● news.bsdnet.hu

Jó esélye van a hazai alapkamat további csökkentésének, akár két alkalommal is idén. A friss gazdasági elemzés szerint tempót válthat a magyar gazdaság. Az idén várható 1,5 százalékos GDP-növekedést jövőre 2,5 százalékos bővülés követheti. Az éves infláció viszont ismét növekedhet. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Ahogy arról korábban írtunk, az alapkamat csökkentése mindenkit érint, egyebek mellett amiatt, hogy ez által a hitelkamatok is lejjebb mehetnek. Ha ez így történik, akkor a már meglévő hiteleket is olcsóbbal lehet kiváltani, vagyis alacsonyabb lehet a havi törlesztőrészlet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi döntésével változatlanul 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot, ami megfelelt a piaci várakozásoknak. A döntés azt jelzi, hogy a jegybank továbbra is óvatos, szigorú monetáris politikát folytat. A forint idei kiemelkedő erősödése viszont javította az MNB mozgásterét. A magyar deviza az euróval szemben nagyjából 8 százalékkal erősödött január és június eleje között , amivel nemcsak a régiós devizák közül emelkedik ki, hanem a feltörekvő piaci mezőnyben is az egyik legjobban teljesítő fizetőeszköznek számít. A forinterősödés mögött a lassuló infláció , a befektetők szemében hiteles és óvatos monetáris politika , valamint az euróbevezetés napirendre kerülése is szerepet játszott. Ugyanakkor a forinttal kapcsolatos erős optimizmus kockázatot is hordoz. Egy nemzetközi vagy hazai piaci hangulatváltás esetén a befektetői pozíciók gyors zárása hirtelen árfolyamgyengülést okozhat - mondta Németh Dávid, hozzátéve, hogy ez sem lehet több 5-10 forintnál. A jelenlegi piaci árazások alapján az év végéig akár 75 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető lenne, ami 5,5 százalékos év végi irányadó rátát jelentene. A K&H ennél óvatosabb forgatókönyvvel számol. Az év végéig két 25 bázispontos kamatvágás lehet reális a pénzintézet szerint. A további lazítás lehetőségét elsősorban az infláció alakulása, a forint árfolyama, a nemzetközi energia- és költségsokkok hatása, valamint a nemzetközi kamatkörnyezet határozhatja meg. Németh Dávid emlékeztetett: régiós szinten 3,5 - 3,75 százalék az alapkamat. Magyarországon pedig szerinte 2027 végére lehet elérni a 4,5- 5 százalék alatti szintet. A szakember szerint az iráni háborús konfliktus hatására számos nyersanyag ára megemelkedett. Ez termelési oldalon egyre inkább megjelenik, de az árakban még kevésbé. Egyelőre nem lehet tudni, mennyire fognak a közel-keleti katonai események tartós inflációs sokkot okozni. Németh Dávid kiemelte, hogy a májusi inflációs adat az elmúlt 25 év harmadik legnagyobb öthavi árcsökkenését jelezte itthon. - Egyre több meglepetést okoznak az első öt hónap inflációs adatai - fogalmazott. Hozzátette: - Az erősödő forint az élelmiszer-inflációban is megjelent, de a tartós fogyasztási cikkek árában is egyre jelentősebb a hatása. Az elemző szerint a tavaly márciusban bevezetett árrésstopok kivezetése már egyértelműen csak politikai kérdés, mivel az élelmiszerárak ennek a fenntartását már nem indokolják. Az elmúlt hónapokban a vendéglátást nem számítva átlagosan csökkentek az élelmiszerárak. A kormány azonban vélhetően összetett döntést hoz az árrésstop megszüntetéséről. Lehet, hogy mérlegelik a fokozatos kivezetést, illetve ezt is, hogy ezt összehangolják az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentésével - tette hozzá a szakértő. Itthon az elmúlt évek gyenge gazdasági növekedése mellett a fogyasztás nem volt rossz, de globálisan pesszimista a szakértő. Szerinte idővel itthon is meg fog jelenni a közel-keleti konfliktus árfelhajtó hatása, ami miatt továbbra is 4 százalék feletti inflációt vár év végére. Hozzátette: míg idén 2,8-3 százalék lehet az éves átlagos drágulás, jövőre meghaladhatja a 4 százalékot, főként a már említett globális költségsokk miatt. A tervezett euróbevezetés érdekében tartósan alacsonyan kell tartani itthon az inflációt, ami eddig csak 2015-ben sikerült. Bár az elmúlt hónapokban kedvező adatok jöttek ki, a jegybanknak fent kell tartani a szigorú hangvételt. IMF előrejelzései alapján globálisan a GDP-adatok romlanak, az inflációs adatok pedig emelkednek. Németország esetében 0,8 százalékos, az eurózóna egészére 1,1 százalékos gazdasági növekedést jósolnak, de a K&H szakemberei ennyire nem optimisták. Egy százalék alá várják az EU idei növekedési dinamikáját. Németh Dávid hozzátette: a német gazdasági barométer romlik, ami Magyarországnak nem kedvező. Itthon 1-2 százalékos növekedést vár, amiben továbbra is fontos szerepe lesz a lakossági fogyasztásnak . A kiskereskedelmi forgalom élénkülése megindult és elérte a 2016-17-es szinteket, ami a szakértő szerint kimondottan kedvező adat. Hozzátette: az üzemanyag-fogyasztás áprilisban már mérsékeltebb volt, és a nem élelmiszer jellegű termékek vásárlása is erősen lassult, annak ellenére, hogy a bérek jól alakultak. Az elemző kiemelte a dinamikus bérnövekedést, ami átlagosan 9 százalék, de a vállalkozói szférában alacsonyabb, míg a költségvetési, állami szektorban magasabb volt. A reálbérek 5 százalék körüli emelkedése továbbra is képes táplálni a belső fogyasztást. A kiskereskedelemben újra felpörgés jöhet . Németh Dávid hozzátette: a béremelkedés dinamikája kiegyensúlyozott, vagyis az alsó- és középrétegeknél is megjelenik. Németh Dávid kitért a munkaerőpiac gondjaira is. Globálisan az MI előretörése még csak az elbocsájtások 10 százalékáért felel, de évről évre növekszik ez az arány aránya. Egyre több tanulmány szerint főként a fiatalkori munkanélküliség ugorhat meg a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. Itthon az a fő kérdés, hogy átvehetik-e a hazai munkavállalók a külföldiek helyét - húzta alá a szakember. Jelenleg mintegy 110 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban, de az új kormány kevésbé akar támaszkodni rájuk. Kérdés, hogy honnan lesz potenciális tartalék. A szakember szerint körülbelül 50 ezer fő vonható be a munkaerőpiacra. Hozzátette: alulfoglalkoztatottságra utal, hogy csökkent itthon a ledolgozott órák száma, és nőtt a munkanélkülieké. Szerinte szerkezeti átalakulás indulhat el a munkaerőpiacon. Az ingatlanpiac 21-22 százalékra tette a magyar ingatlanpiac túlértékeltségét, míg uniós elemzések alapján a hazai a második legtúlértékeltebb ingatpiac az EU-ban. Németh Dávid szerint ennek a hitelfelvétel megugrása miatt van a legnagyobb kockázata. Szerint az a legfontosabb, hogy legyen munkájuk a fiataloknak, akik felvették ezeket a hiteleket. Ha ugyanis átfordul a munkaerőpiac, abban lát kockázatot. Az alacsony gazdasági növekedés miatt az elmúlt években folyamatosan csökkent a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor az ingatlanpiacon lassú normalizálódást vár és nem gyors korrekciót. A jelenlegi kilátások alapján az idén 1,5 százalékos GDP-növekedés, jövőre pedig gyorsulás jöhet a magyar gazdaságban Németh Dávid szerint. 2027-ben 2,5 százalékos lehet a növekedési tempó, azt követően pedig az éves bővülés üteme már elérheti a 3 százalékot is. - A magyar gazdaságra lassú bővülés vár - mondta az elemző. - A hosszabb távon fenntartható, stabil növekedéshez viszont nem elég a fogyasztás élénkülése vagy néhány nagyberuházás megvalósulása, ehhez hatékonysági, versenyképességi és termelékenységi előre lepésre is szükség van – tette hozzá Németh Dávid. A szakértői elemzésről készült Economx-összefoglaló szerint a tartós fordulathoz nem elég egy esetleges kamatcsökkentés. Fegyelmezett költségvetésre, kiszámítható gazdaságpolitikára és termelékenységi fordulatra lenne szükség. infláció