● news.bsdnet.hu

Amikor egy autó környezeti hatásairól esik szó, a legtöbben még mindig a kipufogóból távozó gázokra gondolnak. Ez érthető, hiszen az elmúlt évtizedek szabályozásainak jelentős része a nitrogén-oxidok, a szén-dioxid és más légszennyező anyagok csökkentésére koncentrált. Az elektromos autók terjedésével azonban a figyelem egyre inkább a járművek úgynevezett nem kipufogóból származó kibocsátásai felé fordul. Ide tartozik a fékek kopása és a gumiabroncsokból leváló apró részecskék is. Ezek a szabad szemmel gyakorlatilag láthatatlan anyagok minden megtett kilométerrel a környezetbe kerülnek. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának friss kutatása szerint a gumiabroncsok kopása a mikroműanyag-kibocsátás egyik legnagyobb forrása lehet Európában. A szakértők becslése alapján a nem szándékosan kibocsátott mikroműanyagok akár egyharmada vagy bizonyos esetekben közel fele is származhat a gumik kopásából. A részecskék egy része a levegőbe kerül, jelentős hányaduk azonban az utak mentén, a talajban vagy a vízfolyásokban köt ki. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy ma már nem csupán környezetvédelmi szervezetek foglalkoznak vele. Az Európai Bizottság, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és az autóipari szabályozó szervezetek is egyre intenzívebben keresik a megoldást. Az autóipar számára az egyik legfontosabb változást az jelzi, hogy a téma bekerült az Euro 7 szabályozásba is. Ez önmagában mérföldkőnek számít, hiszen korábban a gumiabroncsok kopása nem szerepelt az emissziós előírások központi elemei között. Az új szabályozási keret először teremti meg annak lehetőségét, hogy a jövőben a gyártóknak ne csak a kipufogógázok, hanem az abroncsok kopásából származó kibocsátások miatt is megfelelőségi követelményeket kelljen teljesíteniük. A folyamat már elindult. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 2026 tavaszán elfogadta az első nemzetközi gumiabroncs-kopási határértékeket a személyautók és könnyű haszongépjárművek számára. A szervezet becslése szerint az új követelmények több mint tíz százalékkal csökkenthetik a kopásból származó kibocsátásokat. A jelenleg forgalomban lévő gumiabroncsok jelentős része ugyanakkor nem teljesítené az új előírásokat. Ez azt jelenti, hogy a következő években a gyártóknak olyan abroncsokat kell fejleszteniük, amelyek egyszerre tartósak, biztonságosak és alacsony kopásúak. Ez első látásra egyszerű feladatnak tűnhet, valójában azonban komoly mérnöki kihívás. A jobb tapadás, az alacsony gördülési ellenállás és a kisebb kopás ugyanis sokszor egymással ellentétes követelmények. A téma különösen érdekes Magyarország szempontjából. Az ország jelentős szereplője az európai gumiabroncs-iparnak, hiszen itt működik a Bridgestone tatabányai gyára, emellett a Continental is meghatározó jelenléttel rendelkezik a hazai autóiparban. A szabályozási változások ezért nem csupán a járműgyártókat, hanem a gumiabroncs-fejlesztéssel és -gyártással foglalkozó vállalatokat is érinthetik. A következő években várhatóan egyre nagyobb hangsúlyt kapnak majd azok a technológiák, amelyek csökkentik a kopást anélkül, hogy romlana a biztonság vagy a vezetési élmény. A kérdés az elektromos autók térnyerése miatt is különösen aktuális. Az elektromos járművek általában nehezebbek a hagyományos modelleknél, ráadásul a villanymotorok azonnal leadott nyomatéka is nagyobb terhelést jelenthet az abroncsokra. Több szakértő szerint emiatt az elektromobilitás terjedése tovább növelheti a kopási problémák jelentőségét. Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken !