● news.bsdnet.hu

Vagy mégsem rovatunk kifogyhatatlan bugyraiból most újabb tipikus trükköt mutatunk be. Az évek során egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy gyártó/szolgáltató kihasználható sebezhetőségről tájékoztat e-mailben.Ám ahogy a csomagértesítés is lehet hamis, meg kell barátkozni azzal a helyzettel is, hogy az ilyen látszólag legitim üzenet sem mindig eredeti és jó szándékú. Az adatvédelmi incidensekről szóló értesítések száma világszerte emelkedik évek óta,a különféle gyártók átlagban napi 400 ilyet küldenek ki. A bűnözők sosem mentek a szomszédba egy kis cinizmusért, így nem meglepő, hogy most éppen megmentőként jelentkeznek az ilyen adatszivárgással járó sérülékenységről való tájékoztatással és felajánlott segítséggel. Ha kellően sikerül ráijeszteniük a felhasználóra, rá tudják venni a felelőtlen kattintásra. Itt egy jogos értesítés figyelmen kívül hagyása ugyanolyan veszélyes lehet, mint egy hamis levélnek bedőlni,tehát fontos lenne az óvatosság. Az ilyen csalásoknál sokszor légből kapott, kitalált sebezhetőségekre hivatkoznak, de az is gyakori, hogy figyelve a valós incidenseket, egy ilyenre alapozva küldik ki tömegesen a rosszindulatú értesítéseket. Mindkét esetben a csalók adathalász készleteket és AI eszközöket használnak a helyi nyelveken történő szövegezéshez, szerepeltetve az arculatot utánzó releváns márkajelzéseket és céglogókat is hamis közleményben. Egy ilyenhitelesnek tűnő kampány már percek alatt létrehozható, ami után a hamis értesítések gyorsan, nagy mennyiségben terjeszthetőke-mailben. Az adathalászat fő célja itt is a szokásos: egy rosszindulatú linkre való kattintásra vagy egy rosszindulatú melléklet megnyitására próbálnak rávenni bennünket,amivel például információlopó kártevőt tudnak telepíteni az áldozatok gépére. Vagy egy hasonmás oldalon igyekeznek megszerezni személyes és pénzügyi adatainkat, jelszavainkat. Gyakran olyan jól ismert szolgáltatók nevével élnek vissza, mint például Microsoft, Apple, ChatGPT vagy LinkedIn. Hogyan ismerhetjük fel időben az átverést?Figyeljük a feladót, ez gyakran csak egy szedett-vedett cím, nem is hasonlít a céges formátumra.Ha linket kapunk, az egérmutatót érdemes kattintás nélkül fölé húzni az ellenőrzéshez.Ha itt link-rövidítés látszik, vagy az URL egy egzotikus országra mutat, esetleg értelmetlen karakterhalmazra mutat, bátran törölhetjük az üzenetet. A szokásos sürgetés-fenyegetés is persze jellemző,és még az AI korában is lehetnek a szövegbenhelyesírási és nyelvtani hibák. Sokat segít még a naprakész vírusvédelem, és ha minden fontos fiókunkhoz be van kapcsolva a többfaktoros hitelesítés.