● news.bsdnet.hu

A gázlángozás a manipuláció egy különösen alattomos formája, amelynek célja, hogy az áldozat elkezdjen kételkedni a saját emlékeiben, érzéseiben és a józan ítélőképességében. Ezt a pszichológiai bántalmazási formát gyakran alkalmazzák olyan kapcsolatokban, ahol az egyik fél hatalmat vagy kontrollt szeretne gyakorolni a másik felett. László Juli Szerkesztő Ezeket látta már? Sokan nem ismerik fel azonnal ezt a jelenséget, mivel a gázlángozás fokozatosan, szinte észrevétlenül épül fel. A kérdés ilyenkor az: honnan lehet tudni, hogy valaki manipuláció áldozata lett? A gázlángozás olyan szisztematikus pszichológiai manipuláció, amely idővel azt eredményezi, hogy az érintett fél megkérdőjelezi a saját emlékeit, érzékelését és érzelmeit . A manipulátor célja, hogy meggyengítse a másik fél önbizalmát , és elérje, hogy az a saját valóságérzékelését kevésbé tartsa hitelesnek. Ennek következtében az áldozat egyre inkább a manipulátor gondolataira támaszkodik. A fogalom elnevezése Patrick Hamilton 1938-as „Gas Light” című drámájából származik, amelyből később film is készült. A történetben egy férfi tudatosan próbálja elhitetni a feleségével, hogy az megőrült, mert így akarja eltussolni a saját bűneit. Senki sem ússza meg: baráti, szerelmi vagy akár üzleti kapcsolatokban is előfordulhat, hogy áldozatává válunk az érzelmi manipulációnak. A kérdés az, hogy ezzel mit tudunk tenni. Mivel valószínűtlen, hogy ki tudjuk kerülni ezeket a bántalmazókat, meg kell tanulnunk felismerni őket és védekezni ellenük, hiszen az érzelmi manipulátorok bárhol támadhatnak. A gázlángozás nem egy egyszeri cselekedet, hanem ismétlődő viselkedésminták sorozata. A manipulátor gyakran apró, folyamatosan ismételt állításokkal és reakciókkal bontja le a másik fél önbizalmát. A szakértők szerint a módszer egyik fő célja a kontroll megszerzése és fenntartása a kapcsolatban . 1. „Ez meg sem történt” A manipulátor tagadja a korábban elhangzott vagy megtörtént eseményeket , ezzel megkérdőjelezve az áldozat emlékeit. 2. „Túl érzékeny vagy” Az érzelmek érvénytelenítése gyakori eszköz. Az áldozat azt az üzenetet kapja, hogy a reakciói túlzóak vagy indokolatlanok. 3. „Megőrültél” A manipulátor megkérdőjelezi az áldozat mentális stabilitását, sőt, néha másokat is megpróbál meggyőzni erről. 4. „Rossz a memóriád” Ez az egyik leggyakoribb mondat, amely az emlékek folyamatos megkérdőjelezésére épít. 5. „Sajnálom, hogy így érzed” Ez látszólag bocsánatkérés , valójában azonban a manipulátor nem vállal felelősséget, és azt sugallja, hogy a probléma az áldozat érzékenysége miatt alakult ki. 6. „Tudnod kellett volna, hogy így reagálok” Ebben az esetben is a manipulátor az áldozatot hibáztatja a saját reakciói miatt. A folyamatos pszichológiai nyomás következtében az áldozat egyre bizonytalanabbá válik. Gyakori következmény a szorongás, az önbizalom csökkenése, valamint az, hogy az érintett fél már nem bízik saját megérzéseiben. Súlyos esetekben az áldozat teljesen elveszítheti a kapcsolatot a saját valóságérzékelésével, és kizárólag a manipulátor nézőpontjára támaszkodik. A szakértők szerint az első és legfontosabb lépés a felismerés. Ha valaki gyanítja, hogy ilyen helyzetben van, érdemes tudatosan figyelni a visszatérő mintázatokra. Hasznos lehet: A gázlángozás egy lassan kibontakozó, de súlyos érzelmi bántalmazási forma. Mivel fokozatosan gyengíti az önbizalmat és a valóságérzékelést, gyakran nehéz felismerni. A tudatosság, az önismeret és a külső támogatás rendkívül fontos, hogy az érintettek kilépjenek ebből a dinamikából, és visszanyerjék a saját döntéseik és érzéseik feletti kontrollt. ( via ) manipuláció