● news.bsdnet.hu

Fontos politikai témákról beszél kedden este Magyar Péter miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szóba került az új vagyonnyilatkozati rendszer, ennek kapcsán név szerint említette Lázár Jánost és Rogán Antalt, az előző kormány volt minisztereit és vagyonukat. Szó volt azonban számos más fontos dologról is, mint a V4-ek várható találkozójáról és a kárpátaljai magyarok helyzetéről, vagy épp az uniós milliárdokról. Nagy Levente Newsroom újságíró Ezeket látta már? Kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége Magyar Péter miniszterelnök . A kormányfővel Rónai Egon beszélget az ország előtt álló legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről. Az interjúban beszélgetnek az uniós források hazahozataláról, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, a gyermekvédelmi rendszer helyzetéről, valamint Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásának lehetőségéről is. Egy hónappal a Tisza-kormány megalakulása után adott interjút Magyar Péter miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Rónai Egon első kérdése arra vonatkozott, hogy elégedett-e az elmúlt hetek munkájával. „Hát az egy dolog, hogy én elégedett vagyok-e, talán az a fontosabb, hogy az ország elégedett-e” – válaszolta a kormányfő, aki szerint a gyors kormányalakítás és az elmúlt hetek eredményei alapján pozitív mérleget lehet vonni. Magyar Péter külön kiemelte az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat, amelyek szerinte rövid idő alatt jelentős eredményt hoztak. „Három hét alatt sikerült politikai megállapodást elérnünk egy olyan súlyos ügyben – az uniós forrásokról beszélek –, hogy 6000 milliárd forint érkezhet Magyarországra rövidesen, valamikor az ősz folyamán, ami mehet közlekedésre, mehet oktatásra, vállalkozásfejlesztésre, hazajöhet a magyar emberekhez, akikhez ez a pénz tartozik.” A miniszterelnök szerint az elmúlt években a korábbi kormány félrevezette az embereket az uniós pénzek visszatartásának okaival kapcsolatban. „ Sokáig hallgattuk azt éveken keresztül, hogy miért nem jönnek a pénzek , volt szó mindenről: Ukrajnáról, illegális migrációról, ideológiai kérdésekről, de hát három hét alatt kiderült, hogy igazából itt a tiszta közéletről van szó, a korrupcióval szembeni fellépésről van szó, átláthatóságról, bizonyos jogszabályok módosításáról.” A kormányfő arról is beszélt, hogy még az interjú idején is zajlanak az egyeztetések az Európai Unió által elvárt törvénycsomagról: „Most, amikor mi itt beszélgetünk, még az utolsó pillanatban is folynak a tárgyalások, mert a mai napon fogjuk benyújtani azt az óriási jogszabálycsomagot, törvénycsomagot, ami a megfeleléshez kell .” Elmondása szerint a csomag központi eleme a korrupció elleni fellépés lesz, és arra kérte az ellenzéki képviselőket is, hogy támogassák a javaslatokat. Az interjúban Magyar Péter a kárpátaljai magyarság helyzetéről is beszélt. A miniszterelnök szerint sikerült áttörést elérni az ukrán féllel folytatott tárgyalásokon. „A kárpátaljai magyarság kulturális, nyelvi, politikai, nyelvhasználati jogainak a visszaszerzése” az egyik legfontosabb eredmény, amelyre büszke. Hozzátette: ugyan egyelőre csak szakértői szintű megállapodás született, de az ukrán fél már magas szinten vállalt garanciát annak végrehajtására. A beszélgetés során szóba kerültek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVÁ-k) is. Rónai Egon arra kérdezett rá, hogy a most benyújtandó törvénycsomag rendelkezik-e az alapítványi fenntartásba került egyetemek és más intézmények vagyonának visszavételéről. Magyar Péter válaszában azt mondta, hogy a nem egyetemi KEKVÁ-k vagyona várhatóan 2026. augusztus 31-ig, az egyetemi alapítványoké pedig 2027. augusztus 31-ig kerülhet vissza az államhoz. „Ez a magyar emberek érdeke is, hogy visszakerül az államhoz ez a hatalmas mennyiségű vagyon” – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte a változás nem jelenti az érintett intézmények feladatainak megszüntetését, ugyanakkor bírálta a korábbi rendszert: „Ez nem azt jelenti, hogy azokat a feladatokat nem kell elvégezni, csak nem sok millió forintos, haveri kuratóriumi kifizetések mellett, vagy kastélyokban, vagy vitorláskikötőkben, vagy felesleges beruházások mellett kell ezeket elvégezni, hanem mint egy állami feladatot.” Magyar Péter részletesen beszélt az Integritás Hatóság tervezett megerősítéséről, a vagyonnyilatkozati rendszer átalakításáról, valamint a külpolitikai prioritásokról. A miniszterelnök szerint az Integritás Hatóság jelenlegi formájában nem tudta betölteni a szerepét. „Integritás Hatóság nevű műintézmény, amely még anno az Unió biztatására jött létre Magyarországon. Ezt úgy, ahogy elfogadta az Orbán-kormány, viszont alapvetően nincsenek nagy jogkörei, hatáskörei” – fogalmazott. Magyar Péter szerint a most benyújtandó törvénycsomag jelentősen kibővíti a szervezet lehetőségeit. Példaként említette, hogy a jövőben az Integritás Hatóság kezdeményezheti egy lezárt nyomozás folytatását, illetve további nyomozati eszközök alkalmazását is. Külön hangsúlyt kapott a vagyonnyilatkozati rendszer reformja. A miniszterelnök szerint a jelenlegi rendszer évtizedek óta nem működik megfelelően. „Semmire nem jó a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer” – mondta, majd hozzátette: „Mert vagy nem is írják be a valóságot, vagy azt írják be, amit akarnak.” A beszélgetés során név szerint is említette többek között Rogán Antalt és Lázár Jánost. „Rogán Antal beírta azt, hogy havi 25 millió forintot kap feltalálói díjból. Lázár Jánosnak, akit mióta megválasztottak, nem sokszor tette tiszteletét a Magyar Országgyűlésben, senki nem kérdezi meg, hogy miből lett a 47 ingatlana” – fogalmazott. A kormányfő szerint az új szabályok alapján az Integritás Hatóság már a politikusok családtagjainak vagyonnyilatkozatait is vizsgálhatja majd , és ha törvénytelenség gyanúja merül fel, komoly lépéseket kezdeményezhet. „Megvizsgálhatja, hogy milyen forrásokból keletkezett mondjuk 47 ingatlana, a batidai kastély meg mondjuk a divatcsarnok Lázár Jánosnál” – mondta. Magyar Péter arról is beszélt, hogy az Integritás Hatóság akár vezető politikusok eltávolítását is kezdeményezheti. „Kezdeményezheti országgyűlési képviselőknél nyilván az Országgyűlésnél, de mondjuk minisztereknél, államtitkároknél, a miniszterelnöknél az adott állami vezető elmozdítását.” A miniszterelnök szerint az új rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a szándékosan valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatoknak büntetőjogi következménye lehet. „Ha valaki szándékosan, súlyosan valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, akkor akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz” – jelentette ki. A kormányfő szerint emiatt a jövőben valódi jelentősége lesz a vagyonnyilatkozatoknak. „Azt gondolom, hogy innentől fogva már érdekesek lesznek a vagyonnyilatkozatok.” Magyar Péter arról is beszélt, hogy a most beterjesztendő, mintegy 50 oldalas törvénycsomag a magántőkealapok átláthatóságát is megteremti. „Olyan magántőkealapok ráadásul, ahol több ezer milliárd forint, 2700 milliárd forint közpénz van, legalább tudható legyen a végső tulajdonos. Most tudható lesz majd.” Az interjú második felében a külpolitika került előtérbe. A miniszterelnök szerint az új kormány egyik legfontosabb célja a visegrádi együttműködés megerősítése és a közép-európai kapcsolatok újjáépítése. „A visegrádi négyek, az erős Közép-Európa visszaállítása prioritása a magyar külpolitikának.” Magyar Péter bírálta az előző kormány külpolitikáját is, amely szerinte meggyengítette a lengyel–magyar kapcsolatokat. „Sok minden hibája volt az Orbán-kormány külpolitikájának, ez volt az egyik: a lengyel-magyar szövetség vagy inkább barátság lerombolása.” A miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt hetekben Lengyelországban, Ausztriában, Franciaországban és Németországban is tárgyalt, és hangsúlyozta: Magyarország számára továbbra is az Európai Unió és azon belül a legfontosabb gazdasági partnerek jelentik a külpolitika alapját. Bejelentette azt is, hogy június 23-án Gödöllőn találkozik a visegrádi országok vezetőivel. A tervek szerint Donald Tusk, Andrej Babiš és Robert Fico is részt vesz a csúcstalálkozón, ahol a regionális együttműködés jövőjéről tárgyalnak majd. Magyar Péter hozzátette, hogy előtte, június 18–19-én már ő képviseli Magyarországot miniszterelnökként az Európai Tanács brüsszeli ülésén. Magyar Péter