● news.bsdnet.hu

– Májusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A minap az Országgyűlésben is vita volt a Tisza Párt és a Fidesz képviselői között arról, hogy az Orbán-kormány milyen gazdasági örökséget hagyott hátra. A mostani adat is azt igazolja, hogy jót. Így nem árt rögzíteni a következőket: – Májusban óriási meglepetést okozott az infláció: míg a várakozások minimális növekedést mutattak, 2,2 százalékra, addig a valóságban a pénzromlás mértéke csökkent, az előző havi 2,1 százalékos szintjéről 1,8 százalékra. Ez bőven a jegybanki cél háromszázalékos szintje alatt van, azaz továbbra is egy szokatlanul alacsony inflációs környezetről beszélhetünk – már csak azért is, mert a magyar infláció alacsonyabb az eurózóna 3,2 százalékos pénzromlásánál – nyilatkozta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az alacsony inflációs szintnek több oka van. Ezek közül első helyen az erős forint emelhető ki – egy kis, nyitott gazdaságban az árfolyam szerepe kiemelkedő, még ha az erősödés hatása lassabban is jelenik meg az árakban, mint a gyengülésé. Szintén az infláció csökkenése irányába hat az inflációs várakozások mérséklése – az elmúlt időszak alacsonyabb inflációs környezete beépült a várakozásokba is. – Vannak azonban olyan tényezők is, amelyek felfelé húzzák az inflációt – bár ezek a jelek szerint még nem vagy csak alig jelentek meg az adatokban. Ezek közül is legfontosabb a február vége óta tartó iráni háború, ami emelkedést okozott az energiaárakban – elsősorban is az olaj árában. E hatás egy része korábban megjelent az inflációs adatokban, míg más részét a védett üzemanyagárak elfojtják. Az energiaárak robbanása azonban gyorsítja a külső inflációt, ami a belföldi pénzromlásra is hatással van. Szintén felfelé húzhatja az árakat az erős belső kereslet (magas reálbérnövekedés és választásokhoz kapcsolódó osztozkodás) és a mezőgazdasági árak várt emelkedése – például a csapadékszegény időjárás vagy a műtrágya megdrágulása miatt. Egyelőre azonban még ezek sem jelentek meg a várakozásokban – magyarázta a szakértő. Regős Gábor a meglepetést két termékcsoporthoz köti: a háztartási energiához, fűtéshez, ahol kétszázalékos árcsökkenést mért a KSH – ezen belül a tűzifa és a földgáz ára csökkent leginkább, az utóbbi azonban vélhetően összetételhatás. – Az év egészét tekintve a korábbi 3,2 százaléknál alacsonyabb, három százalék alatt inflációval lehet számolni, figyelembe véve az energiaárak magas szintjét is. Ha tehát az olajárak csökkennének, az egy lefelé mutató kockázatot jelentene. Az erős forint és a kiemelkedően alacsony inflációs szint várakozásaim szerint lehetővé teszik a jegybanknak a júniusi kamatcsökkentést, annak ellenére is, hogy az Európai Központi Bank a piaci várakozások szerint a héten kamatot emel. Sőt a mai adat alapján már szinte biztosra vehető a lazítás. A forint ugyanis meglehetősen erős, talán már egy minimálisan gyengébb árfolyam egészségesebb lenne a gazdaságnak és a kockázati megítélés javulása teret is ad a lazításnak, hiszen régiós összehasonlításban a magyar alapkamat inkább magasnak tekinthető – csak a tíz százalék feletti inflációval küzdő Romániáé magasabb. Az alacsony, kétszázalékos maginfláció szintén arra mutat rá, hogy az inflációs alapfolyamatok kedvezőek, azaz van tere a lazításnak – tette hozzá.