● news.bsdnet.hu

A fészbukos algoritmus szolgáltatással kecsegtet. Elém hozza, hogy ezen a napon miket írtam a mögöttünk hagyott másfél évtizedben. Nos, tizennégy esztendeje a fenti címmel tűnődtem a magyarországi sajtó akkori helyzetéről. A bejegyzést ama felszólítással közlöm újra, hogy morfondírozzunk arról, vajon azóta mennyit romlott. Annyit bizonyosan, hogy a Magyar Rádióban van egy Ütköző című „vitaműsor”, amelybe kizárólag két kormány közeli intézmény munkatársait hívják - szembesíteni az egymást kölcsönösen fényező álláspontjukat. A választási vereség után innen, ebből a helyzetből  kéne kiszabadítani a magyar sajtót. A Freedom House szerint csak részben szabad a magyar sajtó. A nemzetközi szervezet szemében romlott a pozíciója, a kormányváltás óta, két év alatt tizenhárom ponttal. Tavaly még az utolsók voltunk a szabad kategóriában, az idén már a középmezőnybe léptünk, a világranglista 78. helyére, Bulgária mellé. A kormány persze tiltakozik az értékelés ellen, a nyilvánosság képviselői viszont igazolva érzik magukat. Ami engem illet, másként látom, mint a politikusok és a publicisták. A kormány szempontjából szabad a magyar sajtó. Nemcsak azért, mert mást nem szabad írni, mondani a nyilvánosság fórumain. Azért is, mert a hatalmon lévők csakugyan ezt hiszik. Elvégre azok a fránya újságírók, akiket Kövér László ideiglenes államfő volt szíves terroristának titulálni, kipiszkálták a helyéről Schmitt Pál köztársasági elnököt. Ráadásul lármáznak a „tollforgató terroristák”, ha egy jobbikos, egy kereszténydemokrata és egy szocialista politikus részvételével vitát rendez a Magyar Rádió, és a szocit kirúgják a műsorból, mert a mondandója nem illik a koncepcióba. Jellemző azonban a szerkesztő közszolgálati elkötelezettségére, hogy nem Fidesz-politikust hívott helyette a stúdióba, hanem az LMP egyik képviselőjét invitálta. Változatlanul két ellenzéki egy kormánypártival szemben? Mi ez, ha nem a sajtó szabadsága? Az újságírók szerint még részben sem szabad a magyar sajtó. A nyilvánosság képviselői úgy vélik, hogy kettős nyomás alatt állnak. Például a kormány bizalmi embere kirúgott egy szocialista politikust a közszolgálati rádió vitaműsorából, de hogy a demokratikus látszatot fenntartsa, helyette másik ellenzéki politikust hívott be, hátha az engedékenyebb lesz. Ráadásul nemcsak a poiitikai hatalom szorongatja az újságírókat, hanem a gazdasági is. Ha a cégmenedzserek megsejtik, hogy oknyomozó riporterek szaglásznak körülöttük, akkor visszamondják a hirdetéseket. Márpedig a politikai és a gazdasági zsarolás öncenzúrát vált ki az újságírókból. Ők is szeretnének a piacon maradni, és kivárni, hogy a függetlenségből ugyanúgy meg lehessen élni, mint a szekértolásból. Van még egy harmadik szereplő is: a médiafogyasztó. Őt hol nézőnek, hol hallgatónak, hol olvasónak hívják, és senki sem kérdezi a magyar sajtó szabadságfokáról. Ennek ellenére szintén véleményt nyilvánít. Ha nem tetszik neki valami, lemondja az előfizetést, vagy a távkapcsolóhoz nyúl. Tíz mondat a magyar sajtóról A sajtó számára az untig ismert kormány-ellenzék vitáknál mindig érdekesebbek azok a nézeteltérések, amelyek egy politikai közösségen belül mutathatók ki. (Pokorni Zoltán Fidesz-politikus, Heti Válasz, 2014. szeptember 4.) A baloldal épp annyira utálta a szabadon pofázó sajtót, mint a jobb. (Pallagi Ferenc újságíró, hvg.hu, 2016. november 12.) Nem az a szabad sajtó, amelyik kiénekli szánkból a sajtot, hanem az, amelyik megmondja, ha büdös. (Farkas Judit szegedi újságíró, Délmagyarország, 2017. március 14.) A sajtó jelenleg lehet, hogy csak részben szabad, de az olvasó teljesen. (Diószegi-Horváth Dóra újságíró, KettősMérce.blog, 2017. május 24.) Magyarországon nincsen szabad sajtó. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, ATV, 2019. május 16.) A mi sajtónk annyira szabad, hogy ennél szabadabb belátható időn belül már nem lesz. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2019. december 23.) Magyarországon a sajtó szababb és sokszínűbb, mint Ausztriában vagy Németországban. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet Online, 2019. december 24.) ’88 és ’90 között a magyar sajtó szabadabb volt, mint most. (Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester, Klubrádió, 2020. június 22.) A sajtó szabad, csak a működési feltételeit szűkítik a kormányzati lépések. (Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Múosz.hu, 2023. március 14.) A sajtó legyen kritikus, segítse az embereket tájékozódni. (MagPéter tiszapárti politikus, Telex.hu, 2025. november 16.)