● news.bsdnet.hu

Gazdasági kihívások tornyosulnak a leendő Tisza-kormány előtt. Melyek a legsúlyosabbak? Merre a kiút? Hogyan reagált a piac a Fidesz trónfosztására, és mi az üzenete Kármán András, illetve Kapitány István miniszterségének? Mi Nagy Márton öröksége, és miért maradhat a helyén Varga Mihály jegybankelnök?Szabó Balázs vezérigazgató és Móricz Dániel befektetési igazgatóvoltakaHetiVálasz podcastvendégei,a Válasz Online cikkét változtatás nélkül közöljük a HOLDBLOG-on. Az adást hallgasd meg aSpotify-on itt, vagy alul a YouTube-linken. A magyar gazdasági kihívásaitsoroltaa HOLD a választás másnapján. Melyik a legsúlyosabb probléma? Szabó Balázs:„Egyértelműen az európai gazdaság problémái adják a kontextust, ezen nem is lehet könnyen változtatni. A kínai ipar leversenyzi az európai ipart: amíg a 2010-es években még az európai ipar Németországon keresztül tudott fejlődni, szárnyalni, 2018-19-ben, utána pedig a Covid majd az energiaválság évei során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez tartós strukturális probléma. Szlovákia és Magyarország van ráadásul a leginkább beágyazódva ebbe az ipari értékláncba. Ez a legnagyobb probléma: hogy ezen nem lehet egy-két év alatt akármilyen gazdaságpolitikával változtatni. Ez egy tartósabb adottság, ami inkább fél évtizedek alatt változtatható.” Móricz Dániel:„Nagyon fontos a bizalom helyreállítása. Nagyon sok területen. Egyrészt az üzleti szereplőknek, a vállalkozóknak a bizalmát kell helyreállítani azzal kapcsolatban, hogy érdemes vállalkozni, érdemes hosszú távú befektetési döntéseket, beruházási döntéseket hozni, mert nem fog megváltozni állandóan a környezet, nem ellenséges mezőn kell küzdeni. Ehhez kiszámítható gazdaságpolitika kell, nem állandóan változó. Fontos az is, hogy az állam ne csak az üzleti szereplők, hanem a háztartások, a lakosság felé is helyreállítsa a bizalmat. Itt is lényeges a kiszámíthatóság és a hosszú tervezhetőség. És nagyon fontos az is, hogy az Európai Unió bizalmát is helyreállítsák Magyarországgal kapcsolatban, hiszen az elmúlt négy év magyar gazdasági stagnálásának az egyik legfontosabb oka – a régió többi országához képest – az volt, hogy a beruházások nálunk teljesen összeomlottak.” Mit üzen a külvilágnak Kármán András és Kapitány István pénzügy-, illetve gazdasági minisztersége? Szabó Balázs:„Ha Kármán András és Kapitány István nem dolgozott volna soha életében multinacionális cégnél, hanem magyar vállalkozásokat épített volna, akkor is meg lehetne a hitele ennek az új párosnak – és az egész kormánynak – a külföld vagy a magyar befektetők felé. Azt, hogy Shell vagy Erste – bulvár dolognak látom. Az a kérdés, hogy mit fognak most képviselni, milyen tudással, milyen minisztériumokat építenek. Ha van alattuk jó csapat, jó szakértők, jó végrehajtók, akkor lehet, hogy ez fontosabb, mint, hogy éppen mi volt az utolsó mondata a miniszternek. Az előző rendszerben megszoktuk, hogy ezek nagyon fontosak, hiszen egy-egy félmondatból tudtunk valójában következtetni az igazi szándékokra. Jó lenne olyan világban élni, ahol annyira nem fontos, hogy éppen Kármán András vagy Kapitány István mit nyilatkozott, hiszen ismerjük az elveiket, ismerjük a céljaikat, megírták a programban. Mi egy olyan, vállalkozást támogató új korszakban reménykedünk, amely nem a jutalom és a büntetés eszközeivel él, hanem a kedvező alapkörnyezet megteremtését segíti.” Milyen számokat nézzünk ahhoz, hogy tudjuk, jó irányba haladunk-e? Móricz Dániel:„Ennek akkor van jelentősége, ha akut válságban van az ország, de most nem ez a helyzet. Magyarország külső egyensúlya alapvetően rendben van, a folyó fizetési mérleg többletes. A probléma az, hogy a bizalomnak helyre kell állni, és ez nagyon-nagyon lassan fog csak hatni. Azt tehát, hogy jönnek a beruházások, vagy, hogy a magyar cégek elkezdenek hosszabb távon gondolkodni – ezeket nem lehet jól követni néhány statisztikai adattal rövid távon.” Szabó Balázs:„Nem szakadékban vagyunk, hanem mocsárban. A kérdés az, hogy a mocsárból hogyan verekedjük ki magunkat.”