● news.bsdnet.hu

Cikkünk folyamatosan frissül! „Ma történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtunk be a magyar országgyűlésnek” – jelentette be egy keddi Facebook-posztban Magyar Péter. A miniszterelnök arról a javaslatról beszélt, amellyel a kormány teljesítené az uniós pénzek túlnyomó részét felszabadító korrupcióellenes, átláthatósági feltételeket, „a magyar emberek és vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz”. Ahogy arról korábban írtunk , óriási roham kell az új kormánytól, hogy a évekig tartó késlekedés után pénzt tudjon menteni. Erre csak néhány hónapja maradt az Európai Unió rendes költségvetése feletti, egyszeri esélyt jelentő helyreállítási alapnál. Részben ezeknek az előfeltételeknek a teljesítési módjáról állapodott meg május végén Magyar Péter miniszterelnök az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel. Az összesen 16,4 milliárd euróról szóló egyezség részleteiről bővebben itt írtunk . A keddi javaslat az indoklásában is felemlegette a három elemet, a csomag a május végi „politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi”. A szöveg hangsúlyozta: „az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertek Magyarország számára, az Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra. A javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor.” Bóka János volt EU-ügyi miniszter nemrég a 27-ből öt olyan feltételről beszélt, ahol – szépítőleg fogalmazva – „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”. A kekváknál már kevésbé virágnyelven mondták ki , és Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatoknál teljesen egyértelműen beszélt arról, hogy „mi nem teljesítettük”. Azt, hogy a még az Orbán-kormány alatt, az uniós intézményekkel közösen kialakított vállalások teljesültek-e, az uniós jogszabályok alapján nem maga a kormány, hanem az Európai Bizottság és – a helyreállítási alap kifizetési kérelmeinél, valamint a feltételességi eljárásnál – a tagállami miniszterek Tanácsa dönti el. Bóka nem részletezte, de a különféle információk, nyilatkozatok, köztes értékelések alapján úgy néz ki, hogy ebben benne vannak Az igazságügyi tárcát vezető Görög Márta már a miniszterjelölti meghallgatásán beszélt az első háromról, és a kormány tagjai később is elárultak részleteket. Kedden Magyar Péter megerősítette: A május végi egyezség alapján a kormány azzal is „túlvállalta” magát, hogy csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és a közbeszerzési szabályokon is szigorít. Magyar kedden arról beszélt: „éveken keresztül azt hallgattuk a bukott kormánytól, hogy az Unió politikai okokból tartja vissza a pénzeket”, „a vita a migrációról”, Ukrajnáról, „különböző ideológiai kérdésekről szól. Közben mindenki számára hozzáférhetőek voltak azok a dokumentumok, amelyekből pontosan kiolvasható, hogy az Európai Unió mit vár Magyarországtól: szigorú korrupcióellenes intézkedéseket, átláthatóbb közéletet, erősebb garanciákat, autonóm egyetemeket. A helyzet egyszerű: Magyarország azért nem jutott hozzá éveken keresztül a neki járó forrásokhoz, mert az Orbán-kormány a tiszta közélet, a korrupciómentesség, az oktatási és kutatási szabadság esküdt ellensége volt. Ezért nem volt hajlandó végrehajtani azokat a változtatásokat, amelyeket egyébként a magyar emberek többsége támogat és elvár. Mi ezt a vitát lezártuk” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint „ma megteszünk egy újabb nagy lépést azért, hogy Magyarország és a magyar emberek visszakapják a pénzüket, és ezért nem kellett feladnunk semmit. Átláthatóbb, szigorúbb közpénzgazdálkodást, nagyobb egyetemi autonómiát, az állami vagyon védelmét kellett vállalnunk.”