● news.bsdnet.hu

A kétharmad roppant kényelmes. Kényelmes a kormányzó többségnek, hiszen a törvényhozás gépezete akadálytalanul zakatol, de kényelmes az ellenzéknek is, hiszen a felelősség súlya nélkül lehet hátradőlni a bársonyszékekben. Amikor a parlamenti matematika mindent előre eldönt, a vitának elvész a tétje. És ha nincs tét, a Tisztelt Ház százkilencvenkilenc képviselője menthetetlenül unatkozni kezd. Békebeli időkben ilyenkor a folyosókon suttogtak, vagy a büfében ütötték el az időt a honatyák. Ma viszont előkerülnek a zsebekből az okostelefonok, és a patinás ülésterem szép lassan átalakul egy egészen abszurd filmszínházzá. Ebben az elkényelmesedett tempóban az új osztályfőnök , Magyar Péter is láthatóan visszavett. Ő mostanában elsősorban azzal szórakoztatja magát és a Házat, hogy történelemórát tart a pulpitusról. Ezek a kis kitérők korábban szórakoztatóak voltak, tele popkulturális kikacsintással, a keddi előadásra azonban már csak egy 1984-es Orwell-idézetre futotta – ami tudvalevőleg minden magát nagyon értelmiséginek gondoló elsőéves bölcsész kötelező referenciaalapja. Ám a miniszterelnök még ezzel a rutinnal is kiemelkedik a telefonnyomkodó statisztériából. Bár korábban határozott ígéretet tett rá, hogy kitiltja a házból a mobilokat, ez egyelőre elmaradt. A képviselők így zavartalanul szórakoztathatják magukat és a nagyérdeműt: mozgóképes krónikásként örökítik meg a semmit. A legkellemetlenebb alakítás díjáért az elmúlt napokban egy fideszes és egy tiszás képviselő is bejelentkezett. Radics Béla, a kormánypárti padsorok fáradhatatlan vloggere például azzal a jelenettel pályázik, amelyben éppen elkésik a plenáris ülésről, miközben arról értekezik a kamerának, hogy a Fidesz számára ez az egész nem csupán egy Netflix-sorozat. Az akcióba lendülő Béci képviselő úr legemlékezetesebb jelenete eddig mégis az volt, amikor drámaian megmutatta a követőinek: milyen felháborító, de az alsóházi terem teljesen üres! Igaz, aznap nem is volt plenáris ülésnap, de a tények ritkán zavarják meg az ihletet. Ahogy az sem zavarja meg hősünket, ha történetesen van ülés: olyankor simán posztol arról, hogy a legnagyobb vita közben elhagyja a termet, mert ellenállhatatlan vágyat érez egy kávé iránt. Az esetet még kellemetlenebbé teszi, hogy ezt a „poént” Rétvári Bence és a KDNP-frakció több tagja már elsütötte, így még csak kreatívnak se lehet nevezni az ötletet. Azonban a túloldalt, a kormánypárti padsorokban sem kell a szomszédba menni egy kis képzavarért. Balogh Mihály tiszás képviselő egyenesen rá akart csatlakozni erre az elszabadult „abszolút filmszínház” vonalra, ám olyat nyilatkozott, amiből ember legyen a talpán, aki kibogozza a dramaturgiát: Ez ma megint nagyot fog szólni. Jobb, mint egy évadzáró epizód. Ez az, amiről az ember nem szívesen marad le, és van egy jó hírem: ezen a héten dupla epizóddal jövünk. Tegnap a Sándor-palotánál valamiféle színházi előadás volt, sajnos érdeklődés hiányában a tegnapi előadás elmaradt. Az epizód viszont ma az Országgyűlésben folytatódik. Ezt sokan nem fogják zsebre tenni. Értem én a jó szándékot a sorozatos metafora mögött, de itt mintha elgurult volna a rendezői pirula. Ha a tegnapi színházi előadás elmaradt, akkor hogyan folytatódik ma az epizód az Országgyűlésben? Mióta jelent egyáltalán alsóbbrendűséget a színház a futószalagon gyártott sorozatokkal szemben? És mitől lenne valami jobb, mint egy évadzáró epizód? Ez az okfejtés logikailag nagyjából olyan, mint a kivédett gól paradoxona. Persze a modern parlamenti színjátszás stáblistájáról sokakat ki lehetne még emelni. Mondjuk a saját bevallása szerint szexi ellenzéki politikust , a fideszes Takács Pétert – aki Facebook-profiljának url-címében még egészségügyi államtitkár –, aki a vita hevében a Facebookon posztolt egy felháborodott képet arról, hogy a tiszások… nos, facebookoznak. Hát mi ez, kérem szépen, ha nem maga az abszolút filmszínház. (Borítókép: Velkey György László az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 9-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!