● news.bsdnet.hu

Két nagy válság befolyásolta a Baltikum-Balkán tengely költségvetési politikáját: 2008 és 2020, de a térség mindkét esetben konszolidálni tudta az egyenlegeket. Magyarország költségvetési pályája a régión belül sajátos ívet mutat. Az államháztartás egyenlege a gazdaságpolitika egyik legárulkodóbb lenyomata. Megmutatja, hogy egy ország többet költ-e, mint amennyit beszed, és hogy a költségvetési fegyelem mennyire képes átvészelni a válságos időszakokat. A BB tengely tizenegy országának elmúlt három évtizede e tekintetben sűrű tanulságokkal szolgál: a rendszerváltás utáni konszolidációtól a 2008-as pénzügyi válságon és a koronavírus-járvány fiskális sokkján át egészen a jelenlegi költségvetési helyzetig. Költségvetési egyenleg Az állam bevételei (adók, járulékok) és kiadásai (közszolgáltatások, szociális juttatások, beruházások) közötti különbség. Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, többletről, ellenkező esetben hiányról beszélünk – utóbbi esetén az állam hitelt vesz fel a különbség fedezésére. Közel harminc évvel ezelőtt, 1997-ben a térség megosztott képet mutatott. Észtország, Bulgária, Horvátország és Lettország enyhe többlettel vagy kiegyensúlyozott költségvetéssel rendelkezett, míg Litvánia közel tizenkét százalékos GDP-arányos hiánnyal a régió legsúlyosabb pozícióját foglalta el. Szlovákia hat, Magyarország öt és fél, Lengyelország és Románia négy-négy és fél százalékos deficitet mutatott. A BB tengely átlaga közel három százalékos hiánynál állt. A 2008-as pénzügyi válság a költségvetési egyenlegeket az egész térségben drámaian rontotta. A BB tengely átlaga a válság előtti egy-két százalékos hiányról közel hat százalékra ugrott. A legmélyebb zuhanást Lettország szenvedte el: 2010-re a deficit közel kilenc százalékra tágult, de Románia, Lengyelország és Litvánia is hét százalék körüli hiánnyal zárt. Észtország ebben az időszakban is kitűnt: mindössze fél százalékos hiánnyal vészelte át a válságot, megőrizve a régió legjobb pozícióját. A tízes évek közepétől a térség nagy része konszolidációs pályára állt. 2017 és 2019 között több ország – köztük Bulgária, Csehország, Horvátország és Litvánia – kiegyensúlyozott vagy enyhe többletet mutató költségvetéssel rendelkezett. A BB tengely átlagos hiánya fél százalék alá csökkent, ami a vizsgált három évtized legjobb időszaka volt. A kivételt Románia és Magyarország jelentette: előbbi négy és fél, utóbbi két százalékos deficitet mutatott 2019-ben is. A koronavírus-járvány ezt a konszolidációt egy csapásra felülírta. 2020-ban a BB tengely átlaga hat és fél százalékos hiányra ugrott, ami a teljes vizsgált időszak legrosszabb átlaga volt. Románia közel tíz, Szlovénia közel nyolc, Magyarország hét és fél százalékos deficitet produkált. A legkisebb romlást Bulgária mutatta, ahol a hiány nem egészen négy százalékra emelkedett. A jelenlegi, 2025-ös adatok figyelemre méltó fordulatot mutatnak: a BB tengely mind a tizenegy országa pozitív egyenleggel rendelkezik. Ez a két évtized során nem tapasztalt helyzet részben a költségvetési kiigazítások, részben a gazdasági növekedés hatásának tudható be. Románia jelenleg közel hét százalékos többlettel a rangsor élén áll – ami különösen feltűnő, tekintettel arra, hogy 2024-ben még kilenc százalékos deficit jellemezte az országot. A rangsorban ez tíz helynyi javulás öt év alatt, ami a térség legnagyobb pozitív elmozdulása. Észtország közel öt, Horvátország és Magyarország négy és fél százalékos többletet mutat. A rangsor alján Csehország és Szlovénia áll, igaz, két és fél százalékos többlettel, ami abszolút értelemben szintén kedvező. Magyarország költségvetési pályája a régión belül sajátos ívet mutat. Harminc évvel ezelőtt a kilencedik helyen állt öt és fél százalékos deficittel, és a pozíció a következő két évtizedben sem javult érdemben: 2020-ban a kilencedik helyen állt hét és fél százalékos hiánnyal. Jelenleg a harmadik helyre lépett előre, ami hat helynyi javulást jelent öt év alatt, és a költségvetési egyenleg pozitívba fordult. A három évtizedes adatsor legfontosabb tanulsága, hogy a költségvetési fegyelem a BB tengely országaiban nem állandó, hanem ciklikus jellegű. A válságok rendre felülírják a konszolidációs erőfeszítéseket, de a helyreállás üteme és mélysége országonként eltérő. Észtország és Bulgária tartósan fegyelmezettebb fiskális pozíciót tart, míg Románia, Magyarország és Lengyelország esetében a hiány mértéke a régió átlagánál tartósan magasabb volt – bár a legfrissebb adatok éppen ezekben az országokban mutatják a legmarkánsabb fordulatot. ABB Tengelya Baltikum és a Balkán országainak teljesítményétveti össze évtizedes távlatban. A sorozattöbbi részét itt találod.