● news.bsdnet.hu

A kerted szomjasnak tűnik, pedig rendszeresen locsolsz? Lehet, hogy nem a víz mennyiségével van a gond. A kertészek szerint sokan éppen akkor öntöznek, amikor a növények a legkevesebbet profitálnak belőle, miközben jelentős mennyiségű víz vész kárba. A nyári hőségben ez különösen fontos kérdés: a megfelelő időpontban végzett locsolás nemcsak a növények egészségét javíthatja, hanem a vízfogyasztást is csökkentheti. Sokan úgy gondolják, hogy a növényeknek mindegy, mikor kapják meg a szükséges vizet. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.A talaj hőmérséklete, a levegő páratartalma, a napsütés intenzitása és a párolgás mértéke egyaránt befolyásolja, hogy a kijuttatott víz végül eljut-e a gyökerekhez. Ha rossz időpontban öntözünk, a víz jelentős része még azelőtt elpárologhat, hogy a növények hasznosítani tudnák.A forró nyári napokon különösen látványos lehet a különbség. A déli napsütésben kijuttatott víz egy része perceken belül eltűnhet a talaj felszínéről, miközben a növények gyökereihez alig jut belőle valami. A szakértők többsége egyetért abban, hogy a kert öntözésére a kora reggeli órák a legalkalmasabbak.Ilyenkor a talaj még viszonylag hűvös, a levegő páratartalma magasabb, a napsugárzás pedig még nem elég erős ahhoz, hogy jelentős párolgást okozzon. A víznek így több ideje marad beszivárogni a gyökérzónába, ahol a növények valóban fel tudják használni.A reggeli locsolás másik előnye, hogy a növények már a nap legmelegebb szakasza előtt hozzájutnak a szükséges nedvességhez. Ez segíthet csökkenteni a hőstresszt, különösen a veteményesben, a virágágyásokban és az újonnan ültetett növények esetében.Nem véletlen, hogy a mikor locsoljunk? kérdésre a legtöbb kertész első válasza a kora reggel. Sokan csak akkor érnek rá kertészkedni, amikor napközben tartózkodnak otthon. A déli vagy kora délutáni öntözés azonban általában nem ideális.A legmelegebb órákban a párolgás a legerősebb. A kijuttatott víz egy része szinte azonnal eltűnik, mielőtt elérhetné a gyökereket. Emiatt gyakran több vízre van szükség ugyanannak az eredménynek az eléréséhez.A kertészek szerint ez az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a kerttulajdonosok úgy érzik, folyamatosan öntözniük kell. Nem feltétlenül a víz mennyisége kevés, hanem a kijuttatás időpontja nem megfelelő. Az esti locsolás régóta vita tárgya a kertészek között. Sokak számára ez a legkényelmesebb időpont, hiszen a napi munka után jut idejük a kertre.Az esti öntözés valóban jobb lehet, mint a déli, mert ilyenkor kisebb a párolgás. Ugyanakkor vannak kockázatai is.Ha a növények levelei egész éjszakán át nedvesek maradnak, az kedvezhet bizonyos gombás betegségek kialakulásának. Ez különösen sűrű növényállományban vagy párás időjárás esetén jelenthet problémát.Ha este öntözöl, érdemes közvetlenül a talajra juttatni a vizet, és kerülni a lombozat felesleges nedvesítését. Az egyik leggyakoribb kertészeti tévhit, hogy a növényeknek minden nap szükségük van egy kis vízre.A szakemberek szerint a legtöbb esetben jobb eredményt ad a ritkább, de alaposabb öntözés. A mély öntözés arra ösztönzi a gyökereket, hogy lefelé növekedjenek, ahol a talaj hosszabb ideig őrzi meg a nedvességet.A gyakori, felszínes locsolás ezzel szemben sekély gyökérzet kialakulásához vezethet. Az ilyen növények sokkal érzékenyebben reagálnak a hőhullámokra és a száraz időszakokra.Ezért a kert öntözése során nemcsak az számít, mikor locsolunk, hanem az is, hogy mennyire alaposan. Nem minden növény vízigénye azonos. A gyep például általában jobban viseli a rövidebb száraz időszakokat, mint sok zöldségféle.A veteményesben különösen fontos az egyenletes nedvesség, hiszen a paradicsom, a paprika vagy az uborka terméshozama jelentősen csökkenhet, ha a növények rendszeresen vízhiánnyal küzdenek.A virágágyások esetében is nagy különbségek lehetnek. A levendula, a zsálya vagy egyes díszfüvek jóval szárazságtűrőbbek, mint például a hortenzia vagy sok egynyári virág.Érdemes ezért a kert különböző részeit eltérő igények szerint kezelni. A kiszáradt felszín nem mindig jelent valódi vízhiányt. Sokszor előfordul, hogy a talaj felső néhány centimétere porosnak tűnik, miközben mélyebben még elegendő nedvesség található.A kertészek ezért gyakran az úgynevezett ujjpróbát javasolják. Ha néhány centiméter mélyen a talaj még nedves, akkor a növények valószínűleg nem szorulnak azonnali öntözésre.A lankadó levelek, a lassuló növekedés vagy a virágok idő előtti hervadása ugyanakkor már valódi vízhiányra utalhat.A cél nem az, hogy állandóan nedves legyen a talaj, hanem az, hogy a gyökérzóna megfelelő mennyiségű vizet kapjon. Az utóbbi évek nyarai egyre forróbbak és szárazabbak. Hőhullámok idején különösen fontos, hogy a kijuttatott víz minél nagyobb része valóban eljusson a növényekhez.Ilyenkor a kora reggeli öntözés felértékelődik. A talaj még nem forrósodott fel, így a víz hatékonyabban szivárog be, és kevésbé párolog el.A kertészek szerint a nagy melegben gyakran nem több vízre van szükség, hanem okosabb öntözésre. Az öntözés időpontja mellett az is számít, hogyan őrizzük meg a talaj nedvességét. Ebben segíthet a mulcsozás.A fakéreg, a komposzt vagy más szerves takaróanyag csökkenti a párolgást, mérsékli a talaj felmelegedését és hosszabb ideig bent tartja a nedvességet. Ennek köszönhetően ritkábban kell locsolni, és a növények is egyenletesebb körülmények között fejlődhetnek.Különösen hasznos megoldás lehet veteményesekben, virágágyásokban és fiatal cserjék körül. Amikor a növények lankadni kezdenek a nyári melegben, sokan ösztönösen növelik az öntözés mennyiségét. A szakértők szerint azonban gyakran nem ez a legjobb válasz.A megfelelő időpontban végzett öntözés sokszor többet ér, mint a nagyobb vízmennyiség. A kora reggeli locsolás segít csökkenteni a párolgási veszteséget, javítja a víz hasznosulását, és támogatja a növények egészséges fejlődését .Ha szeretnéd, hogy a kerted kevesebb vízből is szép maradjon a nyári hónapokban, érdemes nemcsak arra figyelni, mennyit locsolsz, hanem arra is, hogy mikor teszed. Via