● news.bsdnet.hu

Magyarország GDP-arányos adóssága csökkent ugyan, de a régiós rangsorban végig a legmagasabb maradt. A Baltikum-Balkán térség átlaga a kilencvenes évek harminc százalékáról negyvenkilenc százalékra emelkedett, amiből mi végig messze kilógtunk. Az államadósság lényegében a jövőbe írt számla: amit egy ország ma nem fedez bevételből, azt a következő évek gazdasági teljesítményére terheli. Ezen mutató GDP-hez mért aránya azt mutatja meg, mekkora terhet görget maga előtt egy gazdaság, és milyen mértékben szűkíti ez a mozgásterét a jövőbeli válságok kezelésében. A BB tengely tizenegy országa három évtized alatt gyökeresen eltérő adósságpályákat futott be: egyesek sikeresen lefaragták a rendszerváltásból örökölt terheket, másoknál az adósság a növekedés árává vált. 1995-ben a térség átlaga közel harminc százalékon állt, ám e mögött szélsőséges különbségek húzódtak. Magyarország a GDP nyolcvannégy százalékát kitevő adóssággal a régió legsúlyosabb pozícióját foglalta el, ami a szocialista időszak öröksége és a rendszerváltás költségeinek együttes hatása volt. Bulgária hetvenhét százalékkal követte. Az érem másik oldalán Románia és Észtország állt, amelyek a GDP hét-nyolc százalékának megfelelő, minimális adóssággal rendelkeztek. Az elkövetkező másfél évtized a konszolidáció és az adósságépítés párhuzamos folyamatait hozta. Bulgária pályája különösen látványos: 1996-ban az adósság még a GDP kétszáznegyven százalékát is elérte a valutakrízis miatti kiugrás során, majd az ezredfordulótól folyamatos és gyors csökkenés indult meg: 2008-ra tizenhárom, napjainkra huszonnégy százalékra mérséklődött. Ez nyolc helynyi javulás a rangsorban harminc év alatt – a térség legnagyobb pozitív elmozdulása. Észtország ezzel szemben végig a legalacsonyabb adósságszinttel rendelkezett: harminc évvel ezelőtt nyolc, jelenleg huszonnégy százalék körül áll. Bár abszolút értékben nőtt, a régión belüli első helyét megtartotta. A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány az adósságszinteket szinte kivétel nélkül megemelte. A BB tengely átlaga 2010-re negyven százalék fölé, 2020-ra ötvenhárom százalékra emelkedett. A legdrámaibb ugrást Horvátország és Szlovénia mutatta: előbbi adóssága 2020-ban a GDP nyolcvanhat százalékára tetőzött, utóbbié 2015-ben nyolcvanhárom százalékon állt – mindkettő a kiinduló érték többszöröse. Románia esetében a változás iránya különösen feltűnő: harminc évvel ezelőtt az első helyen állt alig hét százalékos adóssággal, mára az ötvenöt százalékos szinttel a hatodik helyre csúszott. Ez öt helynyi romlás, a régió legnagyobb negatív irányú elmozdulása. Horvátország az elmúlt öt évben figyelemre méltó adósságcsökkentést hajtott végre. A 2020-as nyolcvanhat százalékos csúcsértékről ötvenhét százalékra mérséklődött az államadósság, ami közel harminc százalékpontos csökkenés négy év alatt. Ezzel három helyet javított a rangsorban. Szlovénia hasonló pályát futott be: a nyolcvanszázalékos csúcsról hatvanhat százalékra csökkent az arány, de a tízes évek közepén tapasztalt kiugrás tartósan magasabb szintre emelte a kiinduló állapotot. Magyarország helyzete a BB tengelyen belül egyedülálló: harminc éve és jelenleg is az utolsó, tizenegyedik helyen áll. Abszolút értékben ugyan történt javulás – a kilencvenes évek nyolcvannégy százalékáról hetvenhárom és fél százalékra csökkent az arány -, de a térség többi tagját nem tudta behozni, mert közben a korábban alacsonyabb adósságú országok jelentős része is jobb szintekre keveredett. Az eredmény: Magyarország adóssága csökkent, de a régiós rangsorban végig a legmagasabb maradt. A három évtized átfogó tanulsága, hogy az államadósság GDP-arányos mértéke a BB tengely országaiban általánosságban nőtt: a térség átlaga a kilencvenes évek harminc százalékáról negyvenkilenc százalékra emelkedett. A válságok – 2008-ban és 2020-ban egyaránt – jelentős adósságnövekedést indukáltak, a helyreállás pedig általában lassabb volt, mint a felhalmózódás. Az egyetlen kivétel Bulgária, amely a kilencvenes évek válsága után tartós adósságcsökkentési pályára állt, és mára a régió egyik legalacsonyabb eladósodottságú gazdaságává vált. A többi ország esetében az adósság mértéke és összetétele az elkövetkező évek fiskális mozgásterét nagymértékben meghatározza. ABB Tengelya Baltikum és a Balkán országainak teljesítményétveti össze évtizedes távlatban. A sorozattöbbi részét itt találod.