● news.bsdnet.hu

A tárcavezető ismertette, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium egyik legnagyobb jelenlegi projektje a mohácsi híd megépítése, és rámutatott, hogy a 451 milliárd forintos összegből a környező két nagy vasúti fővonalat, a Budapest-Pécs és a Budapest-Szeged közötti szakaszt is teljeskörűen fel lehetett volna újítani, a teljes járműpark cseréjével és a d él-magyarországi megyeszékhelyek vasúti összekapcsolásával együtt. Bár a miniszter szerint a térségi kapcsolatok javítása érdekében indokolt egy új dunai átkelő Mohácsnál, a projekt műszaki tartalma és pénzügyi ütemezése komoly aggályokat vet fel. A beruházás részleteit ismertetve Vitézy elmondta, hogy a kétszer kétsávos kialakítást szakmailag semmi sem támasztja alá. Egy 2020 májusi megvalósíthatósági tanulmány szerint a híd várható napi forgalma 2040-ig mindössze napi 6500 egységjármű körül alakul, ami a csúcsórákban mindössze kétirányú 300-400 jármű áthaladását jelenti. A tervezők rögzítették, hogy a kapacitáskihasználtság alapján még 2050-ben sem indokolt a kétszer kétsávos kiépítés. Összehasonlításképpen a budapesti Petőfi, Rákóczi vagy Megyeri híd napi forgalma 55 és 70 ezer egységjármű között mozog, és a fővárosba tervezett kétszer kétsávos Galvani híd is 55-60 ezer járművet szolgált ki volna naponta. Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a vitát nem a vidék és a főváros közötti ellentétként kell felfogni, de szerinte teljesen legitim szakmai kérdés, hogy hol húzódik az az ésszerű határ, ameddig a ritkábban lakott térségek felzárkóztatása érdekében érdemes adófizetői milliárdokat áldozni egy-egy beruházásra, és honnantól válik ez indokolatlan túlzássá. Az eredeti szerződést 2024 júniusában írta alá Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter a Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalttal. A projekt induló ára nettó 294,9 milliárd forint volt – amelyhez egy 5,9 milliárd forintos tartalékkeret társult, így az első bruttó ár körülbelül 382 milliárd forintra rúgott –, és ehhez 20 százalékos, mintegy 59 milliárd forintos előleget határoztak meg. Lázár János 2024. december 30-án miniszteri utasítással elrendelte, hogy a híd mellett az alföldi oldalon, az 57-es útig tartó 20 kilométeres csatlakozó szakaszt is kétszer két sávon építsék meg. Bár az Uvaterv 2026. március 11-én elkészült vizsgálata szerint a távlati forgalom még a legoptimistább, autópálya-fejlesztésekkel számoló forgatókönyvek szerint is legfeljebb 8000 egységjárműre nőhet 2050-re, két nappal később, március 13-án Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával egy nem nyilvános kormányhatározat született a projekt bővítéséről. A kormány határozata alapján a szerződést március 31-ig kellett módosítani, és a bővítésre 76,45 milliárd forint extra forrást biztosítottak. Ezt az összeget a MÁV és a Volánbusz működési forrásaiból, konkrétan az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatások soraiból vonták el. A 2026. március 30-án aláírt szerződésmódosítással a beruházás nettó összege 355 milliárd forintra, a teljes projektköltség pedig 451 milliárd forintra emelkedett. Ezzel egy időben átalakították az előlegfizetési rendszert is: az építési mérföldkövekre vonatkozó előleg mértékét 98 százalékra emelték, bankgarancia kikötése nélkül. Ennek következtében a Duna Aszfaltnak összesen 155,8 milliárd forint előleget fizettek ki, amelyből a választások előtti pénteken, április 10-én utaltak ki egyetlen tranzakcióval 94,3 milliárd forintot. A miniszter a jövőbeli lépésekről szólva elmondta, hogy jelenleg is vizsgáljuk azokat a jogi lehetőségeket és büntetőjogi lépéseket, amelyekkel érvényesíteni tudjuk a magyar közérdeket, beleértve a kifizetett összegek esetleges visszaszerzését, valamint a projekt visszaminősítését kétszer egysávosra. Címlapkép forrása: Vitézy Dávid Youtube-videó