős közmédia, az versenyhelyzetet teremtene, és tartalmilag is magasabb szintre kényszerítené a teljes audiovizuális piacot – fejtette ki a Szabó Stein Imre . Szerinte történelmi pillanathoz érkeztünk, amikor fel lehet építeni Európa egyik legizgalmasabb közmédiumát. Műfaji sokszínűségre mindenképp szükség lenne Jakupcsek Gabriella szerint is, ám az új közmédia működéséhez elsősorban a szakmai függetlenséget tartja elengedhetetlennek. – A Ridikül annak idején az egyik legnézettebb műsora volt az egész tévés piacnak. Pont azért sajátították ki aztán politikai célokra, mert sok embert elért. Bár nem vált politikai műsorrá, szigorúan kontrollálták, hogy kivel és miről lehet benne beszélni; amivel én egyáltalán nem értettem egyet. Végül egy csoportos leépítés során engem is elküldtek a közmédiától 2015 végén, amikor a legtöbb műsor már listák alapján készült, a fő szervező erő a politika és a lojalitás volt. Akinek ez nem tetszett, az akarva vagy akaratlanul távozott. Onnantól kezdve nem a szakmai érdemek alapján kerültek képernyőre emberek, illetve a propaganda térnyerésekor kihullott sok-sok színes műfaj is, ami pedig szélesebb közönségréteget tudna bevonzani – magyarázta a Blikknek a jelenleg az RTL Reggeliben látható műsorvezető . Jakupcsek Gabriellát körülbelül 130 emberrel együtt küldték el a közmédiától / Fotó: Zsolnay Péter – Az elmúlt tíz évben a kereskedelmi televíziókban nem jelentek meg azok a műfajok, amelyeknek egyébként a közszolgálati televízióban lenne a helyük: gondolok itt a kulturális műsorokra vagy akár a civileket szerepeltető talkshow-kra, ami nekem mindig a szívem csücske volt. Csodálatos műfajok vannak ezenkívül is a televíziózásban, ahogy azt sok külföldi közszolgálati adón lehet látni. Ezek – a nézőszámot tekintve – nem mindig tudnak versenyezni a tömegműsorokéval, de ettől még helyük van a médiában. És mivel a közszolgálati tévének ki kéne szolgálnia mindannyiunkat, mindenféle műfajnak meg kéne jelennie benne – vélte Jakupcsek Gabriella . Szintén a szakmai függetlenség mellett állt ki Rubin Kristóf, aki 18 évig dolgozott az RTL-nél kreatív osztályvezetőként, jelenleg pedig a Free Monkeys Production nevű cég alapító producereként gyárt műsorokat több médiavállalatnak. – Érdemes megnézni pár külföldi példát, hogy milyen a jó közszolgálat. Van három ország, ahol a tévézés nagy múltra tekint vissza, és jelentősen befolyásolta az európai tévézés kialakulását, s ilyen tekintetben a vizuális kultúrát is. Ha az alapelveiket nézzük, az angol BBC-nél, a német ARD/ZDF-nél és a holland NPO-nál a legfontosabb különbség a magyar közszolgálati tévéhez képest az, hogy mindháromnak független a felügyeleti szerve az aktuális politikától. Ez egy nagyon fontos dolog – nyilatkozta lapunknak a médiaszakember . Rubin Kristóf szerint a közmédia nem luxus, hanem szükségszerűség / Fotó: archív Rubin Kristóf felhívta rá a figyelmet, hogy az angoloknál és a németeknél a finanszírozási rendszer is független az államtól (előfizetési rendszeren alapul), miközben a piaci részesedése mindhárom említett televíziónak az adott országban a legmagasabb. – Magyarországon, ha az összes csatornáját összeadjuk, akkor is csak 9%-os a nézettsége az MTVA-nak, miközben külföldön 28-30% környékén mozognak ezek a nagy csatornák, ráadásul egy jóval szegmentáltabb piacon. Ezek kifejezetten jó adatok. Persze, nem is arról van szó, hogy ezek a csatornák őskövületek lennének fáradt, régi műsorokkal. A legtöbb helyen már komoly lába van a közszolgálatnak a streaming és az online tartalmak területén. Képesek folyamatosan megújulni – mondta Rubin Kristóf , aki szerint a közszolgálati csatornáknak nem kell törvényszerűen a nézettségi lista végén kullognia. – Egy közszolgálati tévé lehet jó, egy közszolgálati tévé lehet nézett. Egy közszolgálati tévére egyszerűen szüksége van az országnak: ez nem luxus, hanem szükségszerűség. A közszolgálati tévé léte nem opció, hanem szerintem egy demokratikus ország működésének az alapfeltétele. A nyugat-európai példák egyértelműen alátámasztják, hogy ahol megfelelő a finanszírozás, és a szerkesztőségek valódi függetlenségben tudnak működni, ott a köztévék nemcsak életben maradnak, hanem akár piacvezetők is tudnak lenni – tette hozzá a producer, aki szerint sok szakember már alig várja, hogy megnyíljanak a kapuk, és az MTVA számára független pályázati rendszerben lehessen minőségi és nézhető tartalmakat gyártani. Az Európai Unió tagállamai számára rendelet írja elő, hogy biztosítsák a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségét. Ennek fontos eleme a vezetők gondos kiválasztása mellett az átlátható finanszírozás megoldása is. Európában nem példa nélküli, hogy a közmédia központi költségvetési forrásból működik, ebben az esetben azonban szükséges a civil kontroll. A másik megoldás az előfizetési díj vagy közszolgálati hozzájárulás, amit Magyarországon eltöröltek 2003-ban. Németországban vagy Ausztriában viszont még működik a rendszer, ami átszámítva havi 5–8 ezer forintos terhet ró a háztartásokra. Nagy-Britanniában szintén meg kell fizetni a BBC licenszdíját – nagyjából havi 7 ezer forintot – minden olyan háztartásnak, amelyben van vételre alkalmas készülék, beleértve a számítógépet is. Horvátországban a készülékdíj havi 10 euró, vagyis 3500–4000 forint – hívta fel a figyelmet a HVG. közmédia