● news.bsdnet.hu

Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság meghallgatásán Ruff Bálint arról beszélt, hogy minden eddiginél nagyobb átvilágítás indul a miniszterelnöki kabinetirodánál. A leendő miniszterelnökséget vezető miniszter bemutatta a tárca két leendő államtitkárát is. A politikus közölte: Azt is bejelentette: az új struktúrában a titkosszolgálatok kikerülnek a tárca irányítása alól, és a belügyminisztériumhoz, a honvédelmi minisztériumhoz, illetve a külügyminisztériumhoz kerülnek. Elmondta azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sem tartozna tovább a minisztérium alá, hanem önálló intézményként működne tovább. Ruff Bálint hangsúlyozta: nem kíván jogszabály-előkészítéssel foglalkozni, mert ezt a feladatot a szakminisztériumokra bízná. Mint fogalmazott, az ő feladata az lesz, hogy segítse a miniszterelnök munkáját, valamint összehangolja a miniszterek tevékenységét. Ruff Bálint a parlamenti meghallgatásán a tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról is beszélt. A miniszterjelölt hangsúlyozta: a hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatot nem a miniszterelnökség dolgozza ki, hanem 141 országgyűlési képviselő nyújtja majd be. A politikus szerint az új intézmény „a legdurvább, legbiztosabb jogállami keretek között” működik majd. Elmondása alapján a vagyonvisszaszerzési hivatal a tervek szerint már június 1-jén megkezdheti a munkáját. Ruff Bálint úgy fogalmazott: a múltban, a jelenben és a jövőben is a lehető legszigorúbb szabályok lesznek érvényben az intézmény működése során. A bizottsági meghallgatáson egy kérdésre azt mondta, hogy az 1990 előtti rendszer bűneinek elkövetői és áldozatai közül ma már sokan nem élnek, miközben szerinte Magyarországon soha nem történt valódi igazságtétel. A leendő miniszter hangsúlyozta: nem ő maga fogja benyújtani az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt, mert ehhez széles szakmai konszenzusra van szükség. Úgy fogalmazott, történészek, levéltári szakértők, pszichológusok, szociológusok és jogászok bevonásával kell feltárni a múlt eseményeit, a végső döntést pedig az Országgyűlés mondja majd ki. Ruff Bálint azt is mondta, hogy a levéltári szakma álláspontja szerint az érintett dokumentumok mintegy tíz százaléka még jelenleg is titkosított. Ezeket jelenleg a szolgálatok saját levéltárukban őrzik nemzetbiztonsági indokra hivatkozva. Hozzátette, hogy jóvátételre is szükség van, és azoknak, akiket egykor megfigyeltek, beleszólást kell kapniuk abba, milyen információk kerülhetnek nyilvánosságra. Ruff Bálint hangsúlyozta: ezekről a kérdésekről nem egyszemélyben kíván dönteni. Arról is beszélt, hogy a törvényhozás nyújtson be egy olyan „példátlanul kemény törvénycsomagot”, amellyel vissza lehet szorítani a korrupciót. „Az én tárcámnak nem feladata avagyonvédelme, ugyanakkor igyekszem segíteni abban, hogy legyen politikai beleszólás abba, mi történjen a magyar vagyonnal” – fogalmazott Ruff Bálint. Arról is beszélt, hogy a minisztériumában lesz egy külön csapat arra, hogy az esetleges visszaéléseket kivizsgálja. „Meg fogjuk tenni a megfelelő lépéseket: nem vendettáról vagy bosszúról van szó, hanem elszámoltatásról és jóvátételről” – mondta Ruff. Cikkünk frissül.