● news.bsdnet.hu

– Magyar Péter eltávolítaná Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és akkor most mi lesz? Hát, hogy még mindig marad 32 olyan fontos közjogi vezető, akiket a Fidesz nevezett ki, pont ezért, hogy szinte elmozdíthatatlanul bebetonozza őket még a következő kormány idejére is – állítja legújabb videójában a Magyar Helsinki Bizottság, amely szerint ezek a vezetők a fékek és ellensúlyok biztosítása helyett a Fidesz iránti feltétlen lojalitásukat biztosították. Ezt követően pedig arról kezdett keseregni a Helsinki képviselője, hogy egyes főméltóságoknak 2037-ig szól a megbízása. A Magyar Helsinki Bizottság kampányának célja érdekes módon éppen egybeesik azzal, amit Magyar Péter a választási győzelem óta harsog. A szervezet frissítette „Cementezettek” című adatbázisát, amely a hosszú időre kinevezett közjogi tisztségviselőket és azok mandátumát sorolja fel. A jogvédő szervezet közleménye szerint a magyar jogállam helyreállításának kulcskérdése, hogy kik vezetik a független alkotmányos intézményeket. Érvelésük szerint önmagában nem elegendő a független intézmények létezése, ha azok élén olyan személyek állnak, akik korábban a kormányzati politika megbízható támaszainak bizonyultak. A Helsinki Bizottság számításai szerint a jelenlegi 33 legfontosabb közjogi vezető közül két év múlva még 32 maradhatna hivatalban, öt év múlva 16-an tölthetnék be tisztségüket, és még 2035-ben is hét jelenlegi vezető rendelkezne érvényes mandátummal. A szervezet kiemeli, hogy Polt Péter , az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke 2037-ig töltheti be tisztségét, míg Kozma Ákos alkotmánybíró mandátuma szintén az 2030-as évek végéig nyúlik. Nem véletlen, hogy maga a Helsinki Bizottság is elismeri: bizonyos esetekben precedens nélküli döntésekre lehet szükség. A szervezet ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az új tisztségviselők kiválasztásához olyan garanciákat kellene teremteni, amelyek valóban biztosítják az intézmények függetlenségét. A vita aktualitását növeli, hogy Magyar Péter miniszterelnök korábban bejelentette: alaptörvény-módosítással kívánja eltávolítani Sulyok Tamás köztársasági elnököt . Mint ismert, a miniszterelnök hiába próbálta folyamatosan megfélemlíteni Sulyok Tamást, az államfő eddig jól állta a sarat. Ugyanis Magyar Péter május 31-ig adott időt több közjogi méltóságnak és tisztségviselőnek a közéletből való távozásra, egyikük pedig éppen a köztársasági elnök. Az állami intézmények vezetői sorra leszögezték: mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint kívánják kitölteni és mint kiderült, Sulyok Tamást sem olyan fából faragták, hogy engedjen a megfélemlítésnek. A miniszterelnök ezt követően új szintre emelte az államfő ellen indított hadjáratát, amikor egy vasárnap délután közösségi oldalán bejelentette , hogy másnap meglátogatja a köztársasági elnököt az igazságügyi miniszter társaságában. A poszt nagy médiavisszhangot keltett, Sulyok Tamás pedig nem sokkal később kiadott egy videónyilatkozatot , amelyben leszögezte: önként nem mond le az államfői tisztségről. Hangsúlyozta, hogy esküje az egész magyar politikai nemzethez köti, és a hatályos alkotmányos rend alapján gyakorolja hatásköreit. A Fidesz közleményben állt ki az államfő mellett, Gulyás Gergely, a párt parlamenti frakciójának vezetője pedig úgy fogalmazott , hogy Magyar Péter a csaknem ötperces videónyilatkozatra mindössze egy rövid, személyeskedő bejegyzéssel reagált. „Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. Gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett” – fogalmazott a miniszterelnök. Bóka János fideszes képviselő, az Orbán-kormány európai ügyekért felelős minisztere sem hagyta szó nélkül a témát. „Azt hittem, hogy a Tildy Zoltán lemondatása és a Sulyok Tamás vegzálása közötti párhuzam egy posztnál nem ér többet, de tévedtem” – írta közösségi oldalán a fideszes politikus, aki szerint Magyar Péter „valamivel előzékenyebb, mint Rákosi Mátyás volt”. A diktátor ugyanis magához rendelte Tildyt: „Én pedig magamhoz kérettem – semleges területre, a párt szabadság-hegyi üdülőjébe – Tildy Zoltánt, szóban informáltam őt a történtekről.” – jegyezte meg Bóka, hozzátéve: van a lehetőségek között gyors és lassú, nagyon és kevésbé megalázó, csak a köztársasági elnököt érintő vagy másokat is sújtó opció egyaránt.Szerinte azonban egy dolog világos: a miniszterelnök célja a hivatalban lévő köztársasági elnök elmozdítása. Ezzel kapcsolatban Magyar Péter kijelentései nem hagytak szemernyi kétséget sem. Sulyok Tamás köztársasági elnök korábbi megszólalásaiban hangsúlyozta , hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik. Felhívta a figyelmet: az áprilisi országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján egyre erősebben jelent meg az az igény, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök szerepét. Sulyok Tamás szerint A kialakult helyzetre való tekintettel a köztársasági elnök a minap a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte, arra hivatkozva, hogy a nemzetközi precedensek szerint a közjogi tisztségviselők politikai nyomásgyakorlással történő eltávolítása súlyos jogállamisági aggályokat vethet fel. Bóka János a fentebb említett bejegyzésében egyébként rámutatott arra is, hogy a Velencei Bizottság szerint a személyre szabott jogalkotás – aminek célja valakinek az ellehetetlenítése vagy helyzetbe hozása – egyértelműen ellentétes a jogállamisággal. Ezt az alapelvet a Velencei Bizottság számos véleményében kimondta. Bóka János felidézett néhány esetet is, hogy alátámassza állítását: „Az igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán többször is hangsúlyozta elkötelezettségét a jogállamiság és a szakmaiság követelményei mellett. Most lehetősége van mindezt bizonyítani” – írta Bóka János. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak korábban elmondta : a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte, hogy 1992. október 23-án a Kossuth téren kifütyülték és lemondásra szólították fel Göncz Árpád köztársasági elnököt, ennek azonban nem volt közjogi következménye, mert az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg. – hangsúlyozta az alkotmányjogász. Hasonlóképpen fogalmazott Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is , aki arra mutatott rá: ha Sulyok Tamás kitölti a ciklusát, az a magyar demokrácia erősségét, ha nem tudja kitölteni, az a demokrácia meggyengülését jelezné.