● news.bsdnet.hu

Csehország folyamatosan a régió élbolyában, Magyarország a középmezőnyben ingadozik 30 éve: így alakul a beruházási ráta a Baltikum-Balkán tengely országaiban. A beruházási ráta – vagyis a bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-hez mért aránya – arról árul el a legtöbbet, hogy egy gazdaság mennyit fordít a jövőjére. Az építkezések, gépbeszerzések, infrastrukturális fejlesztések a mai ráfordítások, amelyek a holnapi növekedés alapjait teremtik meg. A BB tengely tizenegy országának elmúlt három évtizede e mutató mentén változékony képet rajzol: voltak időszakok, amikor a térség beruházási kedve a harminc százalékot is megközelítette, máskor viszont a huszonöt éves mélypontra süllyedt. Beruházási ráta Megmutatja, hogy egy ország gazdasági szereplői (vállalatok, állam, háztartások) a megtermelt összes értékből (GDP) mennyit fordítanak új eszközökre, épületekre és infrastruktúrára, százalékban kifejezve. Minél magasabb ez az arány, annál több erőforrást fektet be a gazdaság a jövőbeli növekedés alapjainak megteremtésébe. A térség egészének beruházási rátája 1995-ben huszonegy százalék körül állt, majd a 2007-es csúcsidőszakra közel harminc százalékra – ez volt az EU-csatlakozás körüli beruházási boom tetőpontja. A 2008-as válság után az átlag huszonegy százalékra esett vissza, és azóta sem állt helyre a korábbi szintre. Jelenleg közel huszonhárom százalékon áll, ami a harminc éves átlaghoz közel mozog, de a válság előtti csúcsértékektől érezhetően elmarad. A jelenlegi rangsor élén Csehország áll huszonhat százalékos beruházási rátával – ez a pozíció harminc év alatt sem változott, Csehország végig a legmagasabb vagy ahhoz közeli arányt tartotta. Románia és Horvátország szorosan követi huszonhat százalék körüli értékekkel. Horvátország pályája különösen látványos: harminc évvel ezelőtt a tizedik helyen állt tizennégy százalékos rátával, mára a harmadikra lépett előre. Ez hét helynyi javulás, a térség legjelentősebb pozitív elmozdulása. Lettország hasonló utat járt be: a tizenegyedik helyről az ötödikre kapaszkodott, hat helyet javítva. A rangsor másik végén a veszteségek legalább ilyen beszédesek. Szlovákia harminc évvel ezelőtt a második helyen állt huszonhat százalékos rátával, mára a kilencedikre csúszott húsz és fél százalékkal. Szlovénia pályája hasonló: a negyedik helyről a nyolcadikra került, miközben a beruházási ráta huszonháromról huszonegy százalékra mérséklődött. Mindkét ország esetében a kilencvenes évek magasabb értékei részben a privatizációs beruházások hatását tükrözték, amelyek kifutása után a ráta alacsonyabb egyensúlyi szintre állt be. Lengyelország helyzete külön figyelmet érdemel: tizenöt éve és jelenleg is a rangsor utolsó helyén áll tizenhét százalékos beruházási rátával. Ez a BB tengely átlagánál öt-hat százalékponttal alacsonyabb, és a térség egyetlen országa, ahol a mutató tartósan húsz százalék alatt marad. Különösen feltűnő ez annak fényében, hogy Lengyelország más mutatókban – a termelékenység vagy a foglalkoztatottság terén – a régió felső felébe tartozik. Észtország és Magyarország az elmúlt öt évben ellentétes irányba mozdult. Észtország 2020-ban még harmincegy százalékos rátával a mezőny élén állt, mára huszonnégy százalékra esett vissza, három helyet rontva a rangsorban. Magyarország öt évvel ezelőtt még huszonhat százalék felett állt, jelenleg huszonkét százalékon, és a második helyről a hetedikre csúszott: ez öt helynyi visszaesés öt év alatt, ami a régió leggyorsabb rövid távú romlása. Tizenöt éves távon ugyanakkor Magyarország még mindig javulást mutat: a nyolcadik helyről lépett a hetedikre, és a beruházási ráta abszolút értékben is nőtt a 2010-es húsz százalékhoz képest. A 2008 előtti évek a beruházási boom időszakát jelentették: a balti államok, Románia és Bulgária beruházási rátája harminc százalék fölé szökött, ami nagyrészt az EU-csatlakozáshoz kötődő tőkebevonásnak és a strukturális alapok hatásának volt köszönhető. A válság után ez a lendület megtört, és a legtöbb ország nem tudta újra elérni a korábbi szinteket. A jelenlegi huszonhárom százalékos BB tengely átlag nem alacsony nemzetközi összevetésben, de az elmúlt évtized stabil szintje arra utal, hogy a régió beruházási dinamikája mérsékeltebb üzemmódba állt át. A beruházási ráta végső soron azért kulcsfontosságú, mert azáltal határozza meg a növekedési potenciált, hogy milyen mértékben újul meg a gazdaság fizikai és technológiai tőkeállománya. Azok az országok, amelyek tartósan alacsony rátával működnek, idővel a termelékenység növekedésében és a versenyképesség megőrzésében is hátrányba kerülhetnek – a beruházás hiánya ugyanis nem ma, hanem holnap fejti ki hatását. ABB Tengelya Baltikum és a Balkán országainak teljesítményétveti össze évtizedes távlatban. A sorozattöbbi részét itt találod.