● news.bsdnet.hu

Reálbérpályák a Baltikum-Balkán, azaz a BB tengely országaiban. A nominális bérek emelkedése önmagában keveset árul el arról, hogyan változik a munkavállalók tényleges életszínvonala. A reálbér – vagyis az inflációval korrigált kereset – mutatja meg, hogy a fizetésemelés valóban többet ér-e, vagy csupán az áremelkedést kompenzálja. A BB tengely tizenegy országában az elmúlt évtized e tekintetben szokatlanul viharos volt: a 2010-es évek második felének dinamikus növekedését a 2022-es inflációs sokk drámaian megtörte, majd az utóbbi két évben megindult a helyreállás. Az egyes országok között azonban a zuhanás mélysége és a talpra állás üteme markánsan eltérő képet mutat. A tizenkét évvel ezelőtti kiindulópont a legtöbb országban erőteljes reálbér-növekedést rögzített. 2014-ben a BB tengely átlagos reálbér-emelkedése négy százalék felett járt. Bulgária közel tíz, Lettország hét, Lengyelország hat és fél százalékos bővülést mutatott, ami a térség felzárkózási dinamikájának egyik legkézzelfoghatóbb megnyilvánulása volt. A rangsor alján Horvátország és Szlovénia állt, ahol a reálbérek alig mozdultak: előbbi nem egészen egy, utóbbi fél százalékkal emelkedett. A 2022-es esztendő fordulópontot jelentett. Az energiaválság és az elszabaduló infláció szinte az egész térségben reálbér-zuhanást idézett elő: a BB tengely átlaga közel tizenöt százalékos csökkenést mutatott. A legmélyebb visszaesést Észtország szenvedte el, ahol a reálbérek közel huszonöt százalékkal estek, amit Lettország huszonegy és Litvánia húsz százalékos zuhanása követett. A balti államok tehát ismét kiemelkedő érzékenységet mutattak egy külső sokkra, akárcsak a 2008-as válság idején a munkanélküliség terén. Csehország és Magyarország szintén a súlyosabban érintettek közé tartozott, tizennyolc, illetve tizenhárom százalékos reálbér-csökkenéssel. A legkisebb veszteséget Bulgária, Románia és Szlovénia szenvedte el, ahol a visszaesés tíz százalék körüli volt. A 2024-es adatok szerint a térség nagy része megkezdte a helyreállást, ám a tempó országonként jelentősen eltér. A leggyorsabb reálbér-emelkedést jelenleg Románia mutatja, közel nyolc százalékkal, ami az ötödik helyről az első helyre repítette az országot a régión belüli rangsorban — tíz év alatt hét helynyi javulás. Bulgária és Litvánia hat százalék körüli növekedéssel követi. Magyarország öt százalékkal szintén a BB tengely átlaga felett áll, bár a megelőző két év halmozott vesztesége — amelynek során a reálbérek előbb tizenhárom, majd tizenöt százalékkal csökkentek — messze nem pótlódott még. Az érem másik oldala Észtország és Csehország, amelyek 2024-ben is negatív reálbér-változást mutatnak: Észtországban két és fél, Csehországban fél százalékos a visszaesés. Észtország tíz év alatt négy helyet rontott a rangsorban, és jelenleg az utolsó helyen áll. Csehország szintén három hellyel csúszott hátrébb. Szlovénia és Szlovákia ugyan minimálisan pozitív tartományba került, de az elmúlt öt évben Szlovénia átlagos reálbér-változása negatív volt, ami a régió egyedüli ilyen esetét jelenti. A reálbér-dinamika a BB tengely egészében azt mutatja, hogy a 2022-es sokk után a felzárkózási minta nem tért vissza egyformán. Azok az országok, amelyek a korábbi évtizedben a legerőteljesebb reálbér-növekedést produkálták — különösen a balti államok —, éppen a legsebezhetőbbnek bizonyultak a válság idején. A helyreállás 2024-ben megindult, de a halmozott veszteségek pótlása az elkövetkező évek egyik kulcskérdése lesz a térség munkaerőpiacán. ABB Tengelya Baltikum és a Balkán országainak teljesítményétveti össze évtizedes távlatban. A sorozattöbbi részét itt találod.