● news.bsdnet.hu

Sanders a New York Times című lapban megjelent véleménycikkében azt javasolta, hogy a kormány szerezzen ötvenszázalékos részesedést a meghatározó mesterségesintelligencia-cégekben, és hozzon létre egy állami vagyonalapot ezek kezelésére. Az alap bevételeit az automatizáció által leginkább érintett munkavállalók támogatására fordítanák. Egy ilyen felvetés korábban legfeljebb politikai légömbnek számított volna, mostanra viszont úgy tűnik, a Fehér Házban is nyitott fülekre talál. A NOTUS hírportál értesülései szerint magas rangú amerikai kormányzati tisztviselők már előzetes tárgyalásokat folytattak a nagy AI-vállalatokkal, köztük Sam Altmannel, az OpenAI vezérigazgatójával arról, hogy a cégek önkéntesen részvényeket engedjenek át az államnak. A hozamokat közérdekű célokra, akár az amerikai háztartásoknak fizetett osztalékra fordítanák. Trump pénteken az Air Force One fedélzetén megerősítette érdeklődését. Kifejtette, hogy nagyon érdekesnek tartja az elképzelést, amely szerinte olyan, mintha egy partnerség jönne létre az amerikai lakossággal. Hozzátette, hogy már több mint egy éve fontolgatja a kormányzati befektetést a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégekbe. Az elképzelés egyáltalán nem csupán elméleti, hiszen a Trump-kormányzat tavaly tízszázalékos részesedést szerzett az Intel chipgyártó óriásban, idén pedig ritkaföldfém-kitermeléssel foglalkozó vállalatokban és kvantumszámítástechnikai cégekben, köztük az IBM-ben vásárolt tulajdonrészt. Az Intel esetében kifejezetten sikeres volt az ügylet, mivel a tavaly augusztusi befektetés óta a vállalat piaci értéke az ötszörösére nőtt, így a kormány tízmilliárd dolláros befektetése mára ötvenmilliárdot ér. Trump a Fortune magazinnak nemrég úgy nyilatkozott, hogy többet kellett volna kérnie az Inteltől. A kormányzati tulajdonszerzés megítélése ugyanakkor nem egyértelmű. Egyes vélemények szerint az állami részesedés úgynevezett "túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen" (too big to fail) státuszt teremt, ami torzítja a piacot és indokolatlanul megerősíti a vállalatok pozícióját. Mások attól tartanak, hogy az állami tulajdon elriasztja a magántőkét, átpolitizálja a mesterséges intelligencia szabályozását, és felesleges kockázatnak teszi ki a közpénzeket. A Cornell Egyetem professzora, Nicholas Mulder szerint egy évszázad negyedik államosítási hullámának vagyunk tanúi, 2020 óta ugyanis a kormányok világszerte mintegy ötszázmilliárd dollár értékű vagyont vontak állami ellenőrzés alá, ami az 1970-es évek óta nem látott mértékű állami szerepvállalást jelent. A világjárvány utáni időszakban az ellátási láncok sérülékenysége, a kereskedelmi feszültségek és a nemzetbiztonsági szempontok miatt jelentősen megnőtt a stratégiai iparágak feletti kormányzati kontroll vonzereje. Ken Rogoff, az IMF korábbi vezető közgazdásza úgy véli, hogy azok a kormányok, amelyek nem biztosítanak maguknak helyet a mesterséges intelligencia ellátási láncában, tömeges munkahelyvesztéssel szembesülhetnek anélkül, hogy rendelkeznének a társadalmi következmények kezeléséhez szükséges adóbevételekkel és intézményi kapacitásokkal. Forrás: Reuters A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio