● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Jegyrendszer a XXI. században: Kubában van egy telefonos applikáció, a Ticket (magyarul: jegy), amelyen fel lehet iratkozni bizonyos termékek vásárlására. Ha valaki például üzemanyaghoz akar jutni, általában legalább 13-14 ezren szerepelnek előtte a listán. Az illető szerencsés esetben két hónap után vehet húsz liter benzint – csak figyelnie kell, mikor „szólítja” az alkalmazás. Mindez a világjáró jordániai Youtube-dokumentumfilmes, Joe Hattab három héttel ezelőtt közzétett helyszíni riportjából derül ki. A körülbelül nyolcmillió megtekintésnél járó filmből kiderül, milyen az élet Kubában az után, hogy az Egyesült Államok néhány hónappal ezelőtt szinte az elviselhetetlenségig szigorította az embargós intézkedéseket, amelyek a szigetet amúgy 1959, a Castro-féle kommunista hatalomátvétel óta sújtják. Az utóbbi időben sem Venezuelából, sem Mexikóból nem érkezik olaj Havannába, és újabban az orosz árnyékflotta szállítmányai sem jutnak célba. A főváros ennek következtében valódi kísértetvárossá változott, ahol esténként általában nincs közvilágítás, a benzinkutak üresek, az egyetemek bezártak, az utcán szeméthegyek halmozódnak, élelmiszerből és gyógyszerekből is egyre súlyosabb hiány mutatkozik. Május 20-án – nem véletlenül éppen a spanyoloktól 1902-ben elnyert kubai függetlenség ünnepnapján – az Egyesült Államok újabb jelzést küldött a kommunista állam felé: a gazdasági szankciók mellett célba vették a forradalom utolsó nagy túlélőjét, Fidel Castro testvérét, Raúlt, aki 2008 és 2018 között elnökként vezette az országot. A 94 éves férfit azzal vádolják, hogy ő adott parancsot 1996-ban két polgári kisrepülő lelövésére. A gépeket a Hermanos al Rescate (Testvérek a mentésért) nevű, floridai székhelyű civil szervezet használta az Egyesült Államokat és Kubát elválasztó alig 150 kilométeres tengerszoroson menekülő kubaiak segítésére. Az akcióban négy személy halt meg, köztük három amerikai állampolgár. De vajon miért épp most döntött úgy Donald Trump – aki korábban egy Ovális irodában tartott sajtóbeszélgetésen „bukott ország”-nak nevezte Kubát –, hogy elszánja magát erre a nemzetközi diplomáciában szokatlan lépésre? A kubai helyzetről rendszeresen elemzéseket megjelentető Facebook-oldal, a Kubai kisokos lapunknak nyilatkozó szerkesztője, Boross István szerint ebben nagy szerepet játszik az elnök hiúsága és a közelgő amerikai félidős választások is. Már előfizető vagyok, bejelentkezem!