● news.bsdnet.hu

9 igen szavazat, 2 tartózkodás mellett a bizottság támogatta Kármán András kinevezését. Hosszabb távú, kiszámítható folyamatra van szükség. Téves az az értelmezés, hogy ezek a különadók a lakosságnak nyújtott támogatásokat finanszírozta volna. Ez inkább a torz adórendszer fenntartásához járult hozzá. Voltak olyan ipari szektorok, ahol az effektív adókulcs nagyon alacsony volt. A vállalati szektoron belül volt ez egyenlőtlen adóteher-eloszlás - ismertette. A különadók súlyának csökkentése együtt kell járjon az indokolatlan adókedvezmények felülvizsgálatával - tette hozzá. A vállalati különadók fenntartásának semmi köze nincsen például a rezsicsökkentés fenntartásában - vélekedett. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán A magyar nyugdíjrendszer a fenntarthatóbb rendszerek közé tartozik az EU-ban. A várható élettartam viszont alacsonyabb. Ezért nem méltányos, ha a nyugdíjkorhatár emeléséről beszélnénk - mondta. Egy nagyobb rugalmasság felé elmozdulni - ezt a rendszert el tudom képzelni, korhatár előtt - fejtette ki. Olyan rendszerre lehet szükség, amely jobban igazodik a munkavállalók helyzetéhez, és ez tükröződik a nyugdíjkifizetésekben is. A nyugdíjkorhatár emelése nem lehet cél Magyarországon - húzta alá. Az elmúlt évek állami pazarlásáról sokat beszéltünk. Ebben van olyan intézmény, amelynek szerepe a közpénzek elköltésének felügyelete lenne - mondta Kármán András. Ebből a szempontból nagyon kevés tanulmányt, feljelentést láttam az Állami Számvevőszék részéről. Ezért a szembenézés az ÁSZ esetében is elkerülhetetlen, és ennek lehetnek személyi következményei - fejtette ki. 1,5 hónap biztosan szükséges ahhoz, hogy tisztább képet lássunk az idei költségvetésről. Mi az örökölt helyzet és amihez képest el kell kezdeni tervezni a büdzséfolyamatokat - magyarázta. Ez azt jelzi előre, hogy július végéig várható új makrogazdasági pálya, és új költségvetési hiánycél, szükség esetén. A piac jól reagált az új kormány gazdaságpolitikai ígéreteire, bejelentéseire, és bekövetkezett a kockázati prémium érezhető csökkenése. Azt gondolom, hogy a költségvetés alapvető érdeke, hogy a kockázatcsökkenés elsődlegesen az államadósság finanszírozás csökkenésében jelenjen meg és ne a forint erősödésében - magyarázta. Mi annak örülünk, ha az adósság finanszírozása érdemben olcsóbb lesz - tette hozzá. A jegybank működésével kapcsolatban tettem az expozémban kritikai észrevételt, de ez nem az elmúlt 1 évre igaz, sőt - válaszolta Kármán András egy másik kérdésre. Itt felidézte a gyengülő forint stratégiáját és a magas inflációt, az inflációellenes harc mellékpályára helyezését. Az új jegybanki vezetés fordulatot hajtot végre, az árstabilitás elérésére törekszik, és ezt a befektetők is elismerik - küldött üzenetet Varga Mihály felé. Jó együttműködésre számíthat a fiskális politika és a monetáris politika - vetítette előre. Ezzel kapcsolatban én optimista vagyok - tette hozzá. Találkoztam olyan belsős anyagokkal, amiből 6,8%-os GDP-arányos hiányt jelez előre az idei évben. Nehéz költségvetési helyzetet fogunk örökölni, és itt kell priorizálni. De ott van ezzel szemben az a sok költségvetési elem, amelyekkel rengeteg pénzt tudunk spórolni - magyarázta a miniszterjelölt. Elismerte: óriásiak a költségvetéssel kapcsolatos igények, de vannak ezzel szemben lehetőségek is. A nyugdíjkiadások GDP-arányos összege csökkent az elmúlt években és lényegesen kevesebbet költünk nyugdíjra, mint az EU-s átlag - válaszolta Kármán András, szerinte emögött 2 tendencia van. Az átlagnyugdíj leszakadt az átlagbértől, még a 13. havi nyugdíj figyelembevételével is. Ezen változtatni kell, de még ennél is fontosabb, hogy nőtt a szakadék a nyugdíjasok között. Ma több mint 400 ezer nyugdíjas van, aki kevesebb, mint havi 140 ezer forint nyugdíjat kap. Ez egy európai társadalomban nem elfogadható. Ezért az első dolgunk lesz megemelni a legalacsonyabb nyugdíjakat, ne kaphasson senki sem 120 ezer forint alatt. Rendkívüli nyugdíjemelés fog járni a 120-140 ezer forint közötti havi nyugdíjban részesülőknek - ismertette. A Tisza-kormány is fontosnak gondolja a lakhatás támogatását, az eszközrendszert tovább fogjuk vinni. Túlzottan a sajátlakás-vásárlásra és a kereslet támogatására fókuszált az eddigi kormányzati politika. Emiatt is volt jelentős az áremelkedés. A lakhatási válság emiatt súlyosbodott az elmúlt években. Kiegyensúlyozottabb fókusz kell - mondta. A kínálati oldalt és a bérpiacot is erősíteni kell - vetítette előre. Fontos a gyereknevelés támogatása. Ezeken a területeken a kormány nem tervez változtatni, a kedvezményrendszerekben - mondta. De a jelenlegi rendszer nem igazságos, ezért kell megduplázni a családi pótlékot - ismételte meg a kormány vállalását. A vagyonadó fontos eleme az adójavaslatunknak - jelezte. Nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír. Magyarországon a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása - indokolta az új adó bevezetését. A vagyonosok kisebb adót fizetnek, mint a bérből és fizetésből élők. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy ezt az adót hogyan lehet beszedni. Léteznek azok az adatbázisok, akár az ingatlanra, akár a pénzügyi vagyonra vonatkozó kimutatások, ami hatékonnyá teszi az adóalap kimutatását - magyarázta. Nem lesz effektív teher az érintettek számára, mert az adóhivatal el tudja végezni az adó megállapítását. Aki az 1 milliárd forintos küszöb fölé kerül, kap adótervezetet, amit az alany módosíthat. Ezzel a lakosság jelentős részének nem lesz feladata. A NAV a központi adatbázisokat fogja használni - ismertette. Elemzők azzal kritizálják a vagyonadót, hogy nehezen beszedhető.Azt gondolom, hogy a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy amelyek sikeresek ezen a téren, ott széles volt az adóalap és kicsi az adókulcs. Mi is ezt próbáljuk megalkotni - fejtette ki válaszában. Szerinte nem lesz akkora ösztönzés a fizetési kötelezettség elkerülésére, mert alacsony a kulcs. A cél, hogy adminisztratív terhektől szabadítsuk meg az érintett vállalkozásokat - mondta. Megnőtt az adónemek száma is. Vannak olyan kis adók, amelyek működtetése drágább, mint a belőle származó bevétel - részletezte. A legnagyobb teher viszont az, hogy folyamatosan változnak az adószabályok és az érintett vállalkozások nem kapnak megfelelő felkészülési időt. Az a gyakorlat, hogy a közlönyből másnap tudják meg, hogy mi várható az adózásban, az nem helyes, kiszámíthatóbb rendszerre van szükség - mondat. A képviselői kérdésekre válaszol Kármán András. Hatékonyabb gazdaságot szeretnénk. A legnagyobb hatékonysági tartalék pedig a hazai kis- és középvállalkozásokban van - ismertette. Fontos, hogy bekapcsolódjanak a nagyvállalatok láncolatába. A támogatáspolitikát és ösztönzőket is így kell megalkotni - tette hozzá. Több adóátalakításra is készül a Tisza-kormány - jelentette be Kármán András ma a parlamenti meghallgatásán. Ennek keretében visszaállítják a kata intézményét, és fokozatosan kivezetik a különadókat. A cél egy egyszerűbb, igazságosabb és átláthatóbb adórendszer megteremtése, valamint a köz- és magánvagyonok eddigi összefonódásának felszámolása. Legkésőbb 2030-ig teljesítjük az euró bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtését. Szakmai és társadalmi egyeztetést kíván folytatni a kormány - ígérte. Ezek együttese teremti meg egy hiteles költségvetési politika alapjait. Mindez magasabb növekedést és több adóbevételt jelent - mondta. A jövedelem átcsoportosítása a gazdagabbaktól a szegényebbek felé növekedésösztönző lépés - vélekedett. Növekedésből egy működőképes és emberséges Magyarország - zárta expozéját Kármán András. És akkor ismerhetjük meg a középtávú hiteles fiskális pályát. Ez szükséges a maastrichti kritériumok teljesítéséhez is - mondta. Szerinte ez a gazdaságpolitika harmadik fontos pillére. Emlékeztetett, hogy növekedésnek indult a GDP-arányos államadósság mértéke az elmúlt években. A költségvetési poltika kudarcot vallott és a befektetők szemében hitelét veszítette - vélekedett. Fenntartható adósságcsökkentés feltétele: növekedés és fegyelmezett költségvetési politika - folytatta. A gazdaság beindításában már rövid távon segítség lesz a befagyasztott uniós források. RRF-hitelt is felhasználja Magyarország - vetítette előre. Kohéziós projekteket csoportosítanak át erre. MFB-tőkeemelés, és speciális projektcégek létrehozása - ezeket említette példaként, amikkel hatékonyan le lehet hívni az EU-forrásokat. A közkiadások felülvizsgálatának kiemelt szerepe lesz a költségvetési egyensúly helyreállításában - mondta. A GDP 12%-ára rúg, 10 ezer milliárd forintot éri el az állam vásárlásai. 20%-os túlárazással számolva, több ezer milliárd forintos megtakarítási potenciálról beszélünk - mondta. Ehhez zéró tolerancia kell a korrupcióval szemben, és tisztességes versenyre is szükség van. Indokolatlan versenykorlátozó helyzet megszüntetése - sorolta. Ezzel sok pénzt lehet megspórolni - ismertette. Megerősíti a kormány a kiadások kontrollját. A cél, hogy a költségvetés társadalmilag hasznos célokat szolgáljon. Alapítványi és állami vállaltoknál termelt profitot előre meghatározott, társadalmi célokra lehessen fordítani - mondta. Az állami monopóliumból származó bevételek jelentős része kétes célokra van elköltve jelenleg - mondta a miniszterjelölt, aki konkrétan megemlítette a Szerencsejáték Zrt-t. Propagandacélokra elköltött százmilliárdok és értelmetlen kiadásokat felülvizsgálja az új kormány. Az adókedvezmények rendszerét, és a támogatásokat nem helikopterpénzként kell szétszórni - figyelmeztetett. A kamatkiadásokon is szintén jelentős megtakarítások érhetőek el. Meredeken esnek a magyar állampapírhozamok, évek óta nem volt ilyen alacsony az állam finanszírozási költsége - ismertette Kármán. Március óta 2%pont volt a hozamcsökkenés a hosszabb lejáratokon. 2400 milliárd forintos megtakarítást jelent ez a kamatkiadásokban a következő 4 évben. Ez a Tisza-kormány gazdaságpolitikájába vetett bizalmat tükrözi. Néhány héten belül nyilvánosságra hozza a kormány a költségvetés valós helyzetét. A nyár végéig beterjeszti a kormány a parlamentnek az idei költségvetés felülvizsgálatát. Visszaállítjuk a katát - mondta. A vállalkozóknak ugyanis szükségük van egy egyszerű adózási formára - indokolta. A különadók rendszere torz, a célunk ezek súlyának fokozatos csökkentése és egy kiegyensúlyozottabb adórendszer kialakítása - húzta alá. Nem reális az a cél, hogy egyik napról a másikra megszüntessük őket, de egy fokozatos átlátható stabil rendszerre vezessük át az adóztatást - mondta. Felülvizsgálja az új kormány a társasági adókedvezmények rendszerét, megszünteti a BVK-hoz kaocsolódó kedvezményeket. Megszüntetik a köz és magánvagyon átláthatatlan keveredését - húzta alá. A jelenlegi szja-rendszer problémája, hogy az alacsony jövedelmű családokra kirívő terhet rak, az áfa magas, a vagyonadó elenyésző. A szegényebb családok ezért igazából magasabb adóterhet fizetnek - ismertette. Magasabb adókulccsal adóznak a szegényebbek, mint a társadalom felső 10%-a. Az szja-rendszerben bevezetjük az adójóváírást, a mediánbérig csökkenni fog mindenkinek az adója. A jelenlegi 15%-ról 9%-ra csökken például a minimálbéren dolgozók szja-terhe. 240 ezer forinttal több pénzt ad minden minimálbéren foglalkoztatottnak. Ezzel párhuzamosan csökkenti a kormány az áfát azon termékek esetében, amelyek nagyobb súlyt képviselnek a szegényebb rétegek fogyasztásában. 1%-os vagyonadót vezetünk be egy nagyon szűk réteg esetében, hogy ők is méltányosan járuljanak hozzá a közteherviselésbe. Tavaly 46 alkalommal módosította a költségvetést a kormány, átlagosan 8 naponta írta át az előző kormány a számokat - ismertette a miniszterjelölt. 2200 milliárd forintról rendelkezett tavaly a kormány egyedi kormánydöntésekkel, felülírva a parlamenti jogköröket - folytatta, hogy miért volt kiszámíthatatlan a fiskális politika. Idén ez még súlyosabb volt. Még a költségvetés kezdete előtt emelkedett az idei hiánycél - idézte fel. Az előző kormány nem átlátható módon költötte az adófizetők pénzét - állapította meg. A rendeleti kormányzással a Fidesz-kormány rendszeresen visszaélt, ez súlyos demokratikus deficitet jelent a költségvetési politika gyakorlatában. A befektetői kockázatot is befolyásolta ezt, emiatt voltak magasabban a kötvényhozamok idehaza - ismertette. Alapvető célunk a kiszámíthatóság növelése, 4 éves pályában gondolkodunk, amiben a fő prioritások nem változnak - húzta alá. A középtávú szemlélet kulcsfontosságú, az államadósság fenntarthatósága is ezen múlik szerinte. Ha a fiskális politika csak rövidtávon gondolkodik, akkor a választási költekezés és az adhoc döntések felborítják az egyensúlyt - állapította meg. További célunk, hogy konzervatív makropályára tervezzük a költségvetést. Felhagyunk az eddigi gyakorlattal, és ősszel tervezzük meg minden évben a következő évi költségvetést. Megfelelő tartalékokkal készítjük a költségvetést - tette hozzá. Növelni fogjuk a költségvetés átláthatóságát. A jelenlegi rendszer helyett a kiadások szerkezete szerint lesz strukturálva a költségvetés. Rendszeresen lesznek elemzői háttérbeszélgetések és sajtótájékoztatók - üzente a sajtó képviselőinek. Minden jelentős költségvetési módosításnak vissza kell kerülnie a törvényhozás elé - jelentette be. Beszédében ismertette a gazdaság aktuális helyzetét, a régiós országoktól való leszakadását. Az előző kormány mennyiségi szemléletű gazdaságpolitikára épült, egyre több dolgozó és nemzetközi tőkére épülő gyárakat vont be. Ez összeszerelő-üzem modell. Kétségtelen, hogy kezdetben ennek voltak előnyei. Amíg magas volt a munkanélküliség, és alacsony béreken lehetett sok embert bevonni a munkaerőpiacra - emlékeztetett. A termelékenység javulása azonban minimális volt - húzta alá. Az eddig követett növekedési modell legnagyobb hátulütője ez - emelte ki. Ezért gondolta éveken át tévesen az MNB, hogy a forint folyamatos leértékelése megoldást jelent, mert ezzel alacsonyan tartották a magyar béreket euróban kifejezve. Emiatt leszakadtak a magyar bérek és folyamatosan magasabb volt az infláció, mint a környező országokban - ismertette. Majd felidézte, hogy a magyar dolgozók elfogytak, és Ázsiából pótolta a kormány a munkaerőt. Új modell pillérei: Az állam a mostaninál többet fektessen be az emberekbe, többet költsön a humánerőforrásba: oktatás, képzés, egészségügy. Ezek nélkül nincs felzárkózás - emelte ki. Ezeknek a kedvező hatása csak évek alatt jelentkezik - mondta. Addig is szükség van a kiszámítható gazdasági környezet megteremtésére. Rövid távon ez segít a gazdasági növekedésen - vélekedett Kármán András, aki szerint a vállalkozásoknak a legnagyobb kockázat, hogy nem tudták, milyen szabályok hogyan változnak. Több intézkedés torzította a piacok működését, aláásta ez a tisztességes versenyt, extrém méretű emiatt a bizonytalanság. Ez magasabb kamatokban, alacsonyabb beruházási aktivitásban és lassabb gazdasági növekedésben jelenik meg. Kiszámítható üzleti klíma elemei Kármán András szerint: Kettéválasztják a pénzügyi és gazdaságfejlesztési feladatokat, a PM feladata a felelős gazdálkodás és a költségvetési stabilitás fenntartása. A szétválasztás nem jelenti az egységes gazdaságpolitikai megközelítés hiányát. Csupán világosabb felelősségi viszonyokat jelent - húzta alá. A növekedés újraindítása kulcskérdés, növekedés nélkül nem lehet fenntartható a költségvetési stabilitás - vélekedett a miniszter. Magyarország gazdaságpolitikájának nem egyszerűen korrekcióra, hanem irányváltásra van szükség. Ennek alapja a termelékenység bővülésére alapozó modell, kiszámítható környezet és hiteles, fenntartható költségvetési pálya, ami lehetővé teszi az euró bevezetését. Kármán András bemutatta Barabás Gyulát a beszéde elején. A múltban voltak kollégák, még az MNB-ben. Azt követően az OTP teljes eszköz-forrás menedzsmentjéért felelt ügyvezető igazgatóként korábban az OTP-nél - részletezte. Az államháztartásért felelős államtitkári poszt várományosa Barabás Gyula - mondta a miniszterjelölt, majd rátért saját bemutatására. Államtitkár volt 2010-ben, és akkoriban elnöke volt az ÁKK igazgatóságának - idézte fel. EBRD igazgatóságában képviselte a régiós országokat 2011 és 2014 között - folytatta a miniszterjelölt. Ezt követően 10 évet töltött el a hazai bankszektorban. A verseny alapúgazdaság ismerete, és a nemzetközi intézményrendszerben szerzett tapasztalatok formálták szemléletemet - mutatta be magát. Ugyanis ő ül Kármán András miniszterjelölt mellett a mai meghallgatáson a Széll Kálmán teremben. Barabás Gyula közgazdászpályájáta Magyar Nemzeti Bankban alapozta meg, ahol a monetáris folyamatok és a pénzügyi piacok elemzésével foglalkozott, majd idővel vezetői felelősséget is kapott: az MNB-ben a pénzügyi elemzések területének irányításáig jutott. Jegybanki munkája során a monetáris politikához és a likviditásmenedzsmenthez kapcsolódó, módszertani igényű szakmai anyagokban is szerzőként jelent meg, ami jól mutatja, hogy a gyakorlati döntés-előkészítés és az elemzői háttérmunka egyaránt meghatározó volt a karrierjében. 2007. április 10-én a versenyszférábanfolytatta: az OTP Bankhoz szerződött, ahol eszköz–forrás menedzsmentért felelős ügyvezető igazgatóként dolgozott, vagyis a banki mérleg, a likviditás és a finanszírozási szerkezet stratégiai szintű alakításáért felelt. Ezzel a jegybanki nézőpontot a nagybanki működés gyakorlati oldalával kapcsolta össze, és pályájának fő íve a monetáris- és pénzpiaci elemzéstől a banki treasury/ALM jellegű, döntéshozatali felelősséggel járó szerepkörök felé tevődött. Korábbi életrajzábólkiderült: költségvetési és foglalkoztatás-politikai szakértőként részt vett a CEMI (Central European Management Intelligence) által 2006 májusában publikált „Makro egyensúly és növekedés” című tanulmány elkészítésében. A tanulmányban a fiatal szakértőkből álló csapat a magyar helyzet átfogó helyzetértékeléséből és a nemzetközi tapasztalatokból kiindulva egy az egyensúlyt és növekedést egyaránt szem előtt tartó költségvetési kiigazítási programra tett javaslatot. Külső szakértőként több IMF-es misszióban vett részt. (Ukrajna 2004, 2006 Libanon 2005, Szerbia 2005, 2006). Kármán András meghallgatását várhatóana költségvetés ügye miattfogja a legnagyobb figyelem övezni. Szombaton aPortfolio érdeklődésére a miniszterjelölt megerősítette, hogy 2026-ban pótköltségvetés benyújtására készülnek. Érdekes lesz látni, hogy az idei évben mekkora lesz az új hivatalos költségvetési hiánycél. Ezzel kapcsolatban legutóbb Magyar Péter nyilatkozott úgy, hogyaz 5% helyett már 6,8%-os GDP-arányos deficit vanbenne az idei büdzsében. Ennek kapcsán az a legfontosabb kérdés, hogy ez a 7% körüli hiány hivatalossá válik-e a következő napokban, valamint hogy a Tisza-kormány új vállalásai hogyan és milyen időzítéssel férnek bele a büdzsé keretei közé. Nagyon fontos üzeneteket megfogalmazhat a miniszterjelölt a különböző, különadókkal terhelt szektorok számára.Kapitány István gazdasági miniszter hétfőnmár tett erre konkrét utalásokat. Emellett a befektetők és a hitelminősítők arra fognak figyelni, hogy hogyan változik az idei deficit, hogyan finanszírozza meg azt az új kormány, ha szükséges a többletforrás bevonása (devizakötvény, lakossági állampapír, uniós pénzek stb). Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert