← Vissza

news.bsdnet.hu

Csiszár Jenő egész karrierje veszélybe kerülhet Bakács Tibor állítása miatt: "egy hónapomba telt megírni a szakdolgozatát"

Blikk 2026-06-09 16:06
Komoly következményekkel járhat, ha beigazolódik Bakács Tibor kijelentése, miszerint annak idején béríróként ő készítette Csiszár Jenő egyetemi szakdolgozatát. Amennyiben az állítás valósnak bizonyul, a jelenleg Milánóban főkonzulként dolgozó egykori televíziós pályafutása is veszélybe kerülhet, hiszen pozíciója betöltéséhez a végzettség megléte alapvető feltétel. Blikk-összeállítás Ezeket látta már? A lavinát Havas Henrik indította el, aki egy interjúban idézte fel, hogy korábban a Szegedi Tudományegyetem oktatójaként Csiszár Jenő tanára, valamint Elliott Aronson amerikai pszichológus munkásságáról szóló diplomamunkájának bírálója volt. Elmondása szerint csak utólag szembesült azzal az információval, hogy a dolgozat valójában nem Csiszár saját munkája volt, hanem Bakács Tibor készítette. „Egyszer az egyik televízió aulájában megszólított Bakács Tibor. Azt mondta: ’Ne haragudj, hogy megkérdezem, de Csiszár Jenő hogyhogy csak hármast kapott a szakdolgozatára?’ Erre mondtam neki, hogy mert azt se tudta, miről van szó, fogalma nem volt semmiről, tök hülye az egészhez. Erre Bakács: "Az rendben van, de én írtam a szakdolgozatát!'” – idézte fel Havas Henrik. A meglepő történet apropóján a Story Bakács Tibort is megkereste, aki nem kertelt: - Valóban én írtam Csiszár Jenő szakdolgozatát! Annak idején még én segítettem ki Jenőt a televíziós műsoraiban. Én egy kis szobában ültem, és ha elakadt, vagy nem tudta, hogy miről van szó, akkor a fülére mondtam a választ, és kisegítettem őt. De nincs ezzel baj, pénzt kaptam érte, úgyhogy teljesen oké volt. Később aztán kézenfekvő volt az is, hogy a diplomamunkáját is én írom – nyilatkozta a Storynak Bakács Tibor, aki arra is kitért, hogy a magyar médiavilágban egyfajta „béríróként” tevékenykedett, nem Csiszár volt az egyetlen kuncsaftja és oldalanként 1500 forintért készített szakdolgozatokat. A Blikk megkeresésére leszögezte, egyáltalán nem érdekli, mit gondol a kitálalásáról Csiszár Jenő. – Nagyjából egy hónapomba telt megírni a dolgozatát, de nyilván neki több idő lett volna... Nem érdekel, mit szól, hogy én elmondtam. Miután milánói nagykövet lett, fel sem hívott, le se sz.rt, holott számtalanszor segítettem neki az életben – dohogott Bakács. Kerestük Csiszár Jenőt a milánói konzulátuson, ám egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre. A Havas Henrik által felidézett történet komoly következményeket is maga után vonhat. Az egyetemek szabályzatai ugyanis egyértelműen kimondják, hogy a szakdolgozatnak a hallgató önálló szellemi munkájának kell lennie. Amennyiben az intézmény utólag vizsgálatot indít, és visszavonja az egykori hallgató diplomáját, az akár az érintett teljes szakmai pályafutására is kihatással lehet. A Blikk által megkérdezett jogi szakértő, Dr. Pikali Petra szerint ez különösen problémás lehet olyan munkakörök esetében, amelyek betöltéséhez felsőfokú végzettség szükséges. – Ilyen esetben az egyetem dönt arról, hogy megfosztja-e a diplomájától az illetőt, és ha annak a munkának, amit végez, egyetemi végzettség a feltétele – márpedig egy főkonzuli tisztség esetében ez valószínűsíthető –, akkor onnantól kezdve nem felel meg a munkaköri feltételeknek, vagyis az állását is elveszítheti. Ez az eset büntetőjogi szempontból leginkább a közokirat-hamisítás kategóriájába esik, ami öt év alatt elévül, így itt elsősorban a munkaviszonyára lehet hatással, ha az egyetem valóban lép az ügyben – nyilatkozta az ügyvéd. A Blikk megkereste a Szegedi Tudományegyetemet is, hogy megtudja, terveznek-e vizsgálatot indítani az ügyben, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Csiszár Jenő esete korántsem példa nélküli: 2012-ben robbant ki a vívóként olimpiai bajnok Schmitt Pál plágiumügye, amikor kiderült, hogy kisdoktori dolgozatának jelentős részei forrásmegjelölés nélkül származtak más művekből. A Semmelweis Egyetem vizsgálata után megfosztották doktori címétől, a botrány pedig végül a köztársasági elnök lemondásához vezetett. Ugyanebben az évben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is plágiumgyanúba keveredett eltűnt szakdolgozata kapcsán, ám mivel a dolgozat nem került elő, a vádakat nem lehetett bizonyítani. Csiszár Jenő
Eredeti cikk megtekintése →