● news.bsdnet.hu

„A feladatunk a kultúrharc lezárása és a kultúra közös üggyé tétele” – mondta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt a művelődési bizottsági meghallgatásán. A politikus konkrét lépésekről is beszélt, államtitkárai személyét azonban nem jelentette be. „A magyar állampolgárok április 12-én úgy döntöttek, hogy felszabadítják az országot” – kezdte expozéját Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt az Országgyűlés művelődési bizottságában tartott meghallgatásán. A politikus arról is beszélt, a változást jelzi, hogy az utóbbi tíz évben nem mozoghattak ilyen szabadon az újságírók a Parlament épületében, mint most. Tarr szerint a Tisza a kultúrát vissza akarja adni az alkotóknak, a közösségeknek és a közönségnek. „A kultúra nem a hatalom díszítőeleme, hanem az a közeg, amiben egy ország önmagáról gondolkodik. A Fidesz ezzel szemben a nyitott intézmények helyett a központosítást, a sokszínűség helyett a kultúrharcot választotta” – fogalmazott. A miniszterjelölt rámutatott, hogy a Fidesz kultúrát érintő lépései nem elszigetelt szakmai hibák voltak, hanem épp a kultúrából indult ki az a mindent leuraló törekvés, amely meg akarta mételyezni a lelkeket, korlátozta és beárnyékolta a társadalom tudatát. „Ha most elkezdeném felsorolni azt a sok bűnt, amit a kormány elkövetett a kultúra terén, szendvicsekre és hálózsákra is szükségünk lenne” – mondta a miniszterjelölt, aztán mégis hosszan sorolta a Fidesz bűneit. Politikai irányítás alá vonták a kultúra intézményeit, a szakmai függetlenséget a lojalitás váltotta fel” – mondta. – „Ennek a folyamatnak a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) létrehozása csak a koronája volt, a Fidesz több múzeumot évekre bezárt, veszélybe sodorta a kulturális javakat, elajándékozott műtárgyakat, a hatalom képviselői ráböktek egy-egy múzeumi műtárgyra, és úgy bántak velük, mintha a sajátjaik lennének.” A legnagyobb pusztítást a leköszönő kormány a műemlékvédelemben követte el szerinte, aminek szomorú jelképe a diósgyőri vár felújítása. Nem véletlen az érzékenysége a téma iránt, felesége is a műemlékvédelemben dolgozott, amíg ki nem rúgták Lázár János minisztériumából, mert lájkolta a férje posztjait. Lapunk is beszámolt az Anjou-kori diósgyőri vár szakmailag hiteltelen, megalomán újraépítéséről. https://hvg.hu/360/20240130_hvg_diosgyori_var_muemlekvedelem_epiteszet_var_all_most Tarr Zoltán a budai várban folyó építkezésekre utalhatott, amikor azt mondta, hogy „műemlékeket építettek a 21. században”. Szóvá tette, hogy lebontották a Magyar Rádió épületeit, köztük a Pagodát, és azt az épületet (a Bródy Sándor utcai Stúdiópalotát), amely az 1956-os forradalom helyszíne volt. (Ezeket az épületeket a végül meg nem valósult Pázmány-campus kedvéért bontották el.) Megjegyezte, hogy Hankó Balázs korábbi kulturális miniszter 17 milliárdos NKA-s pénzosztását ki fogják vizsgálni. https://hvg.hu/360/20260508_magyar-peternek-csak-keresztapja-madl-ferenc-oroksegehez-kell-visszaterni-hogy-rendbe-tegye-az-nka-t Mint mondta, ez csak a jéghegy csúcsa: „Politikai lojalitás alapján osztották el az állami támogatásokat, beszűkítették a filmkultúrát, kevés, politikailag preferált alkotó kapott nagy összegű támogatásokat kurzusfilmekre, amik akkor is kevés nézőt vonzottak, ha fizettek a nézőknek, miközben a független alkotások nemzetközi díjakat nyertek. Kettészakították a színházi szférát, megerősödött az öncenzúra, a legnagyobb pusztítást pedig a közművelődési intézményekben végezték.” Beszélt a könyvpiac befolyásolásáról, a könyvek fóliázásáról, az e-könyvek magas áfájáról, és arról, hogy az iskolából kikerülő fiatalok 40-45 százaléka funkcionális analfabéta, ami szerinte nemcsak a közoktatásnak a hibája, hanem a könyvkultúrához való hozzáférés nehézségének is. „Egy abuzált ország vagyunk, abuzált kultúrával, ami most ebből a sokkból akar magához térni, és ennek az ébredésnek egyik legfontosabb támogatója a kultúra lehet” – mondta, ezért szerinte tárcája „helyreállítási minisztérium” is akar lenni. Tarr Zoltán ennek keretében megígérte a szakmai autonómia helyreállítását, az átlátható és kiszámítható finanszírozást, a kultúrához való széles körű társadalmi hozzáférés megteremtését. Konkrét ígéret volt a több országos közgyűjtemény szakmaiatlan összevonásából létrehozott MNM KK megszüntetése, és az, hogy leállítják a múzeumok felesleges költöztetését. Megkezdik viszont az Iparművészeti Múzeum felújítását, világos protokollt dolgoznak ki a műtárgyak közintézményekben való kölcsönzésére, és létrehozzák az országos műemlékvédelmi rendszert. Teljes körűen átvilágítják az NKA működését, ellenőrzik a döntéseket, a megvalósult projekteket és az elszámolásokat is. A független színházi társulatok számára átlátható támogatási rendszert hoznak létre, a vizuális kultúrát visszavezetik az oktatásba. Mint emlékezetes, a művészettörténet középiskolai oktatást megszüntette a NER. A bizottság ellenzéki tagjai meglepően békés hangot ütöttek meg Tarr Zoltánnal. Szentkirályi Alexandra, a bizottság fideszes elnöke védte meg – hozzá képest nagyon óvatosan – a NER Fidesz kultúrpolitikájának egyes elemeit, és azt kérte, hogy ne dobjanak ki mindent az elmúlt 16 évből, de azt helyeselte, hogy kiigazításokat tegyenek. Párttársa, Csibi Katalin a közművelődési rendszer működését dicsérte, megjegyezte, hogy a választókerületében csupán két apró faluban nincs közművelődési szakember. Nem barbárok vagyunk, ami jó volt az elmúlt 16 évben, azt megtartjuk, néha azt is, ami nem volt annyira jó, mert nem rombolni akarunk, hanem azt szeretnénk, hogy ez az ország működjön – jött a határozott válasz Tarr Zoltántól. Mint mondta, hisz abban, hogy az ember alapvetően jó, a fideszes képviselők is, és ők is alkottak a sok pusztítás mellett jó dolgokat. De azt is hangsúlyozta: „az ország bajainak önök az okai, egytől egyig” – és megígérte, hogy ezeket a bűnöket feltárják, és lesznek következményei. Csibi Katalinnak szánt válaszában megjegyezte: örül, hogy szerinte a Nemzeti Művelődési Intézet jól működik, de szerinte még jobban működne, ha nem a Lezsák család hűbérbirtoka lenne. Felhívta a figyelmet arra, hogy átvizsgálják az egykori fideszes képviselőhöz tartozó közművelődési pályázatokat is. „Vége van annak, hogy ellezsákosítjuk, elvidnyánszkysítjuk a kultúrát. Vége lesz, hogy egy ember, mint a NAT-ot felülbíráló Takaró Mihály, zavaros és beszűkült világa határozza meg a kultúrát és az oktatást.” Ehelyett közös beszélgetéseken, egyeztetéseken alakítják ki a döntéseket, mert, mint mondta, ők nem gondolják azt, mint a Fidesz, hogy aki nincs velük, az nincs. Ellenkezőleg, a Tisza-kormány Magyarország kormánya lesz, a nemzet asztalánál ott lesznek a Fidesz és Mi Hazánk képviselői is. „Ezért nem kell félni, hogy értékeik kikerülnek a kulturális kánonokból.” Megjegyezte, már megjelentek olyan művészek, akik az új hatalom kegyeit keresik, „és a szobromat akarják megfaragni”, de mint mondta, „nekünk nincsenek kegyeink”. A járni tanuló gyerekhez hasonlította a kultúrát, az országot, amelynek meg kell tanulnia élni a szabadsággal. „Most egy szülés utáni depresszióban van az ország, még nem tudja, merre induljon el.” Tarrt, aki államtitkárai nevét nem jelentette be, a bizottság 7 tagja támogatta, négyen szavaztak ellene. Nyitókép: HVG / Fazekas István Ha ilyen finomhangolással kezdődik a rendszerváltás, ha ilyen egyéni és kollektív jelentőségű, egyszerre szimbolikus és konkrét döntésekkel, akkor az azt igazolja, hogy a politikai tudatosság erős. Olyan erős és következetes, amilyenre az elmúlt évtizedekben (évszázadban) nem volt példa.