● news.bsdnet.hu

Amikor nemrég egy nagyobb IT konferencián feltették a nagyérdemű, nyomokban IT security szakmából is jelenlévő közönségnek, hogyki esett már áldozatul online csalásnak bármikor a múltban, a terem több, mint fele emelte fel a kezét. Már az alaphelyzetek is megviselik az embert, és persze helyzete is válogatja, ki mekkora veszteségbe szaladt belei:van aki elhitte hogy Brad Pittel ismerkedik, és küldött neki 341 millió forintot,vagy a neten előre fizetve vásárolt egy XBox-ot, de végül nem kapott semmit vagy csak egy tégla volt a csomagban. Esetleg rávette valaki egy búsás hasznot ígérő kripto befektetésre,ahol végül a naiv ügyfelet fektették ki anyagilag 120 millió forint erejéig. Már ez az első körnek tekinthető lehúzás is lelkileg brutálisan megnyomorító, jó esetben lehet feljelentéssel próbálkozni, és reménykedni.Pontosan erre a helyzetre rendezkednek be azok a második körös csalók, akik az áldozataikat éppen a lépre ment áldozatok úgynevezett "baleklistáiról" gyűjtik be. A módszer a következő: a a "visszaszerzési" csalásnál a kéretlenül jelentkezők felajánlják a segítségüket a pénzünk visszaszerzésében. A csalók gyakran maguk az eredeti elkövetők vagy azok bűntársai, esetleg olyanok, akik megtalálták vagy megvették a károsultak címlistáját. A lényeg, hogy olyan embereket céloznak meg, akikről biztosan tudják, hogy nemrég veszítettek el nagyobb összeget pl. befektetési vagy kriptocsalásban. Az átverési kísérlet során magukat valamilyen hivatalos szervnek, például nyomozónak, etikus hackernek, profi ügyvédi iroda munkatársának, banki alkalmazottnak vagy hatósági személynek adják ki magukat, és a korábban ellopott pénz vagy kriptovaluta visszaszerzésének ígéretével verik át az áldozatokat, ezúttal már másodszor. A forgatókönyv általában a következő.A csaló felveszi a kapcsolatot az áldozattal (e-mailben, közösségi médián vagy üzenetküldőn), és azt állítja, hogy megtalálták az ellopott összeget. Közlik az áldozattal, hogy a pénz kifizethető, de előbb "kezelési költséget", adót, ügyvédi sikerdíjat, jutalékot vagy tranzakciós illetéket kell fizetni. Miután az áldozat elutalja a kért összeget, a segítő eltűnik, a korábban ellopott pénzt pedig természetesen soha nem látják viszont. Érdemes gyanakodva fogadni az ilyen kéretlen megkereséseket. Például hatóságok vagy bankok soha nem keresnek meg azzal, hogy hurrá, visszaszerezték a bitcoint. Ez is unalomig ismételt dolog már:mindig legyen gyanús, ha bármilyen költséget előre kell fizetni egy nagyobb összeg érkezésének a reményében, ilyet soha ne tegyünk. Az intő jelek is jelen szoktak lenni: sürgetés és titoktartás, pl. csalók nyomást gyakorolnak, hogy gyorsan döntsünk, van egy állítólagos szúk határidő, és feltétel, hogy ne tudjon róla más. De ha a "segítő" kriptovalutában vagy azonnali átutalással kéri a díját, az biztosan csalás. Ha bármiféle hasonló témájú megkeresés érkezik, ellenőrizzük a küldőt! Ha egy cég, vagy hatóság nevében keresnek, nézzünk utána a hivatalos weboldalukon, és hívjuk fel őket a publikus számon. Soha ne fizessünk előre! Egyetlen legitim hatóság vagy bank sem kér pénzt azért, hogy visszakapjuk a saját jogos tulajdonunkat. Fájdalmas, dea legtöbb online csalásnál a pénz visszaszerzésének esélye minimális, sok esetben nem tehetünk mást, mint elfogadjuk a korábbi veszteséget,és igyekszünk tanulni az esetből a jövőre nézve. Ha esetleg már egyszer pórul jártunk, maradjunk éberek!