● news.bsdnet.hu

Öt évtizede meghatározó alakja a magyar színjátszásnak és szinkronszakmának, a hangján generációk nőttek fel, a tehetségét pedig a közönség és a szakma egyaránt nagyra értékeli. Az idei SZíDoSz-gálán Zsurzs Kati meghatódva vette át a neki odaítélt életműdíjat, amely újabb méltó állomása a gazdag pályafutásának. Orosz Ferenc Újságíró (Sztárvilág) Ezeket látta már? Zsurzs Kati neve fogalom a magyar kulturális életben. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja több mint fél évszázada van jelen a színpadon, a filmvásznon és a szinkronstúdiókban. A munkásságát nemcsak számtalan emlékezetes szerep, hanem a szakma és a közönség rendíthetetlen szeretete is fémjelzi. A különleges hangja és sokoldalú tehetsége révén generációk számára vált meghatározó művésszé, aki ma is ugyanolyan elhivatottsággal és alázattal szolgálja a közönséget, mint a pályája kezdetén. Bár Zsurzs Kati már hosszú évtizedek óta közkedvelt színésznő, most először kapott szakmai elismerést. Ő azonban nem bánja, hogy így alakult, úgy érzi, most van a csúcson és ezt erősíti benne, hogy a Halhatatlanok Társulatának tagja lett. A színésznő nemcsak a munkában, nagymamaként is igyekszik maximálisan helytállni, és mindenben segíteni hat unokáját. Zsurzs Kati meghatódva vette át a SzíDoSz Szinkron Alapszervezetének Fényhang-életműdíjat a Vígszínház színpadán. – Ezek a díjak, amelyek a szakmától vagy a közönségtől érkeznek, nagyon fontos visszajelzések, azt üzenik: látjuk, hogy vagy, látjuk, mit csinálsz, és szeretjük – mondta Zsurzs Kati a Blikknek. – Ez nagyon jó érzés. A szinkron nem egyszerűen munka, hanem egész életemet végigkísérő hivatás. Csak most tudatosult bennem igazán, hogy immár ötven éve folyamatosan dolgozom a szakmában. Nagyon szeretem a szinkront. Az egész életemet átszövi. Ugyanakkor a körülmények sokat változtak. Azt gondolná az ember, hogy a technika fejlődésével könnyebb lesz a munka, de valójában egyre gyorsabb tempót követelnek meg. Vannak kollégák, akik emiatt már nem is vállalnak szinkront. Zsurzs Kati A mi kis falunkban is szerepel / Fotó: RTL Zsurzs Kati úgy tapasztalja, a monitorról történő munkavégzés sok idősebb művész számára komoly kihívást jelent. – Régen papírból dolgoztunk, ma már monitorról. Nem mindenki szeme bírja ezt a terhelést. Ezek a technikai változások nem feltétlenül kedveznek az öregedésnek. Egyelőre még tudom követni a tempót, de hogy meddig, azt nem lehet előre tudni. Remélem, mindig szükség lesz az idősebb hangokra is. Amíg a hangom és az agyam rendben van, addig minden rendben. Hiszek abban, hogy kötelességünk jól csinálni ezt a munkát. Egyre kevesebb hely van, ahol az emberek szép, igényes beszédet hallhatnak. Ha nem tőlünk, akkor kitől? Ez szerintem komoly felelősség – jelentette ki a népszerű színésznő, aki ma is élénken emlékszik első szinkronszerepére, amikor is főiskolásként került a legendás Pannónia Filmstúdióba. – Vajda László szinkronrendező hívott egy szovjet filmhez. Késő este volt, és az volt a feladatom, hogy sikoltozzak. Ilyenkor nincs mese: ha sikoltozni kell, akkor sikoltozni kell. Nagyon emlékezetes élmény maradt. Az elmúlt évtizedekben aztán több szerep is közel került a szívemhez. A Csengetett, Mylord mellett különösen fontos volt a West Side Story magyar változata, amelyben Natalie Wood karakterének kölcsönözhettem a hangját. Nemrég újra vetítették a filmet, és nagy öröm volt hallani, hogy még mindig a mi szinkronunkkal ment adásba. Ez ma már ritkaság, hiszen sok régi szinkron elveszik vagy lecserélődik. Szintén meghatározó a szakmai kapcsolatom Sally Fielddel, akinek a pályáját hosszú éveken át „kísérhettem” magyar hangként. Olyan érzés, mintha párhuzamosan futott volna a pályánk. Ahogy ő öregedett, úgy találtunk egymásra újra és újra különböző szerepekben. Ezek nagyon szép találkozások. Zsurzs Kati munkáját életműdíjjal ismerte el a Színházi Dolgozók Szakszervezete / Fotó: Matolcsi Kíra A 71 esztendős művész ma sem panaszkodhat arra, hogy kevés lenne a munkája. Jelenleg is forgatja A mi kis falunk című sorozat új évadát , emellett több színházi produkcióban szerepel. Kétszemélyes előadással járja az országot, játszik a Hatszín Teátrumban, a Vigadóban és a Játékszínben is. – Az elmúlt években valóban megszaporodtak a feladatok . Hogy ennek mi az oka, nem tudom megmagyarázni. Ebben a szakmában van olyan időszak, amikor semmi nincs, aztán egyszerre minden összejön . A soktól sem szabad elszállni, a kevéstől sem szabad kétségbe esni – mondta határozottan Zsurzs Kati, majd boldogan mesélt arról is, hogy a színház és a szinkron mellett a hat unokája is fontos szerepet játszik az életében. – Rapszodikus nagymama vagyok , de amikor csak tudok, segítek. Hat unokám van, minden korosztály képviselteti magát. Sok fiú is van köztük, ami nekem külön élmény, hiszen nekem két lányom született – mondta mosolyogva Zsurzs Kati. – A szabadidőmben ma már ritkábban olvasok, bár a könyvek továbbra is fontosak számomra. Ha két felvétel között várakoznom kell, ott a telefonom: szívesen játszom rajta, de ez nem hobbi, csak arra való, hogy a holtidő gyorsabban teljen…