● news.bsdnet.hu

A román atomerőmű 650 megawattos 2-es blokkját múlt hétfőn egy meghibásodott transzformátor miatt kellett leállítani. Az ENTSO-E adatai szerint a kényszerszünet június 1-jéig tart. Ez a váratlan leállás egybeesett az ugyancsak 650 megawattos 1-es blokk tervezett karbantartásával, amely május 10-én kezdődött és egészen július 7-ig tart. Összességében így 1,3 gigawattnyi stabil termelőkapacitás hiányzik a román hálózatból, ami elemzői becslések szerint az ország áramtermelésének 15-20 százalékát ejtette ki. A reggeli órákban a villamosenergia-import elérte az 1900 megawattot, míg a másnapi (day-ahead) árampiac árai egy hét alatt mintegy 10 százalékkal emelkedtek. Az esti órákra vonatkozó áramár 250 euró/megawattórára ugrott. A kiegyenlítő energia ára a hajnali órákban 729 euró/megawattórát, majd reggel 9-kor már közel 1000 euró/megawattórát ért el. Mihnea Cătuți, a bukaresti Energy Policy Group ügyvezető igazgatója szerint a helyzet már a rendszer határait feszegeti. A megnövekedett import és a rendelkezésre álló vízerőművi kapacitás azonban eddig kompenzálni tudta a kiesést.A szakember hozzátette: a viszonylag alacsony kereslet miatt a rendszer egésze nincs veszélyben, a magasabb azonnali piaci árak azonban elkerülhetetlenek. Más elemzők azonban óvatosabban fogalmaznak. Georgios Merachtsakis, a Montel Analytics energiapiaci szakértője arra figyelmeztetett, hogy Románia alacsony tartalékkapacitása és a rendszer hálózati zavarokra való nagyfokú érzékenysége "veszélyes területre" sodorta az országot. Nappal a napelemes termelés révén Románia még exportálni is képes, a valódi kihívás azonban napnyugta után kezdődik. Ilyenkor a szélenergia részben átveszi a szerepet, de a drága gáz- és lignittüzelésű erőművek bekapcsolása sem elegendő a hiány teljes pótlására. A romániai atomerőművi kiesés Magyarország számára is erős figyelmeztetés. A hazai áramellátás egyik legfontosabb alappillére továbbra is a Paksi Atomerőmű, miközben a régóta húzódó Paks II. projekt körül továbbra is rengeteg a kérdőjel. A bizonytalanságot nemcsak a költségek és a csúszások növelik, hanem az orosz technológiához, finanszírozáshoz és fűtőanyag-ellátáshoz való kötöttség is. Bár a Paksi Atomerőmű esetében a fűtőelemek diverzifikációja már megkezdődött, a Paks II. projekt egészét továbbra is súlyosjogi,pénzügyiésgeopolitikaikockázatok övezik. Egy esetleges teljes felülvizsgálat vagy irányváltás komoly szerződéses vitákat, kötbérkockázatot és új finanszírozási kérdéseket nyithatna meg. Közben a jelenlegi paksi blokkok jövője sem magától értetődő.Bár napirenden van az üzemidő további meghosszabbítása, a folyamatnak komoly műszaki korlátai lehetnek. Az sem zárható ki, hogy a hosszabbítás nem minden blokkra lesz alkalmazható, vagy az eredetileg 500 megawattos reaktorokat csak csökkentett teljesítményen lehet majd működtetni. Ez pedig akár jelentős hazai termelőkapacitás-kiesést is okozhatna. Ez azért különösen érzékeny kérdés, mert a magyar villamosenergia-rendszer hosszú távú tervei továbbra is erősen számolnak Pakssal. A frissített Nemzeti Energia- és Klímaterv a nukleáris termelést a következő évtizedek egyik meghatározó pilléreként kezeli. Ha azonban az új paksi blokkok nem épülnek meg időben, miközben a régi blokkok teljes értékű üzemben tartása is bizonytalanná válik, Magyarország áramellátása jóval sérülékenyebb lehet, és az importfüggőség ismét a 2010-es évek magas szintjei közelébe emelkedhet. A romániai példa éppen azt mutatja meg, hogy egy nagy nukleáris kapacitás kiesése nem pusztán technikai probléma, hanem gyorsan rendszerszintű ellátásbiztonsági kérdéssé válhat. Magyarország esetében ezért Paks II. sorsa nemcsak pénzügyi, jogi vagy geopolitikai ügy, hanem azegyik legfontosabb energiabiztonsági döntés is a következő évtizedre nézve. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images