● news.bsdnet.hu

Magyar Péter miniszterelnök már egy esti interjújában bejelentette , hogy a kormány benyújtja azt a törvénycsomagot, amely az európai uniós források kiszabadításához szükséges. Akkor több részletet is előrevetített: beszélt az Integritás Hatóság megerősítéséről, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorításáról, a magántőkealapok átláthatóbbá tételéről és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendezéséről is. Nem sokkal este 9 óra előtt már meg is jelent a mellékletekkel együtt 110 oldalas törvénycsomag. A szöveg indokolásában megismétlik Magyar Péter azon többször elmondott állítását, hogy nem új brüsszeli feltételeket teljesítenek, hanem a 2022 óta ismert, korábban vállalt jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket hajtaná végre . Így kiindulópontként a törvénycsomag azt rögzíti, hogy az uniós költségvetési források magyarországi felhasználásának ellenőrzését meg kell erősíteni. Célként a közpénzek átláthatóbb felhasználását, a közérdek védelmét, a korrupció megelőzését és visszaszorítását, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítását jelöli meg Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes és Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyezett salátatörvény. A csomag egyszerre módosítaná – ahogy azt már tudni lehetett – a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság jogköreit, a közbeszerzési szabályokat, a közadat-nyilvánosságot, a pénzmosás elleni szabályokat és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rendelkezéseket. A vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása már nagyjából ismert volt a 2022-ben közzétett uniós elvárások és az elmúlt hetek kormányzati nyilatkozatai alapján, így tudható volt, hogy a szabályozás számos közjogi szereplőnél egységesítené és szigorítaná a nyilatkozattételi kötelezettséget. Érintené többek között a köztársasági elnököt, a kormánytagokat, az államtitkárokat, az országgyűlési és európai parlamenti képviselőket, az önkormányzati képviselőket, a polgármestereket, a főpolgármestert, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Számvevőszék, a Médiatanács, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), az Alkotmánybíróság, a bírósági és ügyészségi szervezet, valamint más közjogi intézmények vezetőit. Új elem, hogy a vagyonnyilatkozatra kötelezett személyeknek sok esetben a velük közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is csatolniuk kellene. Ezek a hozzátartozói nyilatkozatok főszabály szerint nem lennének nyilvánosak, de az Integritás Hatóság ellenőrzési célból betekinthetne beléjük , és másolatot is készíthetne róluk. Az első új típusú nyilatkozatot jellemzően a 2026. december 31-i állapot szerint, 2027. január 31-ig kellene benyújtani. Az uniós követelményeknek megfelelően a képviselői vagyonnyilatkozatokat elektronikus úton, strukturált adatbevitelre alkalmas rendszerben kellene leadni. A nyilvános nyilatkozatokat az országgyűlés honlapján – az eddigi rendszerhez hasonlóan – ingyenesen, regisztráció nélkül, viszont új elemként kereshető formában kellene közzétenni . Több tisztségviselőnél a vagyonnyilatkozatokat a megbízatás megszűnése után három évig őriznék, ami hosszabb ellenőrzési időablakot adna a hatóságoknak. Részben a vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódó érdemi változás – amint arról már szó volt –, hogy az Integritás Hatóság nemcsak az uniós forrásokhoz kapcsolódó korrupciós és összeférhetetlenségi ügyekben kapna szerepet, hanem a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében is . De fontos részlet, hogy a hatóság önállóan vagy más vizsgálati eljárás részeként ellenőrizhetné, hogy a kötelezettek megtették-e a nyilatkozatot, teljes-e a nyilatkozat tartalma, és a feltüntetett vagyongyarapodás igazolható-e. Vizsgálataihoz az Integritás Hatóság széles adatkérési jogot kapna, így megkereshetne állami szerveket, nyilvántartásokat, pénzügyi intézményeket, és az eljárásához szükséges körben kezelhetne adótitkot, banktitkot, üzleti titkot és más védett adatokat is. Az adatszolgáltatásra legfeljebb 30 napos határidőt szabhatna , és ha az érintett szerv vagy személy nem teljesíti a megkeresést, a hatóság 15 napon belül mulasztási pert indíthatna, a bíróságnak pedig 30 napon belül kellene döntenie ezekben. Súlyos következménye lenne annak, ha az Integritás Hatóság azt állapítja meg, hogy valaki lényeges adatot vagy tényt szándékosan valótlanul közölt a vagyonnyilatkozatában: ilyenkor az érintett megbízatása vagy jogviszonya megszűnhetne, illetve azt az illetékes szervnek meg kellene szüntetnie . De súlyos esetekben hároméves eltiltás is kapcsolódna ehhez: az érintett ennyi ideig nem tölthetne be olyan munkakört, feladatkört vagy tisztséget, amely vagyonnyilatkozati kötelezettséggel jár. Kisebb, nem szándékos és adminisztratív jellegű hibáknál a hatóság nem automatikusan a legsúlyosabb következményeket alkalmazná, hanem vagyonnyilatkozati bírságot szabhatna ki, amelynek összege 100 ezer és 5 millió forint között mozogna . A javaslat ugyanakkor figyelmeztetés lehetőségét nem adná meg, vagyis már az enyhébb hiányosságoknak is közvetlen pénzügyi következménye lehetne. Külön büntetőjogi tényállás védené a vagyonnyilatkozati rendszer hitelességét, így aki önhibájából – vagyis szándékosan – nem tesz eleget vagyonnyilatkozati kötelezettségének, egy évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető . Súlyosabb esetnek számítana, ha valaki lényeges tény elhallgatásával vagy valótlan adattal eltitkolja vagyoni, jövedelmi vagy gazdasági érdekeltségi viszonyait, amit két évig terjedő szabadságvesztés sújthatnának. Politikai vezetőknél külön eljárási szabályokat is beépítenének, így például az Integritás Hatóság jelentése alapján a miniszterelnöknek kellene intézkednie egy érintett állami vezető elmozdításáról, de ha ezt 15 napon belül nem teszi meg, a hatóság a Kúriához fordulhatna, a legfelsőbb bírói testület pedig 30 napon belül döntene, döntése ellen pedig három napon belül az Alkotmánybírósághoz lehetne menni. Ez a rendszer azt célozza, hogy a vagyonnyilatkozati ügyek ne maradjanak pusztán politikai mérlegelés tárgyai. Kevésbé emlegetett elem volt korábban, de kiemelt szerep jut a törvénycsomagban a magántőkealapok átláthatóságának növelésének, amiről Magyar Péter az esti interjúban külön is beszélt. A javaslat a pénzmosás elleni szabályokon keresztül szigorítaná a zártkörű befektetési alapok, köztük a magántőkealapok és kockázati tőkealapok tényleges tulajdonosainak azonosítását. Nemcsak az számítana tényleges tulajdonosnak, aki legalább 25 százaléknyi befektetési jeggyel rendelkezik, hanem az is, aki tényleges irányítást, ellenőrzést vagy gazdaságilag ezzel egyenértékű befolyást gyakorol az alap felett . A befolyás megállapításánál nem pusztán a formális tulajdoni arány számítana, hanem az is, aki a kezelési szabályzat alapján érdemben befolyásolni tudja a befektetési politikát, a befektetési döntéseket, az eszközallokációt vagy a kockázatkezelést. Ugyanide tartozna, ha valaki szavazati vagy vétójoggal rendelkezik az alapkezelő döntéshozatalában , ha az alapkezelő ténylegesen az ő utasításai alapján jár el, vagy ha olyan jogai vannak, amelyekkel meg tudja akadályozni a kezelési szabályzat módosítását, az alapkezelés átruházását vagy az alap megszüntetését. Fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettség is társulna ehhez, vagyis a szolgáltatóknak meg kellene ismerniük az alap kezelési szabályzatát, létesítő dokumentumait, tőkéjét, a befektetők tőkerészesedését, jogaikat és kötelezettségeiket. Vizsgálniuk kellene azt is, hogy az alap nem használ-e több jogrendszert érintő, párhuzamos struktúrát a végső tulajdonos elfedésére . Az alapkezelőknek első alkalommal 2026. október 5-ig kellene adatot szolgáltatniuk, visszamenőleg legalább az alap létrehozásáig, de legfeljebb 2020. február 1-ig. Ehhez kapcsolódik, hogy nagyobb hozzáférést adna a csomag a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz is . Jogos érdek igazolása mellett harmadik személyek is kérhetnének adatot, és a szöveg külön nevesíti az újságírókat, civil szervezeteket és kutatókat . A hozzáférés feltétele az lenne, hogy az érintettek pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás vagy korrupció megelőzéséhez, feltárásához kapcsolódó tevékenységet végezzenek. Ez a módosítás a magántőkealapoknál különösen fontos, mert a korábbi rendszer egyik legnagyobb problémája éppen az volt, hogy a végső magánszemélyi kontroll gyakran nehezen vagy egyáltalán nem volt azonosítható. A csomag nem szüntetné meg ezeket az alapokat, de lényegesen nehezebbé tenné, hogy közpénzből vagy állami megrendelésekből származó vagyonok végső haszonhúzóit befektetési struktúrák mögé rejtsék. Az is tudható volt, hogy az Európai Bizottság számos versenyjavító intézkedést, valamint a transzparenciát erősítő intézkedést vár el a közbeszerzési rendszereben. Erre a törvénycsomag több intézkedést is hozna. Technikai jellegűbb, de jogilag fontos változás, hogy bevezetnék a z átlátható gazdasági szereplő fogalmát : ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy alkalmasságot igazoló szervezetként csak olyan szereplő vehetne részt az eljárásban, amelynek tényleges tulajdonosi és irányítási viszonyai megismerhetők. Az ajánlatkérő bármikor további adatokat kérhetne annak megállapítására, ki gyakorol tényleges irányítást vagy ellenőrzést a gazdasági szereplő felett. Versenyerősítő szabályként jelenne meg, hogy egy közbeszerzési eljárás főszabály szerint eredménytelen lenne, ha csak egy ajánlat érkezik . Ez alól csak akkor lehetne kivételt tenni, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy az egyetlen ajánlat nem a verseny indokolatlan korlátozásából, hanem a piac tényleges szerkezetéből következik. Lényegében ez olyan speciális helyzetekre vonatkozik, amikor alig néhány, vagy csak egyetlen cég rendelkezik a szükséges kompetenciákkal a beruházáshoz. Változás az is, hogy hosszabb, egy évnél hosszabb vagy határozatlan idejű szerződéseknél évente közzé kellene tenni, hogy milyen szolgáltatásokat vagy szállításokat teljesítettek, mekkora összeget fizettek ki, és történt-e eltérés a szerződésben foglaltaktól. A koncesszióknál részletesebb előkészítési dokumentációra lenne szükség: piacfelmérésre, piaci konzultációra, kockázatértékelésre, megtérülési számításokra és annak bemutatására, hogyan biztosították a versenyt. Átláthatósági oldalon jelentősen bővülne a Központi Információs Közadat-nyilvántartás szerepe, ami már a magántőke-alapoknál is megjelenik, mint gondolat. A tervezet szerint közzétételre kötelezetté válnának: Kéthavonta, minden páros hónap 28. napjáig kellene közzétenni az 5 millió forintot meghaladó támogatási és szerződéses adatokat . Ahogy a vagyonnyilatkozatoknál is kikötik, itt is megteszik, hogy a nyilvántartásnak géppel olvasható, kereshető, csoportosan letölthető és összehasonlítható formában kellene működnie, az adatokat pedig legalább tíz évig elérhetővé kellene tenni. A jövőben nemcsak a szerződés típusát és értékét, hanem a szerződés keltét, az alvállalkozókat, valamint a teljesítésben közvetlenül részt vevő beszállítókat és kapacitásszolgáltatókat is fel kellene tüntetni. Közpénzből nyújtott támogatásoknál szigorúbb kizárási szabályok lépnének életbe. Nem indulhatna pályázóként, és nem kaphatna támogatást olyan szervezet, amelyben a támogatási döntést megelőző két évben felelős személy volt például kormánytag, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlési elnök, egyes állami vezetők, rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági vezetők, illetve uniós programokhoz kapcsolódó közreműködő szervezetek vezetői vagy ellenőrző testületi tagjai. Tág értelemben határoznák meg a felelős személy fogalmát. Nem csak a formális vezető tisztségviselő számítana ide, hanem az is, aki a szervezet működésében érdemi ügyvezetési, cégvezetési vagy döntési jogkörrel rendelkezik, képviseletre jogosult, vagy a pénzforgalmi számla felett rendelkezhet. Ez a megoldás azt próbálja kizárni, hogy a támogatási összeférhetetlenséget pusztán formális pozícióváltással vagy köztes szereplők beiktatásával ki lehessen kerülni. Nagy blokkot kap a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendezése. A felsőoktatási tevékenységet nem ellátó kekvá-kat idén augusztus 31-ig kellene megszüntetni , míg a felsőoktatási alapítványoknál 2027. augusztus 1-je lenne a határidő . A kormány nyilvános határozatban jelölné ki a megszüntetés napját, a közfeladatok további ellátásának módját, az átvevő költségvetési szervet és az elszámolási biztost. Nem felsőoktatási alapítványoknál a kuratóriumok a megszüntetés alatt már nem vállalhatnának új kötelezettséget, nem fizethetnének ki a napi működést meghaladó összegeket, és nem idegeníthetnének el vagy terhelhetnének meg vagyonelemeket. Az alapítványoknak rövid határidőn belül részletesen be kellene mutatniuk vagyoni és pénzügyi helyzetüket, követeléseiket, tartozásaikat, folyamatban lévő ügyeiket, szerződéseiket és részesedéseiket. Elszámolási biztos venné át az iratokat, bizonylatokat és vagyonelemeket, majd előkészítené az állam és az esetleges államháztartáson kívüli alapítók közötti elszámolást. Ha az állam veszi át a közfeladatot, az átvevő költségvetési szerv lépne be az alapítvány helyébe a jogokba és kötelezettségekbe, ideértve az uniós projekteket, pályázatokat, folyamatban lévő közbeszerzéseket és hatósági engedélyeket is, sőt, az állam helytállna a közfeladatokhoz kapcsolódó hitelezői igényekért. Több érintett alapítvány törvényi hátterét külön is hatályon kívül helyeznék, az érintett körben szerepel többek között Új működési szabályokat is kapnának a megmaradó vagy átmenetileg működő közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat legfeljebb négy évre lehetne kijelölni, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. A kijelölés nyílt pályázathoz, felsőfokú végzettséghez, függetlenséghez, feddhetetlenséghez, pártatlansághoz és integritáshoz kötődne. Ezekről az Állami Számvevőszéknek 15 napon belül kellene kötelező véleményt adnia. Összeférhetetlenné válna több politikai és közjogi tisztség. Nem lehetne kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tag, illetve alapítványi fenntartású jogi személy vezetője például köztársasági elnök, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, polgármester, kormányzati politikai vezető, szakmai felsővezető, illetve az sem, aki az előző egy évben ilyen tisztséget töltött be. Ez a szabály a már kinevezett szereplőkre is kihatna. Büntetőeljárási oldalon a csomag erősítené az Integritás Hatóság szerepét. A nyomozó hatóságnak vagy az ügyészségnek meg kellene küldenie a hatóságnak azokat az anonimizált határozatokat és ügyiratjegyzékeket, amelyeket a hatóság honlapján közzé kell tenni. Az Integritás Hatóság a saját feladatainak ellátásához közvetlenül is megismerhetne büntetőeljárási iratokat. Fontos garancia lenne, hogy ha a bíróság egy korábban lezárt ügyben a nyomozás megindítását vagy folytatását rendeli el, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem zárhatná le újra ugyanazzal az indokkal az ügyet, amíg a bíróság által megjelölt felderítési hiányosságokat nem küszöbölte ki. Ez a szabály a korrupciós és közpénzügyi ügyek érdemi vizsgálatát próbálja erősíteni. Címlapkép forrása: EU