● news.bsdnet.hu

Ausztriában, a mindössze 2500 fős karintiai kisvárosban áll a világ egyik legfurcsább épülete, a Geteilte Kirche am Kreuzbichl, a megosztott vagy kettévágott templom. A különleges, kétrészes épületet szó szerint kettévágja egy keskeny, ám ma is használt aszfaltút, ahol az egyik oldalon a padokban ülnek a hívek, a másikon meg a pap beszél hozzájuk, miközben régen néha elhaladt közöttük egy-egy lovaskocsi, ma pedig egy-egy autó. Az újkori történelemben három magyar pap is misézett már itt, egyikük hosszú évekig volt Gmünd megbecsült lelkésze. Végh Attila Bűnügyi újságíró, oknyomozó riporter Ezeket látta már? Gmünd már a rómaiak kora óta egy kulcsfontosságú, Velencét és Salzburgot összekötő, észak-déli irányú kereskedelmi útvonal egyik állomása volt. Itt az utakat nehéz volt arrébb vinni, ha valaki kitaposott egy ösvényt, amelyen aztán egy szekér is lefért, nem kerestek újat, az volt az út. Ezen a képen jól látszik, az egyik oldalon, a tornyos kápolnában miséztek a papok, a másik oldalon álltak egykor, s ülnek ma a hívek / fotó: Facebook - 1443-ban az úthoz igazították az első szent építményt is, ami először csak egy Ausztriában tipikus kis kegyhely volt, egy kereszt a dombon, ahol az utazók és kereskedők menet közben fohászkodhattak - tárta fel a kis templom történetét a Karintiában élő, magyar származású Peter Lechner. - 1754-ben már annyira népszerű lett a kegyhely, hogy szükség volt egy nagyobb épületre. A meredek hegyoldalban futó út vonalát nem lehetett megváltoztatni, de maga az építmény is annyira híres, fontos lett már, hogy nem lehetett áthelyezni. Az oltárt is magába foglaló kis kápolna felépült a régi kereszt helyén, a hívek meg a szabad ég alatt, az út túloldalán hallgatták a misét hóban, fagyban, esőben, szélben, rekkenő hőségben. Kovácsolt vas korlát védi az imádkozókat a nyitott, teraszos templomrészben / Fotó: Facebook 1784-ben egy lelkész megsajnálta a környékbeli híveket, valamint a híressé vált hely zarándokait, és egy kétszintes épületet húzott fel az út túloldalára. Ebben két kis helyiség található egymás felett, a kápolna felé nyitottan, székekkel és padokkal - kovácsoltvas korlát védi az imádkozókat. - Az istentiszteletek innentől ét épületben zajlottak: az egyikben a pap, a másikban a hívek álltak - folytatta Peter. - Ha egy szekér haladt arra, meg kellett szakítani a prédikációt, később, az autóknál még többször, mert 1905-től osztrák szövetségi út lett a templomot kettévágó utca. Ma már létezik egy elkerülő út, de a helyiek még mindig itt közlekednek, keresztül a templomon. Zoltán atya - balról a második - több mint egy évtizede ápol barátságot a gmündi hívekkel, misézett is már a kettéosztott templomban / Fotó: Facebook Alexandra már második évtizede él Gmünd-ben, imádja a kisváros hangulatát. Amikor megtudták, hogy magyar, a helyiek örömmel üdvözölték, hiszen a kis kápolnának rengeteg magyar vonatkozása van. Kétszáz éve szokás, hogy hazánkbeli zarándokok, kispapok is felkeresik , van aki itt is ragadt. - Azonnal megfogott a mindenhonnan áradó történelem, hiszen ez a kisváros már az 1200-as években városjogot nyert, Karintiában másodikként. A kis két fél templom lenyűgöző, de igazán úgy élhetjük át, ha végig hallgatunk egy misét az utca túlsó oldaláról. 2014-ben járt nálunk először Zoltán atya, büszke voltam, hogy egy magyar pap misézett nekünk, egy kicsit nekem, annak a néhány magyarnak, akik errefelé élnek - tette hozzá meghatódva. - Nem ő volt az első a Karintia Egyházmegyében, amikor ideköltöztünk, Papp Zoltán atya volt a gmündi plébános, ő 2015-től Völkermarkt plébánosa lett, ugyanúgy erdélyi magyar, mint Tatár káplán úr, de egy harmadik magyar, Jakub Norbert esperes is misézett már a kétszer fél templomunkban. Papp Zoltán nagybányai származású esperes 2015-ig volt Gmünd állandó plébánosa a város új templomában, de misézett a híres kettéosztott templomban is/ Fotó: Karintiai Egyházmegye Tatár Zoltán János káplán jó barátságban van ma is a gmündiekkel, ha teheti, nyaranta meglátogatja a tündéri kis kettévágott templomot, szerinte ez egy nagyszerű példája annak, hogy az emberi leleményesség és a hit hogyan oldhatja meg a leglehetetlenebb helyzeteket is: - Barátaim élnek az egyházközösségben, osztrákok is, magyarok is, mindig szívesen jövök ide. Az esperes úr is környékbeli, nagybányai volt, én most Szatmárnémetiben élek és dolgozom, de a szívem egy darabja ez a parányi, ötletesen megoldott kis templom, egy apró darabja az örökségünknek - mesélte Tatár Zoltán János. - Külön öröm, hogy ennek a gyöngyszemnek magyar vonatkozása is, van, hogy ehhez én magam is hozzátehettem egy darabot. Sokat utazom, sok helyen vannak barátaim, de Gmünd, az itteniek a legkedvesebbek közé tartoznak. A hegyek között nem ritka, hogy ha egy jó telket kettévág az út, akkor az építőket nem zavarja a megosztott épület. Alsó-Ausztriában, Linsberg városában is van egy templom , amit kettéosztott az út, igaz, ott a miséket nem a "nyitott teraszos" épületben tartják. A hegyi kisvárosokban iskolák, kisebb kastélyok is vannak, amiket direkt úgy építettek, hogy a tervező eleve belekalkulálta, egy út is áthalad majd az épületen. Linsberg egyik templomát is kettévágja egy keskeny utca / Fotó: Facebook kegyhely