● news.bsdnet.hu

Megjelent a napokban az uniós tagállamok számára elkészített uniós országspecifikus ajánlás. Az éves ajánlásgyűjteményben az Európai Bizottság olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek kiszámíthatóvá teszik az adott ország gazdaságát, végrehajtásuk az államadósság és a költségvetési hiány fokozatos csökkenését eredményezné és az uniós szakpolitikák végrehajtását segítené elő. Brüsszel idén közzétett javaslatai nem sokban különböznek az elmúlt évek ajánlásaitól, ezúttal ugyanakkor az a legfontosabb kérdés, hogy a Tisza Párt követi-e az Orbán-kormányok konfrontatív politikáját, vagy megpróbálnak eleget tenni az EU elvárásainak, ám ebben az esetben számolniuk kellene a népszerűségük meredek visszaesésével. Egyelőre a Magyar Péter vezette kormány próbálja elkerülni, hogy egy nemzeti érdekekkel ellentétes, tisztán EU-párti politikai erőként azonosítsák. Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak magyar lakosságra gyakorolt hatásáról, azaz Jelentős anyagi terhet jelentene a magyar háztartásoknak – fogalmazott a Mandiner megkeresésére Toldi Ottó , az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója. Az Európai Bizottság rendszeresen azt javasolja, hogy a piaci torzításokat okozó intézkedéseket – például egyes árszabályozásokat, különadókat vagy általános energiatámogatásokat – fokozatosan vezesse ki Magyarország, és helyettük célzott támogatások segítsék a rászorulókat – részletezte az MCC szakértője. – mutatott rá Toldi Ottó, aki felidézte, 2013 után a lakossági áramár Magyarországon fokozatosan az EU országok átlagárának a 36 százalékára csökkent. A földgáznál ez az érték 31 százalékát jelenti. A következetesen végrehajtott rezsipolitika eredményeként a 2013 előtt jellemző 25 százalék fölötti díjhátralék arány mára pár százalékosra csökkent, a késedelmes fizetés pedig 10 százalékra. Az uniós végrehajtó testület szerint a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága javításra szorul, különösen az öregedő társadalom miatt – mutatott rá Toldi Ottó. A javaslatok nem konkrétan a nyugdíjcsökkentésről szólnak, hanem a rendszer pénzügyi fenntarthatóságáról. Ez azonban nem képzelhető el a nyugdíj kiadások visszafogása nélkül, azaz a 13. és a 14. havi nyugdíj megvonása, vagy csökkentése nélkül. Sőt, „Ezt azonban méltatlannak tartjuk az életük nagy részét munkával töltő idősebb honfitársainkkal szemben. Az Orbán-kormány nem csak, hogy meg tudta teremteni ezen kiadások pénzügyi alapját a nyugdíjjárulékból és az extraprofitadókból, de évről évre tovább növekedtek a nyugdíjasok bevételei. Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó: a Tisza kormány ezen juttatások megőrzését ígérte a választási kampányban” – idézte fel a szakértő. A védelmi kiadásokkal kapcsolatban talán a legnagyobb a konszenzus. A parlamenti pártok támogatják a NATO által elvárt magasabb védelmi ráfordításokat, és 2022 óta a GDP 2 százaléka felettiek az évenkénti honvédelmi kiadások. A Bizottság 2026-os ajánlásai is lehetőséget biztosítanak a védelmi kiadások növelésére a költségvetési szabályok rugalmasabb alkalmazásával. „A jelenlegi geopolitikai helyzetben nyilvánvaló, hogy diverzifikálni kell az importlehetőségeket és a tranzitutakat, de ez nem szabad, hogy az orosz energiáról való teljes leválást jelentse” – fejtette ki Toldi Ottó. Ennek megfelelően a meglévő határkeresztező vezetékek és interkonnektorok fejlesztésén túl több, a diverzifikációt támogató koncepció is megvalósult, vagy a szándék szintjén megjelent az orosz-ukrán háború kitörése után. „A földgáznál a meglévő import és tranzitutak mellett hét új alternatív lehetőséget alakítottunk ki legalább szándéknyilatkozat szintjén, kőolajnál hármat, a nukleáris energia terén két új opció nyílt meg fűtőelem vásárlásra és elkezdődött egy amerikai együttműködés a kis moduláris reaktorok beszerzése (SMR) terén is.” – tette világossá a szakember. „Semmi kivetnivaló nem lehet Magyarország tiszta energia átmenetét illetően 2010-óta” – hangsúlyozta az MCC vezető elemzője. „Ez elsősorban a 2018-as 340 MW-ról mára 8500 MW-ra növő napelemes termelésnek (PV) köszönhető, ami 25-szörös növekedésnek felel meg. Ennek tudható be, hogy az átlagosan 32 százalékos áramimportunk 2025-re 20 százalék közelébe csökkent. A megújulók aránya a hőtermelésben 12-13 százalék volt 2010-ben, 2025-ben elértük a 25 százalékot, azaz megkétszereztük az elmúlt másfél évtized alatt” – részletezte Toldi. Ez elsősorban a geotermikus távhőkapacitás növekedésének a villamos fűtés-hűtés elterjedésének köszönhető, de a biomassza-alapú fűtés is stabil maradt. A megújulók aránya a közlekedésben 2010-ben 6–7 százalékos volt, ami szinte teljes egészében a bioetanol és biodízel bekeveréséből származott. Kiemelkedő, hogy elértük 2023-ra a 14-15 százalékos arányt, az elektromos közlekedés terjedését is figyelembe véve. A bizottsági ajánlások gyakran nem veszik figyelembe az emberek szükségleteit. Erre jó példa, hogy az Európai Bizottság több éve javasolja a megfizethető lakhatás javítását, a szociális bérlakásállomány fejlesztésével. A 2010-2026 időszakban a Fidesz kormányok elsősorban a tulajdonszerzés támogatására építették a lakáspolitikájukat (CSOK, falusi CSOK, Babaváró, Otthon Start és egyéb konstrukciók), a szociális bérlakásépítés nem tartozott a prioritások közé. Egyetlen fontos praktikus szempont, ami megfontolandó, hogy míg a tulajdonosok folyamatosan gondoskodnak az ingatlan karbantartásáról, felújításáról, addig a szociális bérlakások esetén ez az államra hárulna ez a kötelezettség, hatalmas és állandó költségigénnyel a bérlakások felépítése után is. – hívta fel a gyakori félreértésekhez vezető különbségre a figyelmet Toldi Ottó. A Mandiner kérdésére rámutatott, érdemben nem teljesíthetők ezek az ajánlások 2026. augusztus 31-ig, de az országspecifikus ajánlásokat középtávra határozza meg az Európai Bizottság. Legfeljebb jogszabályokat, terveket, költségvetési módosításokat és ütemterveket lehet addig elfogadni. Ezek több éves folyamatok – tette hozzá Toldi Ottó. Nyitókép forrása: MTI/EPA/Olivier Matthys