● news.bsdnet.hu

Lannert Judit oktatási miniszter a Quibitnek adott interjúban többek között a Nemzeti Alaptanterv (NAT) jövőbeni átalakításáról és az oktatási rendszer szükséges változtatásairól beszélt. Elmondta, hogy az új NAT-nak integráltabb ismeretanyaggal kellene szolgálnia, és helyet kellene kapniuk benne az állampolgári ismereteknek, az egészséges életre nevelésnek, a pénzügyi tudásnak, a társadalomtudományos alapismereteknek, valamint a médiaműveltségnek. Hangsúlyozta, hogy mindez egy hosszú, szakértőket is bevonó folyamat, melynek célja, hogy a tartalom megfeleljen a 21. századi elvárásoknak. Horváth Ádám Newsroom újságíró Ezeket látta már? Az általános iskolás korosztály oktatásáról szólva Lannert Judit oktatási miniszter arról beszélt, hogy akár már ősszel változtatni lehetne a tanórák hosszán. „Nem kell a kis alsósoknak 45 percet bent ülniük egy tanórán, mert lehet, hogy csak 20 percig bírják, és akkor menjenek ki az udvarra, játsszanak, a következő alkalommal pedig bent maradnak 50 percig, ha bírják” – vázolta elképzelését. Úgy véli, az oktatási módszereknek hatékonyabban kell alkalmazkodniuk a diákok szükségleteihez. Az értékelési rendszerről is szó esett az interjúban, amely Lannert szerint átformálásra szorul . „Egyre értelmetlenebb azt számonkérni a gyereken, hogy be tudja-e biflázni a dolgokat. Nem a jeggyel értékelt végeredmény az érdekes, hanem az, ahogyan a gyerek eljut a probléma megoldása során egyik pontból a másikba. A gondolkodási folyamat a fontos” – nyomatékosította. Beszélt a tankerületi rendszer és a vezetők helyzetéről is , kiemelve, hogy számos igazgató pályázatát jelenleg átvilágítják, és szükséges esetben változás várható a vezetésben. „Most 450 igazgató pályázatához bekértem a tantestület véleményét. Ez alapján születnek majd döntések. (…) A mostani igazgatók nagy része lojalitás alapon lett kiválasztva. Új elvárások szerint pályáztatjuk újra az intézményvezetőket, és remélhetőleg egy részük már valódi vezetőként fog működni. Ez biztos nem fog rögtön bekövetkezni, mert ezt meg kell támasztani vezetőképzéssel” – mondta. A decentralizációval kapcsolatos kérdésre Lannert kifejtette, hogy nem tartja célszerűnek az iskolák teljes önkormányzati kézbe való visszaadását , azonban úgy véli, egy hibrid modellre lenne szükség. Az egyházi iskolák finanszírozásáról elmondta : „Meg fogjuk nézni, hogy a közfeladatot ellátó állami és egyházi intézmények között ne legyen méltánytalan különbség. Hosszú távon a szektorsemleges finanszírozás visszaállítása lenne a helyes út, amely nem állami és nem egyházi iskolák számára is lehetőséget nyitna, ha megfelelnek az elvárásoknak.” Hozzátette, „az egyházi iskolák is akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyerekeket a nem roma gyerekek mellé” . A civil szervezetek szerepéről úgy nyilatkozott, hogy azok megfelelően akkreditált programokkal visszatérhetnek az iskolákba - írta meg a 24.hu . Lannert Judit