● news.bsdnet.hu

A Karintia nem szokványos rendezvénye a gabonapiaci értéklánc szereplőinek véleménycseréjére és az interaktív panelbeszélgetésekre fókuszált, lehetőséget biztosítva a termesztőknek, felvásárlóknak, a malomipar képviselőinek, minőségellenőrzési és kutatási partnereknek, valamint a gépkereskedőknek a vélemények ütköztetésére. A rendezvény egyediségét a teljes ellátási lánc szereplőinek aktív jelenléte mellett a termelőket bevonó, nyílt szakmai párbeszéd jelentette. Az ország pékjének – Szabadfi Szabolcsnak részvétele jóval több volt egy egyszerű reklámfogásnál, hiszen az ismert kézműves pék nívós termékeivel és hivatástudatával kiválóan igazolta a minőségi sütőipari áruk, ezáltal pedig a prémium minőségű búzafajták piaci létjogosultságát. Szabadfi Szabolcs és a Karintia aktív szakmai együttműködésének célja a hazai búzatermesztés és a magyar kenyérkultúra színvonalának emelése. Elengedhetetlen a prémium búza pontos kritériumainak meghatározása. A csúcsminőség esetében az elsődleges szempontot a reológiai jellemzők jelentik, vagyis nem csupán a fehérjetartalom mennyiségi mutatói, hanem a fehérje minőségét mutató paraméterek állnak a fókuszban. Elsősorban ezek azok a mutatók, amelyekre alapozva az olasz vagy az osztrák importőrök, illetve egyre több hazai feldolgozó is hajlandó magasabb felvásárlási árat fizetni. Berkes Gábor, a Gabonaszövetség frissen megválasztott elnöke, a Cargill regionális vezérigazgatója – aki az Olaszországtól Moldováig terjedő térségben évente megközelítőleg 5,5 millió tonna termény kereskedelmét koordinálja – rámutatott: a hazai termesztők egymillió hektáros területen több mint 200 búzafajtával dolgoznak, ami gátolja a homogén árualap kialakulását, ez pedig nehezíti az értékesítést. Drienyovszki László , a Good Mills nyersanyag-beszerzési igazgatója megerősítette: a belföldi malmok részéről is fokozódik az igény az egységes, prémium minőségű nyersanyagra, hogy ki tudják szolgálni a sütőipar elvárásait. Berkes Gábor emellett kiemelte: jelentős mértékben mutatkozik igény a prémium búzára, a szakértő becslése szerint 300-500 ezer tonnát gond nélkül el lehetne helyezni minden évben a piacokon. Szabadfi Szabolcs /Szabi a Pék a Karintia prémium nagykövete/, Berkes Gábor- Cargill, Párkányi Gábor-Mertcontrol, Drienyovszki László-Good Mills – Fotó: Agroinform A szakértők egyetértettek abban, hogy a helyi adottságokhoz igazodó gazdálkodás mellett a kevesebb, de tudatosan megválasztott, piaci igényekhez igazodó fajták vetése és az eltérő minőségű tételek keverésének elkerülése biztosíthatja a prémium fajták versenyképes termesztését. Bene Zoltán, Karintia – Fotó: Agroinform Bene Zoltán , a Karintia cégvezetője hangsúlyozta: " Csak átgondolt, teljes körű, határozott stratégiával érdemes utat mutatni. Egyre többen csatlakoznak hozzánk, ismerik meg a Karintia prémiumbúza-programját. A hazai búzaexport elsődleges célpiacai a hazai malmok mellett Olaszország és Ausztria, ahol egyre inkább csak a kiemelkedő minőségű búzával fogunk tudni labdába rúgni." Emlékeztetett az egyik alapvető követelményre, miszerint olyan fajtákat kell választani, amelyek genetikailag képesek a kiváló reológiai mutatókra, teljesítve a legszigorúbb olasz és osztrák sütő- és élelmiszeripari elvárásokat. Ez éppúgy a genetikában kódolt tulajdonság, mint például a hatékony tápanyag-hasznosítás. Alapvető feltétel, hogy nem csupán ismerni-, hanem alakítani kell a piacot. Kiemelte: a fajtaválasztás során érdemes körültekintően a piaci igényeket figyelembe véve, tudatosan eljárni. A prémium fajtáinkat az olasz piac jellemzően fajtanév szerint különbözteti meg, terménykereskedőként az elmúlt évtizedekben erre nagy hangsúlyt fektettünk. Amennyiben valaki prémium búza előállításába fog, lényeges, hogy előzetesen mérje fel a gazdaság éghajlati adottságait, a talajviszonyokat és az alkalmazható agrotechnikai megoldásokat. A rendezvényen elhangzott, hogy a minőségi búzatermesztés nem igényel nagyobb mennyiségű inputanyagot vagy költségesebb technológiát, így extra kiadások nélkül is elérhető a jövedelmező minőség és a megfelelő hozam. Technológiai kérdések feszegetése: Mihálovics György-Nufarm, Pais István-Huminisz, Szász Zoltán- Horsch GmbH, Dr. Ásványi Balázs-Széchenyi István Egyetem – Fotó: Agroinform A szakértők kiemelték: a talajadottság ismerete alapfeltétel, plusz pénzügyi ráfordítással nem kell kalkulálni a bőtermő fajták használatával összevetve. Külön nyomatékosították a szakszerű raktározás jelentőségét. Jelentős anyagi veszteséget és bevételkiesést könyvelhet el a gazdaság, ha a raktárban összekeveredik a prémium tétel a normál étkezési vagy takarmányminőségű búzával. Bene Zoltán a mennyiségi szemléletről a prémium kategóriára történő átállás kapcsán hangsúlyozta: nem a nagy termőképességű fajták termesztésével van probléma, hanem azzal, hogy a bőtermő és a prémium minőséget képviselő fajták aránya jelentősen eltolódott az előbbiek javára. Kiemelte, hogy a Karintia Prémium Búza Program nem egy múló trend vagy divathullám, hanem egy tudatos, hosszú távú stratégia. A program célja a korszerű prémium genetikai alapok termesztésének támogatása adatalapú döntéshozatallal, az értékesítés közvetlen segítése, a termelők szakmai edukációja, valamint az értéklánc szereplőinek összekapcsolása. Mindezek megvalósításánál alapvető szempont a gazdaságosság és a költséghatékonyság. A szakmai találkozó tanulságairól kérdeztük a részt vevőket: Sok ilyen jellegű fórumra lenne szükség, ahol a búza termékpálya valamennyi képviselője képviselteti magát. Kiemelten fontos a véleménycsere és a szakmai diskurzus, mivel a különböző ágazatok ebből a párbeszédből ismerhetik meg egymás elvárásait, fejlesztési céljait és az aktuális problémákat. Ezek ismeretében megvalósulhat a minőségi egyensúly a különböző búzatípusok termesztésében. A prémium búzának pedig nemcsak a kiváló sütőipari mutatók elérésében van nagy szerepe, hanem a homogén minőségű árutételek létrejöttében is. A minőségi búzatermesztés jövedelmezőségét és hatékonyságát nem lehet egyetlen összetevőre redukálni; a siker érdekében komplex módon, több lényeges aspektus alapján kell elemezni a folyamatokat. A gazdálkodókat ehhez a rendezvényhez hasonlóan, intenzíven be kell vonni a szakmai kommunikációba, hiszen az ő gyakorlati tapasztalataik mutatnak rá leginkább a napi szintű kihívásokra és a lehetséges megoldásokra. A jövedelmezőségi lánc kiindulópontja a talajminőség, amely alapjaiban határozza meg a növények fejlődési képességét. Erre épül a tudatos fajtaválasztás, mivel a kedvező genetikai tulajdonságokkal rendelkező vetőmagok képesek csak stabilan hozni az elvárt értékeket. A technológiai színvonalat a pontos tápanyag-utánpótlás és a célzott, okszerű növényvédelem adja meg, amelyek együttesen biztosítják a magas sikértartalmat és a kórokozókkal szembeni ellenállóságot. Ugyanakkor a gazdasági környezet is meghatározó jelentőségű. A birtokszerkezet nagysága és tagoltsága komolyan befolyásolja az egységnyi területre vetített költségeket, míg a termelői integráció biztonságot és erősebb tárgyalási pozíciót nyújt a piacon. Végül, de nem utolsósorban az értékesítési csatornák tudatos megválasztása dönti el, hogy a megtermelt minőségi plusz ténylegesen megjelenik-e a felvásárlási árban. A valódi siker kulcsa a termelés, a szállítás, a logisztikai háttér, az értékesítés, valamint a feldolgozás fázisainak szoros, részletekbe menő összefüggéseiben és ezek finomhangolásában rejlik. Ahhoz, hogy érdemi elmozdulást érjünk el a hazai gabona-, és ezen belül a búzatermesztés területén, az ellátási láncon belül jóval intenzívebb kommunikációra, közös gondolkodásra és együttes cselekvésre van szükség. Horizontális és vertikális szinten egyaránt el kell indítani ezt a folyamatot, ahol mindenki előtt egyetlen cél lebeg: fenntartható, kifizetődő módon állítsunk elő stabil minőségű terméket, amelyet keres a piac. A prémium búza pontosan ilyen. A résztvevők számából és a beszélgetések színvonalából egyértelműen látszik, hogy a közös munka jó irányba indult el. A minőségi élelmiszerláncot nem a végterméknél, hanem már a piaci és fogyasztói igényekből kiindulva, a búzafajtáig és a termőföldig visszavezetve kell tervezni. A beltartalom, a liszt- és búzaminőség, valamint az egészséghatás mérhetősége kulcsfontosságú a piacképesebb termékek és a jobb ár eléréséhez. Különösen fontos üzenet volt számomra, hogy a magyar élelmiszer akkor tud valódi többletértéket képviselni, ha igazolható, mit tud, és mérhető, milyen hatást gyakorol a fogyasztóra. Továbbá itt is látszott: a teljes értéklánc szereplőinek összefogásával és együttműködésével valódi piaci előnyt és magasabb hozzáadott értéket lehet teremteni." A hazai prémium búza termesztését népszerűsítő szakmai rendezvényeink alkalmával egyetértettünk abban, hogy a kiszámíthatatlan jövőt nem jósolni kell, hanem aktívan alakítani! Ezért utat mutatunk, egy járható alternatívát, a prémium búza stratégiáját. A mennyiségi fehérjeszemléletet fel kell váltania a minőségi fehérjeszemléletnek, vagyis a fajták reológiai tulajdonságainak előtérbe helyezésének. Ehhez a teljes ellátási lánc kooperációja elengedhetetlen. Ez fogja ugyanis alapjaiban meghatározni, hogy képesek leszünk-e stratégiát váltani, és hogy ez a változás jövedelmező formában, fenntarthatóan valósul-e meg. Nem egyedülálló a Karintia prémiumbúza-program kezdeményezése, hiszen Ausztriában már évtizedek óta eredményesen építik és következetesen alkalmazzák a prémiumbúza-modelleket. A termelők és a megjelent előadók pozitív visszajelzései tovább erősítik elkötelezettségünket és motivációt adnak a folytatáshoz. Fotó: Karinta Kft. A rendezvény minden szempontból előremutató szakmai találkozó volt. Szabi a pék rendkívül ízletes kenyere bizakodásra ad okot, hogy adalékanyag-mentes, minőségi alapanyagból készült, jó ízű pékáru kerülhet a fogyasztók asztalára. Indexkép: Karintia Kft.