● news.bsdnet.hu

Az alkotmányjogász szerint, ha a Tisza bármilyen gesztust tesz migrációs kérdésekben az Európai Bizottságnak, azzal folytatja a kettős beszédet. Nem adott konkrét finanszírozási tervet, hanem immár mondhatni hatalmi pozícióból személyeskedő kirohanást tett az előző egészségügyi államtitkárt célozva Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt a tegnapi meghallgatásán az Országgyűlés bizottsága előtt – idézte fel ifj. Lomnici Zoltán azt a jelenetet, amikor Takács Péter az egészségügy évi ötszázmilliárd forintos pluszforrásairól kérdezte a Tisza miniszterjelöltjét. Az alkotmányjogász szerint ez volt az egész meghallgatás legszembetűnőbb momentuma, ugyanis a miniszterjelölt ahelyett, hogy a költségvetési egyenleg, az adóemelés vagy az elvonások kérdéséről beszélt volna, inkább személyeskedni kezdett, ami szerinte méltatlan támadás volt. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta: jelenleg a magyar állami egészségügyre fordított kiadás évente a GDP-hez viszonyítva nagyjából 4,5–5 százalék körül mozog, az évi plusz ötszázmilliárd forint pedig nominálisan jelentős, hozzávetőleg egyszázalékos emelést jelentene. „Ugyanakkor a kritikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy ez forrás nélkül vagy deficitnövekedést, vagy más területekről – oktatás, infrastruktúra, nyugdíj – történő elvonást jelenthet” – mutatott rá az alkotmányjogász. Hozzátette: fontos megemlíteni, hogy a Tisza-programban említett „vagyonvisszaszerzés”, az EU-s pénzek és a hatékonyságjavítás klasszikus, ugyanakkor jogilag és gazdaságilag is kockázatos eszközök, így az ezekhez kapcsolt ígéretek is ingatag lábakon állnak. „Könnyen előfordulhat, hogy az ígéret ára vagy rejtett adóemelés, vagy újabb eladósodás lesz” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a személyeskedés azt jelzi, hogy a Tisza sem képes szakpolitikai szintre emelni a vitát. Ifj. Lomnici Zoltán szerint nemcsak Hegedűs Zsolt személyeskedett hétfőn, hanem Tarr Zoltán is folyamatosan a „múlt 16 évének tudatos rombolásáról” beszélt meghallgatásán, miközben a „párbeszéd” és a „gyűlölet falainak lebontása” szólamait ismételgette. Az alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az ülés után Tarr Zoltán – a Tisza korábbi ígéretével ellentétben – nem tartott sajtótájékoztatót. „Ez nem apróság: a kulturális és társadalmi kapcsolatok minisztereként pont neki kellene a »párbeszéd« megtestesítőjének lennie” – hangsúlyozta. Rámutatott: egy miniszter, aki még a saját bemutatkozásakor is csak a korábbi kormányok hibáiról képes beszélni, a szakirodalom alapján könnyen a sértettségpolitikát exportáló szereplővé válhat. „Ez nem épít társadalmi kohéziót, hanem tovább mélyíti a megosztottságot. A kultúra és társadalmi kapcsolatok tárcája nem a »Fidesz-ellenes narratíva« folytatására való, ha mégis arra használják, akkor az a magyar közélet további polarizációját és a kulturális intézmények politizálását jelenti” – tette hozzá. Az alkotmányjogász meglátása szerint Vitézy Dávid helyesen és korrekt módon ismerte el meghallgatásán, hogy „ők sem fogják tudni a vasút minden problémáját megoldani”, valamint bejelentette az előző korszak beruházásainak felülvizsgálatát és a „vagyonvisszaszerzési hivatallal” való együttműködést. Ifj. Lomnici Zoltán szerint ez a realitásokhoz közelítő kommunikáció azt mutatja, hogy még egy jó szakember is kénytelen előkészíteni annak a terepét, hogy bármilyen kisebb előrelépés már sikernek legyen tekinthető. „Itt is meg kell jegyezni, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal bevonása kockázatos: ha politikai leszámolásnak tűnik, az befektetői bizalmat rombolhat, és uniós jogi vitákat szülhet” – mutatott rá. Hétfőn meghallgatták Lannert Judit oktatásiminiszter-jelöltet is, aki arról beszélt, hogy az intézményvezetőket és tankerületi igazgatókat „átvilágítják”. Ifj. Lomnici Zoltán szerint az átvilágítás kritériumainak meghatározása jelenlegi tudásunk szerint teljes mértékben a miniszter diszkrecionális döntésén múlik. „Nincs törvényi garancia a politikai semlegességre” – hangsúlyozta. Hozzátette: menesztési okként munkajogilag aggályos szempontok is megjelenhetnek, mint például a „lojalitás” vagy a korábbi kormányzati szerepvállalás. Szerinte ez rosszabb esetben klasszikus politikai tisztogatás veszélyét hordozza magában, amit jogállamban csak szigorú és átlátható eljárási szabályokkal lehetne megakadályozni. A KEHI 2025-ös jelentése szerint a dunakeszi szolgálati ingatlan több mint egymilliárd forintba került, sajtóhírek szerint Ruszin-Szendi Romulusz kérésére. A miniszterjelölt a hétfői meghallgatáson azt állította: nem írta alá a terveket, és vezérkari főnökként nem volt hatásköre a beszerzésekre. Ifj. Lomnici Zoltán szerint még ha a miniszterjelölt állítása formálisan igaz is lehet, etikailag szerinte tarthatatlan. „Egy vezérkari főnök informális befolyása óriási, a KEHI-jelentés pedig expliciten »kirívóan pazarló beszerzéseket« állapított meg a volt vezérkari főnök egykori házával kapcsolatban” – fogalmazott. Hozzátette: ha a Tisza-kormány kivizsgálja az ügyet, az politikailag és akár jogilag is összeférhetetlenséget vethet fel. „Saját korábbi tettének vizsgálata könnyen politikai cirkusszá válhat, objektív következmények nélkül” – mondta. A belügyi tárca várományosa, Pósfai Gábor meghallgatásán arról beszélt, hogy a kormány fenn kívánja tartani a déli határkerítést és a „migráció elleni fellépést”. Ifj. Lomnici Zoltán szerint eközben az EU migrációs paktuma elsősorban a menedékjog és a relokáció kérdéseiről szól, és Magyarország jelenlegi szigorú politikája miatt forrásokat blokkolnak. „Ha a Tisza bármilyen gesztust tesz a migráció vonatkozásában az Európai Bizottságnak, az nem finomhangolás, hanem klasszikus kettős beszéd lesz, amely könnyen leleplezhető a konkrét politikai döntések alapján” – vélekedett az alkotmányjogász. Hozzátette: ha a Tisza nem lép túl a kampányban előrevetített „bosszú és ígéret” logikáján, akkor 2026 és 2030 között nem megújulás, hanem újabb polarizációs időszak következhet. A Magyar Nemzet korábban beszámolt róla, hogy hétfőn folytatódott az új kormány megalakulásának közjogi folyamata, miután megkezdődtek a miniszterjelölti meghallgatások az Országgyűlés bizottságai előtt. A keddi napon további hat bizottság hallgatja meg a területükhöz tartozó miniszterjelölteket. Bemutatkozik Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt, Görög Márta igazságügyi miniszterjelölt, Kármán András pénzügyminiszter-jelölt, Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszterjelölt, valamint Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterjelölt is. Tarr Zoltán pedig a hétfői meghallgatás után újabb két bizottság előtt jelenik meg.