● news.bsdnet.hu

A budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezték meg az első Svájci–Magyar Innovációs Fórumot, amelyet Svájc budapesti nagykövetsége, a BME és a Swisscham Hungary Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara közösen szervezett. Az esemény apropóját az adta, hogy a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 80. évfordulóját – csakhogy a fórum a múlt helyett inkább a jövőről szólt. Arról kérdeztük a helyszínen Horváth Péter államtitkárt, pontosan milyen ütemtervet képzel el a kormány a svájci modell magyarországi leképezésére, és milyen időhorizonton gondolkodnak. Az államtitkár először a háttér tisztázásával kezdte. Mint elmondta, a svájci kormány még 2004-ben, az Európai Unió bővítése után döntött úgy, hogy tudományosan és innovációs téren is támogatja a frissen csatlakozott államokat, köztük Magyarországot is. A teljes svájci–magyar együttműködési program a második programozási időszakban (2022–2029) összesen mintegy 34 milliárd forintnyi (87,6 millió svájci frank) svájci támogatást jelent Magyarországnak. Az államtitkár szerint a pénz eddig elsősorban a kutatás és az innováció finanszírozására ment, négy pillér mentén, amely a következő programokat célozza: A kormány a jövőben is fenn akarja tartani ezt a konstrukciót, épp ezért volt fontos, hogy a fórumon a magyar fél megerősítse a svájci partner felé: továbbra is számít rá. Horváth Péter nem akármilyen szemüvegen át nézi a svájci példát: a hivatalba lépése előtt informatikusként, képelemzési és mesterségesintelligencia-kutatóként dolgozott, és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetét vezette. Az államtitkári posztra a Tisza-kormány Tudományos és Technológiai Minisztériumában nevezték ki májusban, ahol a tudománypolitika és az innováció tartozik a felelősségi körébe. A svájci kötődése azonban személyes is. Nyolc és fél évig dolgoztam Svájcban, ezért megtapasztaltam a svájci ökoszisztémát, és az ország innovációs stratégiája számunkra egy követendő példa – mondta az Indexnek. A számok alátámasztják, miért épp Svájc a viszonyítási pont. Az ország a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által összeállított Globális Innovációs Index 2025-ös rangsorának élén áll, immár tizenötödik éve sorozatban. Magyarország ugyanezen a listán a 36. helyen végzett, vagyis stabilan a középmezőnyben kapaszkodik. A svájci modell legfontosabb tanulsága, hogy a versenyképesség sosem egyetlen szereplő teljesítményén múlik, hanem egy jól összehangolt rendszeren: az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalatok, a startupok, a befektetők és a szabályozói háttér szoros együttműködésén. A beszélgetésünk során az államtitkár óvatosságra intett a svájci minta sietős átültetésével kapcsolatban. Svájcot és Magyarországot összehasonlítani jelen pillanatban innovációs szempontból talán nem a leghelyesebb út, hanem először körül kell néznünk – fogalmazott. Az innovációs stratégia kialakítását ezért ugyanúgy képzeli el, mint a tudományos stratégiáét, ezt lapunknak le is vezette. Meg szeretnénk ismerkedni az összes stakeholderrel [érintettel – a szerk.] Magyarországon, megbeszéléseket tartani velük, felmérni a landscape-t [környezetet – a szerk.] – mondta, vagyis előbb fel akarják térképezni, kik a hazai innováció valódi szereplői, és csak utána fognának stratégia- és törvényalkotásba. A módszer kulcsa nem a felülről lebocsátott terv, hanem a folyamatos egyeztetés. Az államtitkár szerint a stratégiaalkotásban és a törvényalkotásban is olyan modellt akarnak követni, amelyben erős párbeszéd zajlik az ország azonosított, „tényleg komoly” innovációs szereplőivel. Mint mondta, jelen pillanatban épp ezekkel a szereplőkkel folytatnak aktív megbeszéléseket, és ezekből szintetizálnának egy olyan dokumentumot, amelyet Magyarország startup-, innovációs- és kkv-stratégiájaként terjesztenének elő. A tervezet azonban nem zárt ajtók mögött készülne el: ígérete szerint mielőtt továbblépnének, még egyszer megköröztetik a résztvevők között. „Szeretnénk egy maximális halmazt megteremteni, ahol megegyezés van, megtalálni azokat az erős és gyenge pontokat, amiket fejlesztenünk kell, illetve ahol előre tudunk törni” – részletezte. A konkrét időhorizontról is kérdeztük az államtitkárt. Elmondta, párhuzamosan dolgoznak egy rövid és egy hosszú távú forgatókönyvön. A rövid táv nagyjából egy-két éves távlatban gondolkodik, a hosszú pedig nyolc-tíz évre tekint előre – ennyi idő alatt szeretnék érdemben növelni a magyar startupok súlyát. Az államtitkár hangsúlyozta, a céloknak reálisnak kell maradniuk, ahogy fogalmazott: Nagyon kemény munkával a lehető legnagyobb impaktot {hatást, – a szerk.} akarjuk elérni a kis- és középvállalati szektorban, hogy a startup-ökoszisztéma fellendülésének aztán kézzelfogható gazdasági haszna legyen. Magyarországon több mint 900 svájci vállalat működik, amelyek nagyjából 33 ezer embernek adnak munkát, és Svájc a hatodik legnagyobb befektető ország. A fórum üzenete épp az volt, hogy erre a meglévő gazdasági kapcsolatra lehetne ráépíteni az innováció, a kutatás-fejlesztés és a technológiatranszfer új partnerségeit. A fórum hivatalos felszólalói is mind ezt az üzenetet erősítették. Alexander Renggli, Svájc magyarországi nagykövete a házigazda szerepében köszöntötte a vendégeket, és a 80. évfordulót apropóként, nem célként emlegette. Beszédében három alapelvet emelt ki: hogy az innovációt nem lehet felülről megtervezni, hogy az nem ér véget a laborban, és hogy egyre inkább nemzetközi. A házigazda BME nevében Charaf Hassan rektor köszöntötte a résztvevőket, és egy történelmi szálat is felemlegetett: a magyar–svájci kapcsolat egyik jelképeként említette Neumann Jánost, aki maga is kötődött Svájchoz, hiszen a zürichi műszaki egyetemen, az ETH-n szerzett vegyészmérnöki diplomát. A rektor szerint Svájc azért lehet példa, mert ott a gazdaság, a kutatóintézetek, az egyetemek és a kormányzat szereplői jól összekapcsolódnak – és épp ez a sikeres innovációs rendszer titka. Korábbi közleményében úgy fogalmazott, hogy a fórum a BME számára is új perspektívát nyit, amely aktív partnerként csatlakozik Svájc dinamikus innovációs ökoszisztémájához, ez pedig erősítheti a nemzetközi kutatási együttműködést és felgyorsíthatja a technológiatranszfert. (Borítókép: Horváth Péter a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára beszédet mond a svájci-magyar innovációs fórumon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2026. június 9-én. Fotó:  Kocsis Zoltán / MTI) Kövesse az Indexet Facebookon is!