● news.bsdnet.hu

A várakozásokkal ellentétben májusban nem nőtt, hanem 1,8 százalékra mérséklődött az infláció, az alábbiakban összeszedjük az adat után érkezett elemzői reakciókat. A vártnál kedvezőbb headline infláció mellett a maginfláció is vártnál jobban alakult és továbbra is alig tér el a fő inflációs mutatótól, ami jó hír. A két nagy kategóriát tekintve az élelmiszerek éves drágulási üteme 1,5%-ról 0,5%-ra jött le. Továbbra is figyelmeztető jel, hogy az élelmiszerek között elszámolt házon kívüli étkezés még gyors ütemben drágul, éves szinten 6% felett, amiben továbbra is a munkaerőköltségek emelkedése játszhat elsősorban szerepet. A szolgáltatások esetében is erősebb árnyomás látható, de összességében ezzel is jóval a tavalyi szintek alatt maradt a drágulás mértéke. Előretekintve várakozásunk szerint fokozatosan gyorsulhat a drágulás éves mértéke a következő hónapokban. A védett üzemanyagárak és az árrésstopok egyelőre érvényben vannak és az új kormányzat részéről sem érkeztek olyan nyilatkozatok, amelyek pontos dátumot jelölnének meg, hogy mikor tervezik ezeket megszüntetni. Avédett üzemanyagárak kivezetése valamivel sürgetőbb kérdés lehet, ugyanakkor ez az elmúlt hetekben csökkenő piaci árak miatt a korábban vártnál kisebb emelkedést jelenthet és valamivel később is érkezhet. Az árrésstopok kivezetésének módja kérdéses: ez akár fokozatos is lehet, így ennek áremelő hatása időben elhúzódó és nem hirtelen nagymértékű lenne, ugyanakkor az elhúzódó kivezetés megemelheti az inflációs várakozásokat. A bankok által önként vállalt bankszámlákra vonatkozó díjstop és telekom cégek által vállalt előfizetési díjstop június 30-i lejárta előtt sorra érkeznek a díjkorrekcióról szóló hírek , van, ahol a tavaly elmaradt áremelést is érvényesítik. Mivel a díjemelések kezdő időpontja sem egységes, így az inflációs hatás is elnyújtottan, kisebb mértékben mutatkozhat. Habár a közel-keleti konfliktus inflációs kockázatait nem szabad figyelmen kívül hagyni, egyelőre az látszik, hogy  az idei és a jövő évi infláció is a toleranciasávon belül alakulhat az éves átlagokat tekintve.  Az erősebb forint, valamint az üzemanyagokra vonatkozó védett ár és az árrésstopok kivezetésének későbbre tolódása mérsékli az idei inflációt. Az erősebb forint pedig valamennyire kordában tarthatja a jövő évi árazási folyamatokat. Ezeknek következtében az idei évre 2,7%-ra, jövőre pedig 3,7%-ra mérsékeltük még múlt héten fogyasztói árindex előrejelzésünket. Korábban erre az évre 3,0%-os, jövőre 3,8%-os inflációt jeleztünk előre éves átlagban. A mai adatközléssel egyre nagyobb biztonsággal lehet kijelenteni, hogy az éves átlag idén bőven 3% alatt maradhat. A mai adatközlés egyértelműen megerősíti, hogy júniusban kamatvágás várható az MNB-től, amit idén további mérséklések követhetnek, év végére 5,5%-ig. Vérmesebb várakozások a piacon akár 50 bázispontos csökkentést is elképzelhetőnek tartanak, ugyanakkor Kurali Zoltán Reutersnek adott minapi interjújában arról beszélt, hogy ő inkább az óvatos lépések híve, így a júniusi döntéstől 25 bázispontos vágást várunk. A KSH friss adatközlése szerint 2026 májusában – a várakozások ellenére – fékeződött az infláció. Havi alapon ugyanis stagnált a fogyasztói árszínvonal, amire nem igazán számítottunk egy energiaválsággal terhelt időszakban. Ezt látva aligha meglepő, hogy az éves bázisú index 0,3 százalékpontot lassulva 1,8 százalékon állt májusban. Ez gyakorlatilag minden várakozásnál kedvezőbb, hiszen nem volt a piacon olyan elemző, aki az infláció lassulásával számolt volna. Tekintettel arra, hogy immáron harmadik hónapja tart az iráni háború és lényegében ugyanennyi ideje van blokád alatt a Hormuzi-szoros, a magyar adat alakulása – némi túlzással persze – minden eddig ismert gazdasági összefüggésnek ellentmond. Érdemi meglepetést jelent, hogy immáron második hónapja csökkent jelentős mértékben a háztartási energia ára, ami szintén segítette a fő inflációs mutató mérséklődését. Az üzemanyagok esetében nincs meglepetés, hiszen a védett ár hatására az árak változatlanok maradtak áprilisról májusra. A szolgáltatások esetében a csekély mértékű egyhavi átárazás nem nevezhető meglepetésnek, ez ugyanis szezonális folyamatokkal magyarázható. Azonban jelentősebb meglepetés ezen tételen belül a közlekedési szolgáltatások komolyabb áresése. Úgy tűnik, hogy a globálisan emelkedő energiaárakat képes volt letörni a forint erősödése, ami például a repülőjegyek árának alakulásában érhető tetten. Az éves bázisú indikátorok esetében mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az élelmiszerinfláció jelentősen fékeződött, a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek esetében is mérsékelt áremelkedés látható, bár utóbbi továbbra is átlag feletti, főként az ékszerek, járművek drágulása miatt. A háztartási energia ára a csökkenő energiafelhasználás miatt lefelé húzta az év/év inflációt. Továbbra is a szolgáltatások inflációja a legfőbb hozzájáruló az átlagos árnyomáshoz, hiszen 4,3 százalékra kúszott az áremelkedési ütem. Itt főként a munkaerőigényes területeken a jelentősen emelkedő munkaerőköltség lehet az átárazásokat motiváló tényező. Látva a legfrissebb inflációs számokat, immáron borítékolható, hogy az MNB által márciusban felvázolt inflációs pályánál szignifikánsan kedvezőbben alakul idén a pénzromlás üteme. A májusi adat nem csak az MNB pontbecslésénél (3,0 százalék), de még a bizonytalansági sáv aljánál (2,3 százalék) is alacsonyabb. Nyilvánvalóan a globális energiaár-sokk nem múlik majd el észrevétlenül, ahogyan a forint erősödésének impulzusa sem tart örökké. Már csak azért sem, mert az elmúlt hónapban 355 körül stabilizálódott az euróval szembeni árfolyam. Ezzel szemben továbbra is azzal kell számolnunk, hogy a különféle árintézkedések tartósan velünk maradnak, hiszen a rendeletből törvény lett és a törvény kivette a hivatalos kivezetési dátumot. Ennek alapján pedig minden szempontból jelentős revíziót igényel az inflációs pálya a jegybank részéről. Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint is kedvezőbben alakulhat az inflációs pálya, mint azt akár egy hónappal ezelőtt is gondoltuk. Egészen őszig kell várnunk, hogy 3 százalék körülire gyorsuljon az infláció, de még az év végén is csak 4 százalék körül tetőzhet a mutató. Ennek hatására az idei évben átlagosan már csupán 2,6 százalékos inflációval kalkulálunk. Ugyanakkor 2027-ben 4 százalék feletti lehet az átlagos infláció, ám az év végére megközelíthető lehet az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos ráta. A mai inflációs adat meglátásunk szerint egyértelműen zöld lámpát mutat az MNB számára a júniusi kamatvágáshoz. Immáron az lehet a reális kérdés, hogy 25 vagy 50 bázispontot vágjon a Monetáris Tanács. Az FX-swapok és a lakossági állampapírok kamatai is 50-50 bázisponttal mérséklődtek a közelmúltban. A forint 10 százalékot erősödött március óta, a hozamgörbe hosszú vége pedig 200 bázisponttal csökkent. Nyilvánvalóan sok a bizonytalanság a hazai fiskális kilátások és a gazdaságpolitika átalakulása miatt, ahogyan a geopolitikai sokkok is bármikor boríthatják a kártyavárat. De pont ezért lehet az MNB opportunistább most és a jelenlegi extrém kedvező csillagállást kihasználva akár egyből 5,75 százalékra is mérsékelheti az alapkamatot két hét múlva. Az ING Bank alapforgatókönyve továbbra a kisebb mértékű kamatvágással számol, de egyre nagyobb eséllyel számítunk az erőteljesebb lazításra. Májusban óriási meglepetést okozott az infláció: míg a várakozások minimális növekedést mutattak, 2,2 százalékra, addig a valóságban a pénzromlás mértéke csökkent, az előző havi 2,1 százalékos szintjéről 1,8 százalékra. Ez bőven a jegybanki cél 3 százalékos szintje alatt van, azaz továbbra is egy szokatlanul alacsony inflációs környezetről beszélhetünk – már csak azért is, mert a magyar infláció alacsonyabb az eurózóna 3,2 százalékos pénzromlásánál. Az alacsony inflációs szintnek több oka van. Ezek közül első helyen az erős forintot emelném ki – egy kis, nyitott gazdaságban az árfolyam szerepe kiemelkedő, még ha az erősödés hatása lassabban is jelenik meg az árakban, mint a gyengülésé. Az MNB fegyelmezett monetáris politikája és a választási eredmény nyomán javuló kockázati megítélés jelentősen erősítették fizetőeszközünket. Szintén az infláció csökkenése irányába hat az inflációs várakozások mérséklése – az elmúlt időszak alacsonyabb inflációs környezete beépült a várakozásokba is. Az árrésstopok fenntartása szinten mérsékli az inflációt. Vannak azonban olyan tényezők is, amelyek felfelé húzzák az inflációt – bár ezek a jelek szerint még nem vagy csak alig jelentek meg az adatokban. Ezek közül is legfontosabb a február vége óta tartó iráni háború, ami emelkedést okozott az energiaárakban – elsősorban is az olaj árában. E hatás egy része korábban megjelent az inflációs adatokban, míg más részét a védett üzemanyagárak elfojtják. Az energiaárak robbanása azonban gyorsítja a külső inflációt, ami a belföldi pénzromlásra is hatással van. Szintén felfelé húzhatja az árakat az erős belső kereslet (magas reálbérnövekedés és választásokhoz kapcsolódó osztozkodás) és a mezőgazdasági árak várt emelkedése – például a csapadékszegény időjárás vagy a műtrágya megdrágulása miatt. Egyelőre azonban még ezek sem jelentek meg a várakozásokban. A meglepetést két termékcsoporthoz kötném: a háztartási energia, fűtéshez, ahol 2,0 százalékos árcsökkenést mért a KSH – ezen belül a tűzifa és a földgáz ára csökkent leginkább, az utóbbi azonban vélhetően összetételhatás. A másik meglepetés az élelmiszereknél keresendő, ahol havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek az árak. Ez éves összevetésben csak 0,5 százalékos áremelkedést jelent az előző havi 1,5 százalék után. Az élelmiszerek áremelkedését továbbra is felfelé húzza a vendéglátóhelyek szolgáltatásainak drágulása, e nélkül csak 2,1 százalék csökkent volna a termékcsoport ára. Ezen belül azonban jelentős szórás volt az egyes termékek között. Jelentősen nőtt például büféáruk (7,0 százalék) vagy a méz (5,8 százalék) ára, míg nagymértékben esett a vaj (29,5 százalék), a vajkrém (11,1 százalék) vagy a sertéshús (10,1 százalék) ára. Érdemes figyelemmel kísérni a szolgáltatásokat is. Itt most is az átlagosnál nagyobb volt a drágulás, éves alapon 4,3 százalék, azonban ennél itt is valamivel magasabb szintet vártam. A kormányzati megállapodások nyári lejárta után itt számíthatunk a drágulás kismértékű gyorsulására. A mai adat alapján tehát az infláció óriási kellemes meglepetést okozott, alig van infláció a gazdaságban, érdemi felpörgés az iráni háború nyomás sincs. Az év egészét tekintve a korábbi 3,2 százaléknál alacsonyabb, 3 százalék alatt inflációval számolok, figyelembe véve az energiaárak magas szintjét is. Ha tehát az olajárak csökkennének, az egy lefelé mutató kockázatot jelentene. Az erős forint és a kiemelkedően alacsony inflációs szint várakozásaim szerint lehetővé teszik a jegybank számára a júniusi kamatcsökkentést, annak ellenére is, hogy az EKB a piaci várakozások szerint a héten kamatot emel. Sőt, a mai adat alapján már szinte biztosra vehető a lazítás. A forint ugyanis meglehetősen erős, talán már egy minimálisan gyengébb árfolyam egészségesebb lenne a gazdaságnak és a kockázati megítélés javulása teret is ad a lazításnak, hiszen régiós összehasonlításban a magyar alapkamat inkább magasnak tekinthető – csak a 10 százalék feletti inflációval küzdő Romániáé magasabb. Az alacsony, 2,0 százalékos maginfláció szintén arra mutat rá, hogy az inflációs alapfolyamatok kedvezőek, azaz van tere a lazításnak. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images