● news.bsdnet.hu

Az elmúlt 26 évben a harmadik legalacsonyabb áremelkedés zajlott le az év első 5 hónapjában – állapította meg Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a hazai inflációról, miután kedd reggel a KSH közzétette a májusi statisztikát. Szerinte egyre több meglepetést okoz, hogy ennyire kirívóan alacsony az átárazódás Magyarországon. Ennek az egyik fő oka a forint ereje, ami az élelmiszerek drágulásában is meglátszik. Idővel azonban hazánkban is meg fog jelenni az olajáremelkedés hatása, emiatt az elemző továbbra is 4 százalék feletti inflációt vár év végére, éves átlagban 2,8 százalék lehet a drágulás üteme. Az alacsony infláció az euróbevezetés feltétele is, Németh Dávid azonban rámutatott, hogy a '90-es évek vége óta elég ritkán sikerült elérni a maastrichti kritériumot ebben a mutatóban. Az eurózónához történő csatlakozás miatt az MNB-től továbbra is szigorú hangnemet vár, némi mozgástér azonban van. Akár a héten kamatemelés jöhet az EKB-nál, a lépést a magyar jegybank is figyeli, azonban egy esetleges emelés sem zárja be teljesen a kaput a hazai lazítás előtt. Az ingatlanpiacon érződik egy túlértékeltség, a magyar lakáspiac a második leginkább túlértékelt az EKB számítása szerint – hívta fel a figyelmet az elemző, aki lassú normalizálódást vár. A beruházás felfutása és a nettó export pozíció javulása új növekedési pályára állíthatja a magyar gazdaságot, jövőre 2,5, aztán 3 százalékos növekedést vár a K&H. Ezt az uniós források érkezése is hajtja. Németh Dávid a gazdaság hosszútávú potenciálját 2,5 százalék körülre teszi. A forint a brazil reállal versenyben a legjobban teljesítő feltörekvő piaci deviza idén. Magasabb pozicionáltság van a forint mellett, mint az iráni háború kitörése előtt volt – állapította meg Németh. Nemcsak a forintot, hanem a kötvényeket is megvették a befektetők, láthattunk egy hozamcsökkenést a hazai papíroknál. Ezzel kapcsolatban az elemző rámutatott, hogy az 5 éves hozam még nem árazza, hogy akkor már eurózóna tag lenne Magyarország, mivel nagyjából a régiós szinteken mozog a magyar hozamszint. Volt egy hozamesés, de valójában nincs még beárazva az eurózóna csatlakozás a hozamokban – foglalta össze. Az elemző szerint nem lesz forint felértékelődési hatása az uniós pénzek érkezésének, az euróban beérkező források miatti hatást az MNB "megtartja majd 100 százalékban" a devizatartalékban. Ez jól jöhet az esetleges interveniáláshoz, hiszen az eurózónába való belépéshez az árfolyamot egy sávon belül kell majd tartani. Az elemző kérdésünkre elmondta, hogy már idén is hozzájárulnak az akkumulátorgyárak a növekedéshez, ez az idei növekedési előrejelzésben is egy olyan hatás, amivel számolnak, jövőre ez még erősebb lehet. Az iráni háború valóban elősegítheti ezt, a magasabb üzemanyagár növelheti az elektromos autók iránti keresletet. Ha az új kormány átalakítja a büdzsé kiadási oldalát a nemzetközi minták alapján, az adhat egy jelentős mozgásteret: a magyar állam a GDP 1-1,5 százalékával többet költ az állam működésére, mint az uniós átlag, gazdaságtámogatásra 2-3-4 százalékkal fordít többet. Elméletileg tehát lehet tér a deficit mérséklésére. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ