● news.bsdnet.hu

Mintha újra lejátszaná önmagát a történelem: a Bitcoin 2021 és 2025 végén is csúcsra tört, majd hónapok alatt 40% feletti zuhanásba fordult – miközben a háttérben geopolitikai feszültségek, elszálló olajárak és bizonytalan jegybanki politikák rajzolják át a piac térképét. A kérdés most ugyanaz, mint négy éve: jön-e újabb kriptopiaci kapituláció, vagy ezúttal elmarad a dominóhatás? A jelek kísértetiesen hasonlók – de a mélyben talán minden megváltozott. A bitcoin 2021. negyedik negyedévben új mindenkori csúcsára emelkedett (november 10-én 69 ezer dollárra), az ezt követő hónapokban viszont erős korrekcióba kezdett. 2022 április közepére már 40% feletti mínuszban járt (40 ezer dollár körül). A szerzőSzabó Dávid, aDecent InvestmentsLtd.alapítója. A bitcoin 2025. negyedik negyedévében is új mindenkori csúcsára emelkedett (október 6-án 126 ezer dollárra), azóta viszont erős korrekcióba kezdett, április közepén már 40% feletti mínuszban járt (75 ezer dollár körül). 2022. február 24-én Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A háború egyik következménye a megugró olajár volt, amely ráerősített a világgazdaságban amúgy is meglévő inflációs nyomásra, globálisan is előkészítve a kamatemelések sorozatát. 2026. február 28-án az USA és Izrael összehangolt támadást indított Irán ellen. A háború egyik következménye a megugró olajár, amely növeli a globális inflációs kockázatokat, a háború kitörése előtt várt kamatcsökkentések sorsa mára kérdésessé vált. Négy év különbséggel kísértetiesen hasonló események történnek. Mintha a világpolitika történései is a Bitcoin ciklusokhoz igazodnának. Éppen ezért ad aggodalomra okot az, hogy 2022. Q2-ben a kriptopiac kapitulált. Az addigra meggyengült mérlegű és/vagy félremenedzselt kriptós projektek sorra dőltek be, a bitcoin 45 ezer dollár felett kezdte az időszakot és 20 ezer alatt fejezte be, 56%-os zuhanórepüléssel a valaha volt második legrosszabb negyedéves teljesítményét tudta le. Ezért hát a legfontosabb kérdés számunkra most így hangzik: Vajon lesz-e kriptopiaci kapituláció 2026. második negyedévében is? A válasz kereséséhez alaposan összehasonlítjuk a négy évvel ezelőtti és a mai folyamatokat. Ez utóbbiak bemutatásával kezdjük. Előző cikkünkbenrészletesen bemutattuk Trump elnök október 10-ei posztját, melyben 100%-os addicionális vámmal fenyegette meg Kínát, ami aztán elindította a túlhúzott kriptopiac korrekcióját. Trump január 30-án ismét posztolt, ami újabb zuhanást indított be, pedig ezúttal jóval békésebb témában szólalt meg:megnevezte a májusban hivatalba lépő új Fed-elnököt, Kevin Warsht. Ezt megelőzően sokan attól tartottak, hogy Powell mandátumának lejárta után egy erőteljesen galamb szemléletű elnök veszi át az irányítást, aki maximálisan lojális lesz Trumphoz. Részben ez a vélekedés okozta az arany és más nemesfémek szárnyalását is. Ehhez képest Warsh megítélése korántsem ilyen egyértelmű. Erős szakmai múltja van, ami kötődik a Wall Streethez, de a Fedhez is, hiszen 35 évesen került a Fed kormányzótanácsába, amivel ő tartja a valaha volt legfiatalabb Fed-kormányzó rekordját. Ráadásul mandátuma ideje alatt (2006 és 2011 között) zajlott a 2008-as pénzügyi válság, melynek során döntő szerepet játszott a mentőcsomagok kidolgozásában illetve közvetített a Wall Street és a Fed között. Nagyon valószínű, hogy kinevezésével érdemben megváltozik a Fed eddigi irányvonala, ami pedig globálisan is hatással lesz az eszközárakra. Warsh szerint az AI-nak olyan erős dezinflációs hatása lesz, hogy nem szükséges még magas kamatokkal is fékezni az inflációt. Így szállíthatja Trumpnak az óhajtott kamatcsökkentéseket. Másrészt viszont erős kritikusa a mennyiségi lazításnak, vagyis a pénznyomtatásnak. Úgy gondolja, hogy az állami költekezés és a Wall Street kiszolgálójává vált a Fed, hiszen ha magas a költségvetési hiány vagy esnek a részvényárak, akkor mindenki a Fedtől várja a helyzet mentését a pénzcsapok megnyitásával. Ez káros, rossz ösztönzőket teremt és a bőséges likviditás, a felduzzasztott Fed mérleg torzítja az eszközárakat. Ezen a téren tehát szigorúbb politikát várhatunk tőle. Részben ezen keresztül ítéli meg a bitcoint is. Lenyűgöző találmánynak tartja, úgy véli, hogy nem a betiltásán vagy ellehetetlenítésén kell dolgozni, hanem a jelzéseire érdemes figyelni. Egy szárnyaló bitcoinnak éppen arra kéne figyelmeztetnie a jegybankárokat, hogy a monetáris politikában maradjanak fegyelmezettebbek. Kriptopiaci befektetők szempontjából Warsh kinevezése tehát kettős. Egyrészt megnyugtató, hogy a kriptóval szemben inkább barátságos Fed-elnök lép hivatalba, aki hisz a piaci folyamatokban, a dereguláció híve. Másrészt viszont – ahogyan azt az árfolyamreakcióból is láthatjuk – a piaci percepcióra sokkal erőteljesebben hatott a várakozásokhoz képest sokkal szigorúbb Fed elnök kinevezése. Hiszen mi magunk is úgy gondoljuk, hogy a bitcoin befektetés mellett szóló egyik fontos érv a jegybanki pénznyomtatás túlzott alkalmazása, melyet a monetáris politikában visszatérően használtak az elmúlt 18 évben. Egyetértünk Warsh-sal, aki a bitcoin árát egy olyan indikátornak látja, melynek emelkedése a túlzott pénznyomtatást jelzi. Ha erre alapozva Warsh képes lesz visszafogni a pénznyomtatást, akkor éppen a bitcoin árfolyam-emelkedését töri le. Rövid távon tehát indokolt az ijedtség. Hosszabb távon azonban változatlan a bitcoinnal és a kriptoeszközökkel kapcsolatos pozitív megítélésünk. Egyrészt továbbra is hatalmas jelentőségű találmánynak tartjuk a bizalmat nem igénylő (trustless), decentralizált platformokat, melyek globálisan, közvetítők és harmadik felek bevonása nélkül tesznek lehetővé biztonságos tranzakciókat és okos szerződésekbe foglalt üzleti logikák manipulálhatatlan végrehajtását. Ezen Warsh kinevezése nem változtat, sőt, a Fed-elnök kriptóhoz való barátságos hozzáállása inkább kedvező fejlemény. Másrészt hiába szeretné Warsh visszafogni a mennyiségi lazítást, piaci és politikai nyomás alatt nem biztos, hogy ezt meg tudja valósítani. Ugyanis az alapvető problémát a magas és fenntarthatatlan pályán mozgó államadósság jelenti. Az amerikai kormányzaton továbbra sem látszik a spórolás szándéka, a hosszú kötvényhozamok magas szinten ragadtak, ebből a kiinduló helyzetből pedig egy piaci stressz idején óriási nyomás lesz a Feden, hogy államkötvények vásárlásával enyhítse a feszültséget. Nem zárjuk ki, hogy Warsh ügyesen fog egyensúlyozni egy szűk ösvényen, az alacsony kamatok és az AI okozta hatékonyságnövelés kombinációja végül hatalmas gazdasági növekedést okoz és az USA kinövi az államadósságát. De az biztos, hogy a mutatvány végrehajtása extrém nehéz lesz és még szerencse is szükséges hozzá. Ha pedig mégsem sikerül, akkor csak sokkal kellemetlenebb lehetséges kimenetek maradnak a pakliban, mint az adósság elinflálása vagy az államcsőd. Mindkét esetben zavarok keletkeznének a pénzügyi rendszerben, a limitált kínálatú pénzhelyettesítők – mint az arany és a bitcoin – pedig profitálnának belőle. Az amerikai és izraeli erők február 28-án meglepetésszerű csapást mértek Iránra. Habár a háborúk és geopolitikai bizonytalanságok tankönyv szerint a hard money, mint az arany és a bitcoin felértékelődését okozzák, a mai túlfinancializált világra jellemző hatalmas spekulatív pozicionáltság gyakran e törvényszerűség ellenében hat. Ugyanis a spekulánsok más (például részvény) tőkeáttételes pozíciókon elszenvedett veszteségek miatt a pozicionáltságuk általános visszavágására kényszerülnek. Tehát ha már eleve magas spekulatív vételi pozicionáltság van az arany vagy a bitcoin piacán, akkor a háború kitörése előbb-utóbb e pozíciók tömeges zárását is okozhatja, vagyis végső soron eladási nyomást generál. Tavaly október óta azonban a bitcoin spekulatív pozicionáltsága két hullámban épült le, mindkét hullám kezdetét egy-egy Trump poszt jelölte ki. Az iráni háború kitörése nem okozott további törést, inkább a tankönyvszerű enyhe emelkedés valósult meg. Ezt jó jelnek látjuk, ami megerősíti azt a feltevésünket, hogy a bitcoin spekulatív vételi pozicionáltság már biztonságosan alacsony. Ehhez képest érdemes megvizsgálni az arany árfolyamát. Röviden összefoglalva: a jegybankok 2022 és 2024 között a korábbinálsokkal nagyobb vételekkeljelentek meg a piacán, ami megalapozta a 2025-ös spekulatív mániát, ami kitartott ennek az évnek az elején is. Végül pedig Trump január 30-ai posztja Warsh kinevezéséről vetett véget a bikának, néhány nap alatt 20%-os mínuszba lökve az árfolyamot. Ezután próbált visszakapaszkodni, az iráni háború kitörésére is erőtlenül emelkedett, de újabb csúcsra már nem ment ki. Sőt, a háború végül a második eladási hullámot indította be, kiváló példáját adva annak, amikor tankönyvszerűen ugyan emelkednie kellene, de a túlzott vételi pozicionáltság leépülése miatt végül éppen ellenkező irányba fordul. Csak érdekességképpen jegyezzük meg, hogy az ezüst árfolyama hasonlóképpen mozgott csak nagyobb kilengéssel. 2023 elején unciánként 20 dollár körüli árfolyamról indulva néhány év alatt 120 dollár fölé emelkedett, majd néhány hónap alatt két hullámban 60 dollár közelébe zuhant. A bitcoin árfolyamalakulását néhány szóban összefoglalva meglepő hasonlóságot kapunk, hiszen a bitcoin 2023 elején 20 ezer dollár körül indulva néhány év alatt 120 ezer dollár fölé emelkedett, majd néhány hónap alatt két hullámban 60 ezer dollár közelébe zuhant. A két sztoriba nehéz nem belelátni a mániák és összeomlások általános jellemzőit, fűszerezve azzal, hogy ezúttal még a sarokszámok is majdnem azonosak. 2022. Q2-ben 56%-os zuhanással a bitcoin történetének második legrosszabb negyedéve zajlott le. A legrosszabb negyedéve még 2011-ben volt, amikor a bitcoinnak alig egy éve volt csak ára, csupán néhány dollárba került, vagyis a teljes piaci kapitalizációja néhány tízmillió dolláros (vagyis néhány száz mai bitcoin értékű) volt. A két időszak nem összehasonlítható. Mi vezetett 2022 vérzivataros II. negyedévéhez? A bitcoin öröknaptár szerint az előző évben mánia volt, majd miután novemberben 69 ezer dollárnál beállította új mindenkori csúcsát, az árfolyamgörbe lefelé kezdett tendálni, 2022 március végére egy bitcoin ára 45 ezer dollárra olvadt, így kezdte az ominózus negyedévet. Áprilisban folytatódott a lecsorgás, de májusban aztán elszabadult a pokol, a meggyengült mérlegű és/vagy félremenedzselt kriptós projektek láncrekaciószerűen kezdtek bedőlni, a kriptopiac pedig kapitulált. A sort a Terra-Luna projekt kezdte, az általa kibocsátott UST algoritmikus stablecoin elvesztette dollárhoz való rögzítettségét és a projekt LUNA tokenjével együtt néhány nap alatt teljesen összeomlott, amivel pillanatok alatt több tízmilliárd dollár értékű vagyon égett el. Az akkori vezető kriptós hedge fund, a Three Arrows Capital aztán júniusbanhúzta le a rolót, egyrészt a Terra-Lunának való kitettség, másrészt az alkalmazott hatalmas tőkeáttétel okozta a vesztét. Hasonló sorsra jutott a kriptoeszközök hitelközvetítésével foglalkozó Celsius Network. A cég az ügyfelek pénzét túlzott kockázatvállalás mellett próbálta fialtatni, többek között a Terra-Luna hálózatán is. Szintén júniusban az ügyfél kiutalások felfüggesztésére kényszerült, majd néhány hét múlva hivatalosan is csődvédelembe menekült. Mindemellett több más, kisebb-nagyobb kriptós projekt is ennek az időszaknak vált áldozatává. A láncrekaciószerűen egymást kiváltó, sorozatos pozíció likvidálások, a túlzott tőkeáttétel kényszerű leépítése 2022. II. negyedévében csúcsosodott ki. A befektetési környezet azonban a kriptók világán kívül is meglehetősen borús volt, ami súlyosbította az eseményeket. A Covid-járvány után több szektorban is ellátási gondok alakultak ki, az infláció már kezdett elszabadulni, miközben globálisan is még nulla közelében voltak a kamatok, ahova a járvány kezdetekor vágták le. Az ukrajnai háború februári kitörése, majd az olaj- és gázárak elszabadulása tovább fokozták az inflációs nyomást. A jegybankok világszerte ekkoriban kezdtek neki a kamatemelési ciklusnak. Mindennek következtében a Nasdaq 100 index 2022. Q2-es teljesítménye is tragikusan alakult, 23%-ot zuhant, amely a 2008-as válság óta nem látott negyedéves lejtmenet volt. A kriptopiac kapitulációjához tehát legalább négy dolog vezetett: az árfolyamesés következtében már az időszak elején meggyengült mérlegek, egy rendszerszinten is fontos projekt hirtelen összeomlása, a még mindig túlzott tőkeáttétel és kockázatvállalás, valamint a 2008 óta nem látott komorságú általános befektetési környezet. A négy évvel ezelőtti mintát alapul véve a bitcoin akár 28 ezer dollárig is eshet. Kapitulációnak azt nevezzük, ha a február elején beállított 60 ezres lokális mélypont alá jelentősen beesik. Nyilvánvalóan nem tudjuk a választ arra, hogy ez megtörténik-e a közeljövőben, viszont az alábbiakban összehasonlítjuk a mai helyzetet a négy évvel ezelőttivel. Mindenképpen közös pont az eddigi árfolyamesés mértéke, de a kriptoeszközök világa ennek ellenére ma nem tűnik annyira sebezhetőnek, mint amilyen négy évvel ezelőtt volt. Akkoriban a Terra-Luna kapcsán mi magunk is beszámoltunk arról, hogy a tokenomikájuk hibás, az UST és LUNA páros halálspirálba kerülhet és rövid idő alatt teljesen elértéktelenedhet, ami végül be is következett. Nem meghekkelték, hanem magától omlott össze. A kriptopiac kapitulációját ez a szikra indította el. Ehhez képest ma nem látunk a Terra-Lunához hasonló, rendszerszinten is fontos kriptós projektet, melynek tokenomikájába potenciálisan gyors összeomlást okozó hiba lenne kódolva. Vannak kockázatok, például hogy a Tether stablecoin tartalékában kisrészben található arany és bitcoin (aminek egyáltalán nem kéne ott lennie), vagy hogy a Strategy a saját tőke mellett kismértékben hitelből vásárolt bitcoint. Ezek szintjét folyamatosan követjük, de nem tartjuk valószínűnek, hogy mostanában gondot okoznának. Mindemellett az iráni háborúra adott piaci reakció azt mutatja, hogy a kriptoeszközök piacán a tőkeáttétel szintje már biztonságosan alacsony lehet (ellentétben az arannyal). Végül az általános piaci környezet sem tűnik egyelőre annyira veszélyesnek, mint négy éve. A részvénypiac szerint legalábbis biztosan nem, például a Nasdaq 100 vagy az S&P 500 április második felében új mindenkori csúcsára ment. A háború elhúzódása vagy eszkalálódása negatív hatással lenne a gazdasági növekedésre, de a kezdeti ijedtség után a részvénypiac már a konfliktus lezárását árazza. Habár az olajpiaci felfordulás inflációs kockázatokat rejt, de az infláció jelenleg jóval horgonyzottabb, mint négy évvel ezelőtt. Ugyan az új Fed-elnök a mennyiségi lazítás ellen foglal állást, viszont előbb-utóbb kamatcsökkentéseket várhatunk tőle. Összefoglalva, a bitcoin árfolyamalakulása nagyon hasonlít a négy évvel ezelőttihez, de a felszín alatt több fontos különbséget fedezhetünk fel az akkori állapotokhoz képest. Akkor tényleg minden összejött a kapitulációhoz, aminek a megismétlődése most kevésbé valószínű. Természetesen változhatnak a körülmények, például eszkalálódhat a háború vagy egy rendszerszinten fontos kriptós projektet meghekkelhetnek, melyek súlyos következményekkel járhatnak. Habár mindennek az esélyét egyáltalán nem gondoljuk elhanyagolhatónak, de azt tartjuk valószínűbbnek, hogy ezúttal a kriptoeszközök piaca Q2-ben nem fog kapitulálni. Borítóképena Graphisoft Parkban álló Satoshi Nakamoto-szobor. JOGI NYILATKOZAT A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.