● news.bsdnet.hu

A bruttó 625 ezer forintnál kevesebbet keresők adójóváírását, a minimálbér 15 százalékos adójának 9 százalékra csökkentését, a gazdagoknak 1 százalékos vagyonadót, a kisvállalkozóknak pedig a KATA visszahozását jelentette be Kármán András leendő pénzügyminiszter. Vajta Zoltán Közéleti újságíró Ezeket látta már? Cikkünk frissült A bizottsági meghallgatáson elhangzott expozéalapjaiban írná felül a magyar gazdaságpolitikát, a hangsúlyt a társadalmi igazságosságra és a kiszámíthatóságra helyezve. A leendő miniszter szerint a jelenlegi adórendszer aránytalanul terheli az alacsony keresetűeket, ezért az SZJA-adójóváírás bevezetésével közvetlen segítséget nyújtanak a mediánbér alatt élőknek. –A minimálbér adójának 9 százalékra mérséklése minden érintett zsebében évi 240 ezer forint pluszt hagy, mert a megélhetés nem lehet luxus –mondta Kármán András miniszterjelölt. A kieső bevételeket a „gazdagok adója” ellensúlyozza: a legfelső 1százalék számára előírt 1 százalékos vagyonadó a közös teherviselés új alapja lesz. Emellett a kisvállalkozók megsegítésére a KATA visszavezetését és kibővítését ígéri, hogy a szakemberek újra egyszerű és átlátható keretek között dolgozhassanak. A fogyasztói árak mérséklését az alapvető élelmiszerek, a gyógyszerek, valamint a zöldség és gyümölcs ÁFA-csökkentése szolgálja majd. Kármán András diagnózisa szerint a magyar gazdaság tartós válságban van: a GDP alig nőtt az elmúlt négy évben, a beruházások 25 százalékkal estek vissza, az ipar pedig folyamatosan zsugorodik. –A magyar gazdaság egy alacsony hozzáadott értéket előállító összeszerelő üzemmé vált, ahol a növekedést a forint gyengítésével és ázsiai vendégmunkásokkal próbálták megvenni. Az új modell a termelékenység növelésére és a képzettebb munkaerőre épít. A leendő miniszter szerint az államnak nem betonba, hanem az emberekbe – oktatásba és egészségügybe – kell fektetnie, mert ezek nélkül nincs valódi felzárkózás.Ez a hiteles pálya teszi majd lehetővé az euró bevezetését is a ciklus végére. A jelölt élesen bírálta a „hetente átírt” költségvetések korszakát. Ígérete szerint a büdzsét minden évben ősszel fogadják el, és minden módosítás visszakerül a Parlament ellenőrzése alá. –Megszüntetjük azt a gyakorlatot, hogy a kormány az Országgyűlés jóváhagyása nélkül, titokban rendelkezzen az adófizetők pénzéről. A tisztességes verseny helyreállítása érdekében fellépneka rendszerszintű korrupció ellen. Kármán szerint véget kell vetni annak, hogy a közbeszerzéseket ne a leghatékonyabb cégek, hanem a politikai kegyeltek nyerjék. Az új pénzügyi vezetés célja egy olyan kiszámítható üzleti klíma, ahol tilos a visszamenőleges jogalkotás, és ahol a valódi vállalkozói teljesítményt díjazzák a korrupció helyett. Frissítés: Kármán András expozéjában világossá tette, hogy a kormányzati ciklus végére, 2030-ra 3 százalék alatti költségvetési hiányt fog elérni a magyar gazdaság. Ez nem csupán egy önkényes szám, hanem az euró bevezetésének egyik legfontosabb alapfeltétele. A jelölt szerint a cél egy olyan hiteles és kiszámítható költségvetési folyamat fenntartása, amely kijelöli az utat a közös európai pénz felé. Kármán hangsúlyozta, hogy az euró bevezetésének kérdésében a kormány széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést fog folytatni, hogy a lakosság és a gazdasági szereplők is értsék és támogassák a váltást. A miniszterjelölt szerint a kiszámíthatóbb üzleti környezet alapvető fontosságú, hiszen ez ösztönzi leginkább a beruházásokat, a verseny erősödése pedig törvényszerűen javítja a termékek és szolgáltatások minőségét. Kármán András programjának végső célja, hogy a gazdasági mutatók javulása ne öncélú legyen, hanem a mindennapi életben is érezhető változást hozzon.– Azt akarjuk, hogy a gazdasági növekedésből végre egy működőképes és emberséges Magyarország szülessen. A leendő miniszter szerint az új, emberközpontú modell biztosítja majd, hogy az ország ne csupán statisztikailag teljesítsen jól, hanem a polgárai számára is stabil és biztonságos jövőt kínáljon. Kármán András expozéjában világossá tette: az egy százalékos vagyonadó bevezetése nem egy kijátszható ígéret, hanem egy szigorúan ellenőrzött rendszer része lesz. A leendő miniszter szerint a magyar milliárdosoknak felesleges trükközniük, mert a nemzetközi pénzügyi környezet alapjaiban változott meg az elmúlt két évtizedben. –Aki azt hiszi, hogy eldughatja a vagyonát, az téved. Ma már Svájcban, az amerikai offshore helyszíneken vagy a klasszikus adóparadicsomokban sem lehet anonimizálni a betéteket úgy, mint húsz éve. A miniszterjelölt kifejtette, hogy a modern nemzetközi egyezmények és az átláthatósági szabályok miatt a "vagyoneltüntetés" kora lejárt. Ugyanakkor rámutatott: a magyar gazdagoknak nem is éri meg külföldre menekíteni a tőkéjüket. Kármán szerint az új rendszer logikája egyszerű: a vagyonadó nem büntetés, hanem a társadalmi szolidaritás eszköze egy olyan országban, ahol az EU-n belül az egyik legszélsőségesebb a vagyon megoszlása. Kármán András szerint a magyar gazdaság legnagyobb tartaléka a hazai kis- és középvállalkozásokban rejlik, de fejlődésüket jelenleg nemcsak az adók, hanem a fojtogató adminisztráció is gátolja. A miniszterjelölt szerint tarthatatlan, hogy a kisebb cégeknek több energiájuk megy el a papírmunkára, mint az érdemi munkára. A leendő miniszter hangsúlyozta, hogy véget vetnek a „közlönyalapú” kormányzásnak is: kiszámíthatóságot ígér, ahol a vállalkozók nem a hírekből tudják meg egyik napról a másikra, hogy megváltoztak a működési feltételeik. A külföldi nagyvállalatokkal kapcsolatban megjegyezte: a probléma nem a jelenlétükkel van, hanem azzal, ha nem tartják be a szabályokat, vagy ha a tevékenységüknek nincs pozitív „tovagyűrűző” hatása a magyar beszállítókra. A lakhatás kérdésében Kármán éles kritikával illette az eddigi egyoldalú politikát. Bár a támogatásokat nem szüntetik meg, a fókuszt a kizárólagos lakástulajdon-szerzésről a bérlői piac felé is eltolják. Kifejtette, hogy az eddigi rendszer csak az ingatlanárak drasztikus emelkedéséhez és a válság súlyosbodásához vezetett. –Nem lehet egyetlen sémát ráhúzni az országra. Egészen más segítségre van szüksége egy budapesti pályakezdőnek, mint egy vidéki szakembernek. A program kulcseleme a bérlői piac megerősítése, a kollégiumi férőhelyek bővítése és a szolgálati lakások rendszerének újjáélesztése. Kármán András a szociális biztonság megerősítése kapcsán külön kitért a nyugdíjasok helyzetére is. Bejelentette, hogy a legalacsonyabb járandóságok szintjét radikálisan megemelik, hogy véget vessenek az időskori mélyszegénységnek. A leendő miniszter hangsúlyozta, hogy az új kormány nemcsak megtartja a 13. havi nyugdíjat, hanem bevezeti a 14. havi nyugdíjat is, mint a megbecsülés és a gazdasági növekedésből való részesedés eszközét. Azok számára, akiknek a nyugdíja elmarad a 200 ezer forintos szinttől, egy új támogatási formát is bevezetnek: ők a készpénzes juttatáson felül egy speciális SZÉP-kártyát kapnak majd. A Tisza Párt korábbi igérete szerint ezt élelmiszerre, gyógyszerekre, egészségmegőrzésre és orvosi segédeszközökre, valamint pihenésre és belföldi üdülésre lehete költeni.