● news.bsdnet.hu

A mezőgazdaság munkaerőhiányáról régóta beszélünk, de mára ez már nem csupán általános panasz, hanem az ágazat egyik legsúlyosabb működési problémája. Az elöregedő munkaerő, a pályaelhagyás, a demográfiai csökkenés és a megfelelő szakmai utánpótlás hiánya együttesen oda vezetett, hogy egyre több gazdaság nemcsak fejlődni nem tud, hanem a mindennapi működés fenntartása is nehezebbé válik. Ebben a helyzetben a duális képzés már nem pusztán egy oktatáspolitikai eszköz , hanem gyakorlati válasz arra a kérdésre, hogy honnan érkeznek majd azok a szakemberek, akik valóban értenek a munkájukhoz. A duális agrárszakképzés egyik legfontosabb előnye, hogy nem választja el egymástól az oktatást és a munka világát. A gazdálkodó szervezet nem a képzés végén találkozik először a pályakezdővel, hanem már a tanulási folyamat során bekapcsolódik a képzésbe. A vállalkozás gyakorlati helyet biztosít, valós munkatapasztalatot ad, miközben fokozatosan formálja saját jövőbeli munkaerejét. Ez nem jelent teljes garanciát a sikerre, de jóval valósághűbb megközelítés annál, mint amikor a munkáltató abban bízik, hogy egyszer csak megérkezik egy azonnal bevethető szakember. A 2019–2020-as szakképzési reformot követően a duális képzés szabályozási környezete jelentősen átalakult. A rendszer egyik kulcseleme a szakképzési munkaszerződés lett. Ennek köszönhetően a tanulók nem csupán gyakorlati képzésen vesznek részt, hanem munkaviszonyban állnak a képzőhellyel. Biztosítottá válnak, és munkabérben is részesülnek. A 2025-ös adatok alapján ez a juttatás havi 100–168 ezer forint között mozoghatott. A diákok számára ez már érzékelhető bevételt jelent, a vállalkozások számára pedig annak elismerését, hogy a gyakorlati képzés valódi erőforrásokat és szakmai munkát igényel. A mezőgazdaság munkaerőhiányáról régóta beszélünk, de mára ez már nem csupán általános panasz, hanem az ágazat egyik legsúlyosabb működési problémája – Fotó: Shutterstock A rendszer fenntarthatóságát az is erősíti, hogy a duális képzés nem kizárólag a tanulók számára kínál előnyöket. A részt vevő vállalkozások különböző ösztönzőkben részesülhetnek. Lehetőségük van szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésére, sikeres vizsgák esetén pedig sikerdíjat is kaphatnak. A szabályozás arra is törekszik, hogy ne csak a nagyobb, tőkeerős gazdaságok vehessenek részt a rendszerben. Kisebb vállalkozások számára is nyitott a lehetőség például ágazati képzőközpontokon keresztül vagy rövidebb, tömbösített képzési formák alkalmazásával. Ez különösen fontos egy olyan ágazatban, amelynek jelentős részét kisebb családi gazdaságok alkotják. Egy gazdaság számára jelentős különbséget jelent, hogy egy pályakezdő teljesen új környezetbe érkezik-e, vagy már ismeri a vállalkozás működését, a munkarendet, a gépeket és a szakmai elvárásokat. A duális képzés célja éppen ennek az átmenetnek a lerövidítése. Bár önmagában nem old meg minden problémát, csökkenti azt a távolságot, amely sok esetben még mindig fennáll az iskolarendszerű képzés és a munkaerőpiaci elvárások között. Fontos ugyanakkor reálisan látni a helyzetet. A mezőgazdaság munkaerőhiányát önmagában egyetlen képzési forma sem fogja megszüntetni. Továbbra is kihívást jelent a fizikai munka társadalmi megítélése, a vidéki térségek népességmegtartó képessége, a bérezési kérdések és az agrárpálya általános vonzereje. Sok fiatal egyszerűen más területen képzeli el a jövőjét. A duális képzés azonban legalább egy olyan eszköz, amely nem csupán felismeri a problémát, hanem rendszerszintű választ is próbál adni rá. Az agrárium jövője szempontjából ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy mennyire kedveljük a duális képzési modellt. Sokkal inkább az, hogy rendelkezésre áll-e nála gyorsabban működő, hatékonyabb alternatíva a szakmai utánpótlás biztosítására. Miközben a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora folyamatosan emelkedik, a kérdés már nem az, hogy szükség van-e beavatkozásra, hanem az, hogy ki és mikor teszi meg a szükséges lépéseket. Forrás: szakmaverzum.hu Indexkép: unsplash.com